<< Augusztus >>
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Következő előadások:
A csengő
A telefon
Szabadság OperaGála
 
 
Íphigeneia Tauriszban – Alföldi Róbert sikerrel debütált az Operaházban
fotó: Herman Péter

A nagysikerű Strauss150 Fesztivált követően, Az árnyék nélküli asszony magyarországi bemutatója után négy héttel ismét hazai bemutatót tartott a Magyar Állami Operaház. A 2013/2014-es évad zárásaként, még mindig straussi érintettséggel, Gluck egyik Richard Strauss által átdolgozott művét mutatták be, a budapesti Opera színpadán először. Az Íphigeneia Tauriszban című operát Alföldi Róbert vitte színre.


Az Opera tartja magát 2013-ban kitűzött céljához: öt esztendőn át minden évad végén barokk operaprodukcióval igyekszik bővíteni repertoárját. Az elmúlt évadok bemutatói: Händel Xerxese és Rameau Hippolütosz és Aricia című alkotása után június 22-én újabb régi zenedarabot fedezhet fel a közönség. Idén júniusban Christoph Willibald Gluck születésének 300. évfordulóján Vashegyi György barokkspecialista karmester vezényletével azt az operát adják elő, amely a lassan 130 éves Opera történetében csak egy alkalommal, mindösszesen egy felvonás erejéig hangzott fel az Erkelben, 1957-ben. 

 

Az Íphigeneia Tauriszban Gluck életművének utolsó jelentős zenés színházi darabjaként ötvözi a két utat, amelyet a szerző bejárt: az egyik, amely szinte figyelmen kívül hagyja az esztétikai élvezetet, kizárólag a drámai intenzitás pregnáns kifejezésére ügyel, a másik szerint az érzelmi hatáskeltés még a dramaturgiai követelményeket is felülírhatja. E műben zene és dráma harmóniában olvad össze. Gluck korában hihetetlenül modernnek és „nemzetközinek” számított, hiszen a francia és az olasz opera jellemzőit egyesíti. 

 

Az Operaházban először rendező Alföldi Róbert felkészüléskor kizárólag a mű hangfelvételeit hallgatja, de ekkor csak a zenére figyel – színpadi feldolgozásokat nem néz. „Természetesen a műfaj adottságaiból kiindulva igenis máshogyan kell készülni, hiszen mások a szabályok, máshogyan működik egy-egy színpadi jel. A legnehezebb eltalálni a megfelelő arányt, mert a zenénél komplexebben semmi sem hat szerintem a színpadon. Tehát ennek tudatában kell az egész előadást megkomponálni.” 

 

A produkció jelmezeit Nagy Fruzsina tervezte. Koncepciója szerint mai ruhákban láthatók a szereplők. A papnők hadának fekete egyenöltözéke megidézi az apácák viseletét a nyugati kultúrából, de a keleti vallások fejfedője is felfedezhető rajtuk. Iphigénia ruhája ugyanilyen, csupán egy leheletnyivel díszesebb. A szkíta és a görög nép szándékosan azonos, szedett-vedett, magukat „védő” és álcázó mai ruhákban jelenik meg. A király és testőrsége öltönyben, a mitológiai figurák, a fúriák és Diana istennő is hétköznapi öltözékben jelenik meg, utóbbiakat festett bőrük színe emeli el az emberektől.

 

Az előadás világára vonatkozóan, amelynek látványát Menczel Róbert jegyzi, Alföldi leszögezi: „Nem lesz historizálás. És nem lesz konkrét aktualizálás sem, de fontosnak tartom, hogy ugyanúgy magunkra ismerjünk ebben az előadásban is, mint az utóbbi munkáimban. A lényeget tekintve nem készülök máshogyan, hiszen ugyanúgy az a célom, hogy jelen idejű és fontos kérdésekkel teli, hiteles előadást hozzak létre.”

 

A címszerepben Wierdl Eszter, a további szerepekben Gál Gabi, Megyesi Zoltán, Haja Zsolt és Szegedi Csaba lép színpadra. A mitológiai alapra írott, megvalósult rémálmok, szülő- és testvérgyilkosságok és a deus ex machina történetét ezúttal németül játsszák. A különleges produkció a premier után mindössze két alkalommal, június 25-én és 27-én lesz látható az Operában, ám a következő szezon öt októberi előadására már most válthatók jegyek a dalszínház pénztárában, sőt június 30-ig még olyan bérletkonstrukció is vásárolható, amelyben szerepel az Alföldi-produkció.

 

Az előadás adatlapja és a jegyvásárlás elérhető ITT.