CARMEN
Bizet, G.
 Opera négy felvonásban, két részben, francia nyelven, magyar felirattal

A férfi találkozik a Nővel, majd börtönbe kerül miatta. A férfi szabadul, a Nő kitünteti figyelmével. A Nőnek elege lesz, továbblép. A férfi megöli a Nőt, mivel az tönkretette az életét.  

Esetünkben a Nő az operairodalom legerotikusabb alakja: nincs férfi, aki ellen tudna állni a cigánylánynak: sztártorreádortól parasztlegényig mindenki a lábai előtt hever. Egzotikus, öntörvényű és zabolátlan - vagyis őrülten vonzó és titokzatos. Lételeme a tánc, az ének, a szabadság; hisz a szerelemben, a kártyában, hisz a Sorsban, és annak beteljesedésében - jelentsen életet vagy halált. La belle dame sans merci, maga a Szerelem, maga a Végzet...  

Párizs titkon rajongott a "bukott", öntörvényű nőkért (lásd: Traviata, Manon Lescaut, Bovaryné), de illemből mindig fanyalgott rajtuk kezdetben. Bizet-nek nyolc évet kellett várnia a bemutató után a sikerre. Megérte várni: a mai napig a harmadik a leggyakrabban színpadra vitt operák listáján.  

 

"Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek, feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, szinte kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete... érzéki és vad tekintete... 

Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek... ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.

 

Részlet Prosper Mérimér Carmen c. novellájából