1934-ben született. A Magyar Állami Operaház koreográfusa és az Állami Balett Intézet balettmestere. Tanulmányait a leningrádi Vaganova Balettiskolában kezdte, ahol táncművészetet tanult, majd a moszkvai Színművészeti Főiskola rendező-koreográfus szakán tanult tovább. 1957-től az operaház táncosa, 1958-tól próbavezető balettmestere, majd 1959-től az intézet tanára lett. Ez időtől több egyfelvonásos balett és opera balett-betétjének koreográfiáját készítette itthon és külföldön egyaránt, majd önálló baletteket koreografált, főleg szimfonikus műfajban. Közülük jelentős a Klasszikus szimfónia (1966. Prokofjev), a Táncszvit (1968. Bartók) és a Vonós szimfónia (1971. Maros Rudolf); de figyelmet váltott ki több táncminiatűrje is. Fővárosi munkásságával párhuzamban a debreceni Csokonai Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok produkcióihoz ugyancsak rendszeresen komponált baletteket. 1986-ig a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkára volt. Vendégszerepelt Finnországban, Japánban, Németországban, Jugoszláviában balettmesterként és táncosként.