'Így jöttem világra, örömet szerezve, 

ünnepeltek, míg csak le nem szállt az este, 

volt ott két borárus, kiket éjszakára 

befogadott Máté gazda kis tanyája, 

egyik táncba vitte Mariskát azonmód, 

a másik meg csapra vert egy boroshordót 

s színültig a sajtárt töltötte meg borral 

- legyen kéznél, hogyha inni támad óhaj -, 

azután koppantós nótára gyújtott rá, 

maga Galamb Máté furulyázott hozzá. 

A borral telt sajtárt senki sem vigyázta, 

s nem figyelt Csámpásra, a szomjas szamárra, 

az pedig - mivelhogy éber őrizője 

nem volt az edénynek - jót húzott belőle, 

tejnek vélte a bort az ostoba jószág -  

és utána már csak ő fújta a nótát!' 

Baranyi Ferenc