Venekei Marianna / Tennessee Williams / Dés László

A vágy villamosa

31. Grófné bérlet


Táncdráma két felvonásban
Az előadás a The University of South, Sewanee, különleges hozzájárulásával jött létre. Copyright ˆ 1947, 1953 felújítva 1975, 1981 The University of South
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk. A szerzők a darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mű eredeti korában és helyszínén, az 1940-es évek New Orleans-ában hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Zenei- és táncmotívumokban is a sokszínűség, a karakterek egyedi jellemzése mozgatja az előadást. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének soha el nem évülő drámája.

A jogtulajdonos engedélyét a Hofra Kft. közvetítette (www.hofra.hu)
I. felvonás
Gyermekdal hangjai csendülnek fel: két kislány játszik az üres színpadon.
A látomás-szerű képet egy sötétből felsejlő alak töri meg: Blanche bizonytalanul, kezében bőrönddel érkezik meg a lüktető, nyüzsgő, fülledt New Orleans-ba. Húga házához ér, az utca zaja eltávolodik.
Stella lakása. Blanche rövid ideig egyedül várakozik, – idegességében iszik olykor –, majd a két testvér hosszú idő után végre újra találkozik: örömmel veszik szemügyre egymást, ki mennyit változott. Blanche nem tudja leplezni, mennyire szegényesnek tartja húga otthonát. Stella megnyugtatja nővérét; a két lány pas de deux-jében a testvéri összetartozás testesül meg. Kettősük alatt megelevenedik a múlt: otthonuk, a Belle Reve-i ház – és annak szörnyűségei is. Látjuk a hosszú szenvedés után elhunyt családtagokat, akiket Blanche egyedül ápolt, s akik után nem maradt semmi: a házat is el kellett árverezni. Stellát bűntudat gyötri, végül elmenekül a szörnyű képtől. Blanche egyedül marad.
Stanley, Stella férje harmadmagával, jókedvűen közeledik. Hazaérve Blanche-ot találja a lakásban: két nagy egyéniség találkozik...
Telnek-múlnak az egyforma napok, kerülgetik egymást a szűk lakásban. Stanley és sógornője közt egyre nő a feszültség: a férfit bosszantják Blanche hosszú, „idegnyugtató” fürdőzései, bosszantja, hogy a nő parfümjével van tele a lakás, bosszantják a drága, finom ruhák. Egy feszült pillanatban a férfi nem bírja tovább, és nekiesik Blanche bőröndjének: a rókaprém és a diadémok között kutat a papírok után, hogy megtudja végre, hova lett a Belle Reve-i ház után járó örökség. Kiderül, hogy a ház után nem maradt egy fillér sem. Stanley felfedi Blanche előtt, hogy gyereket várnak Stellával; Blanche túlzott örömmel fogadja a hírt. A két nővér elmegy szórakozni.
Stanley-hez átjönnek pókerezni a barátai. Mikor a lányok hazaérnek, még mindig tart a játék. Az egyik fiú, Mitch felfigyel a vonzó Blanche-ra, de Stanley ezt nem nézi jó szemmel. Blanche bekapcsolja a rádiót, és a lányok táncolni kezdenek. Stanley-nek elege lesz a visongásból; dühösen átmegy a másik szobába, összetöri a rádiót, fenyegetően Blanche felé indul, de amikor Stella az útját állja, a feleségének kever le egy hatalmas pofont. A fiúk lefogják az őrjöngő férfit, a két lány pedig az emeleti szomszédhoz menekül. Mikor Stanley megnyugszik, elkeseredetten szólongatja feleségét, aki végül hazajön hozzá. Szerelmes ölelésben forrnak össze. Blanche fentről nézi őket.
A magányos nőt megrohanják az emlékek: eszébe jut saját férje, Allan, akiről egy báli estén tudta meg, hogy egy férfibe szerelmes, és aki még azon az éjjelen öngyilkos lett. Blanche lassan visszatér a valóságba, és Stella is felébred a szenvedélyes éjszaka utáni álmából. Blanche minden erejével próbálja rábeszélni húgát, hogy hagyja el Stanley-t, de Stella nem hajlandó erre. Stanley már egy ideje titokban figyeli a két nő vitáját, majd előlép: Stella pillanatnyi gondolkodás után a férjét választja. Blanche magára marad tehetetlen dühében.

II. felvonás
Esik az eső. Blanche idegesen csinosítja magát, közben iszik olykor. Mitch jelenik meg egy szál virággal, esetlenül megcsókolja Blanche-ot, majd együtt távoznak. Vidáman táncolnak egy mulatóban, amikor Blanche hirtelen halott férjét véli látni a forgatagban annak szeretőjével. Felidéződik benne az a rettenetes báli éjszaka, amikor Allan fejbe lőtte magát. A tánczene azonban lassan elhalkul, csak Mitch és Blanche táncolnak egyedül. Végül elbúcsúznak, Blanche távozik. Ezután rögtön Stanley jelenik meg, aki dühösen elmond mindent Mitchnek, amit Blanche-ról nemrég megtudott: a nő korábban Laurel városában katonák szajhája volt. Az is kiderül, hogy amikor Blanche még tanárnő volt, egy tanítványát is elcsábította. Mitchet megdöbbentik a hallottak, kétségbeesetten vitatkozik a fölényes Stanley-vel, majd feldúltan elrohan. Stanley arra ér haza, hogy Stella a nővére születésnapi partijára készül. Dühbe gurul; szerinte az a feslett nő nem érdemel semmiféle ünneplést. Váratlanul belép Blanche. Kínos csöndben ülnek asztalhoz.
A negyedik szék – Mitch helye – üres. Stanley táncra kéri az ünnepeltet, amit Blanche boldogan el is fogad; a mulatság egy pontján azonban Stanley felkapja a nő bőröndjét és kihajítja a lakásból. Stella felháborodik férje viselkedésén, Stanley azonban vele is durván bánik. Stella rosszul lesz, a férfi felkapja és kórházba rohan vele.
Mitch érkezik, és feldúltan kéri számon Blanche-tól a múltját, aki értetlenkedve próbál védekezni az erőszakoskodó férfivel szemben, míg végül sikerül elzavarnia őt.
Blanche gyógyszert vesz be és iszik. Magára ölti régi báli ruháját, majd a halott Allan jelenik meg és diadémmal ékesíti felesége homlokát. Férfiak sora viszi táncba Blanche-ot. A nő egyre inkább kezdi elveszíteni a kapcsolatot a realitással.
Stanley ér haza. Ugyanúgy méregetik egymást Blanche-sal, mint a legelső találkozáskor. Stanley egyre közönségesebb és veszélyesebb játékot űz a nővel. Amikor Blanche menekülőre fogná, a férfi elállja az útját. Végül teljesen felhergeli magát, és a lakást feldúlva üldözi a nőt, míg végül leteperi, és újra és újra megerőszakolja őt.
Blanche mozdulatlanul fekszik a földön. Végül feltápászkodik és a fürdőkádhoz menekül. Szemében már látszik az őrület. Múlt és jelen szereplői hatalmas danse macabre-ot járnak. Mire a haláltánc elcsendesedik, Blanche összekuporodva fekszik a kádban.

Részletek

Helyszín
Erkel Színház
Dátum
2018. május 6.
Kezdés ideje
19:00
Befejezés ideje
21:30

Szereposztás

Blanche
N.N.
Stanley
N.N.
Stella
N.N.
Mitch
N.N.
Pablo
N.N.
Steve
N.N.
Allan
N.N.
Allan barátja
N.N.

A hangfelvétel rögzítésében közreműködött: a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Modern Art Orchestra, Fekete-Kovács Kornél, Dés László, Dés András, Lukács Miklós, Winand Gábor, Károlyi Kati
A felvételt vezényelte: Vajda Gergely, Dinyés Dániel
Hangmérnök: Kurina Tamás
Keverés: Dorozsmai Péter
A hangfelvétel a TomTom stúdióban készült.

Az előadásban elhangzó Altató című dal szövegét írta: Nemes István
Fordította: Bán Zsófia
Énekli: Lou Nemes-Palloc

Alkotók

Koreográfus
Venekei Marianna
Az eredeti dráma szerzője
Tennessee Williams
Zeneszerző
Dés László
Hangszerelte
Dés László / Erdélyi Péter
Zenei rendező
Erdélyi Péter
Librettó Tennessee Williams azonos című drámája nyomán
Dés László / Venekei Marianna
Díszlettervező
Zöldy Z Gergely
Jelmeztervező
Bianca Imelda Jeremias
Világítástervező
Csontos Balázs
A koreográfus asszisztense
Sárközy Holler Ágnes
Közreműködnek
A Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei

Bemutató
2017. június 17.

Előadások

2018. április 28., szo, 19:00
2018. április 29., vas, 19:00
2018. május 05., szo, 19:00
2018. május 06., vas, 11:00
2018. május 06., vas, 19:00

A vágy villamosa I A Streetcar Named Desire

Médiapartner