Wolfgang Amadeus Mozart

A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény


Pasticcio két felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
Ősbemutató
A Szöktetés a szerájból sikere után Mozart két opera komponálásába is belekezdett, de mindkettőt abbahagyta. A kairói lúd, illetve A rászedett vőlegény című két töredékes komédiát tekinthetjük a Figaro és a Così előfutárának is, és olykor még a Don Giovanni világára is ráismerhetünk. A töredékek Mozart életében nem kerültek színre, halála után viszont több sikeres pasticcio, azaz több zenés mű részleteiből összegyúrt előadás is született belőlük.
Az Opera Ókovács Szilveszter huszonöt éve dédelgetett ötletéből Németh Pál zenei irányítása mellett, Toronykőy Attila rendezésében mutatja be az eddig ismeretlen Mozart-operát, s avatja fel az Eiffel Műhelyház új színháztermét.

I. felvonás
Ripasecchai várában az idős és fukar Don Pippo márki esküvőjére készül titkára, Calandrino legnagyobb derültségére. Don Pippo gyámleánya, Celidora követeli gyámatyjától, hogy ígéretéhez híven adja végre férjhez őt szerelméhez, Biondellóhoz, aki már egy éve bejáratos a márki házába. A gyámatya ki is jelenti: kettős nászt fognak ülni aznap este, Celidorát azonban nem Biondellóhoz, hanem egy gazdag és idős római grófhoz adja, akinek a gyámleányát történetesen ő maga készül elvenni. Biondello letaglózva néz a márkira, aki kineveti és kiutasítja a fiút: Celidora akkor lesz az ágról szakadt legényé, ha a kairói lúd énekére talléreső potyog az égből. Calandrino épp azon töri a fejét, hogyan segíthetne Biondellónak visszaszerezni szerelmét, Don Pippo azonban a vár tornyába zárja a lányt, hogy bármilyen ügyeskedésnek elejét vegye.
A márki boldogan köszönti a házába érkező római vendégeket: lefátyolozott menyasszonyát és leendő apósát-vejét, a széplelkű, szofisztikált Lionettót. Míg Don Pippo a vár tornyába kíséri a grófot, hogy leendő feleségét, Celidorát bemutassa neki, Calandrino kénytelen szórakoztatni Don Pippo aráját. A nő leveszi fátylát, és a titkár döbbenten ismeri fel a hölgyben szerelmét, Lavinát, és azonnal elhatározza, hogy megszökteti őt. Amikor Don Pippo visszatérvén egymás karjában találja a két szerelmest, Lavinát a toronyba záratja Celidora mellé, a torony kulcsát pedig a szobalány, Auretta gondjaira bízza. Calandrino kiudvarolja Aurettától a torony kulcsát, a jelenetnek azonban tanúja lesz a lovászfiú, Chichibio, Auretta szerelme is, aki menten féltékenykedni kezd.
Megtörténik Lionetto gróf és Celidora „nagy találkozása”: kiderül, hogy a szerelmesleveleket, melyeket Celidora Biondellónak írt, Don Pippo Lionettónak küldte el, aki valamilyen oknál fogva következetesen Claricének szólítja a lányt. Celidora elkeseredetten jelenti ki: akkor lesz a vénember férje, ha a kairói lúd énekére talléreső potyog az égből.

II. felvonás
Délutáni szunyókálása után Don Pippo lázasan utasítgatja Aurettát és Chichibiót, hogy mindent készítsenek elő a kettős esküvőre. A szobalány és a lovászfiú azonban úgy véli, hogy a szerelmeseknek egymáséinak kell lenni, és elhatározzák, hogy segítenek a fiataloknak elkerülni a kényszerházasságokat.
Calandrino a lányokat nagy titokban lehozza a toronyból. Celidora és Biondello boldogan ugranak egymás nyakába, és a fiú pénzt bíz szerelme gondjaira. Lionetto lepi meg őket, aki Celidorával kettesben maradva a lány szemére hányja, hogy ő nem azonos azzal a Claricével, akiről atyja oly sok jót zengett: hisz nem jártas a tudományokban, és lám, még csak nem is erényes. Celidora elkeseredetten magyarázza Lionettónak, hogy ő mindvégig mást szeretett, ám gyámatyjának kőből van a szíve. Végül a férfi elé hajítja a pénzt, és elszalad. Lionetto elgondolkodik, majd megszólítja Chichibiót, aki épp egy lúdjelmezzel lopakodna el: azonnal vigye meg a hírt a gazdájának, hogy a szerelmesek épp most készülnek megszökni. Ő maga pedig úgy dönt, véget vet a színjátéknak; felkapja a földről a pénzt és a lúdjelmezt, amit a lovász otthagyott, és elsiet.
A négy szerelmes szökését a vár előtti folyó is akadályozza: munkásokat hívnak hát, hogy gyorsan hidat építsenek a víz fölé. Lázasan folyik a munka, amikor Auretta és Chichibio hozzák a hírt: közeledik Don Pippo! A márki meg is érkezik, és rettenetes haragjában azonnal börtönbe akarja csukatni az egész társaságot. Ám váratlanul Lionetto gróf jelenik meg lúdnak öltözve a torony tetején aranytallérokat dobálva, s így próbál Don Pippo lelkére beszélni: „Én már látom, hogy e földön szerelmesnek szerelmes a párja. Két öreg lúd okozta ezt a perpatvart, s most e híres példány hozza el a békét: én magam vagyok a »kairói lúd«, magam vagyok a »rászedett vőlegény«!”



Évad szereposztás

Karmester
Németh Pál
Don Pippo
Kovács István
Celidora
Bakonyi Anikó
Calandrino
Biri Gergely
Lionetto
Szerekován János
Lavina
Váradi Zita
Biondello
Balczó Péter
Auretta
Keszei Bori
Chichibio
Fülep Máté

Alkotók

Szövegíró
Lorenzo Da Ponte / Giovanni Battista Varesco
Koncepció
Toronykőy Attila / Ókovács Szilveszter
Zenéjét gondozta
Németh Pál
Az olasz nyelvű szövegkönyvet gondozta
Lax Éva
Rendező
Toronykőy Attila
Látványtervező
Juhász Katalin
Dramaturg, magyar nyelvű feliratok
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Karigazgató
Csiki Gábor

Bemutató
2019. április 11.

Előadások

2019. április 14., vas, 20:00
2019. április 18., csüt, 20:00