Giuseppe Verdi

Az álarcosbál


Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben, ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.
Az álarcosbál– a szerző eredeti szándékának megfelelően - III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben.

I. felvonás
1. jelenet

III. Gusztáv (Gustavo) svéd király támogatói és ellenfelei gyülekeznek a reggeli királyi audienciára. Oscar, a király apródja átnyújt gazdájának egy papírt, melyen egy álarcosbál vendéglistája áll. Gustavo felfedezi a listán Amelia nevét, a nőét, akibe titkon szerelmes, habár az asszony régi hű barátja, Renato, Anckarström felesége. Amikor a gróf belép, Gustavo hirtelen úgy érzi, hogy felfedték a titkát, de Renato mit sem sejt ura érzelmeiről. Azért érkezett, hogy figyelmeztesse a királyt, összeesküvés készül ellene. Gustavo annyira megkönnyebbül, hogy nem is akarja megtudni, kik az összeesküvők. 
A főbíró egy végzést ad át a királynak, melyben száműzetéssel kívánja sújtani a jósnőt, Ulrica Arvedsont. Miután Oscar védelmébe veszi az asszonyt, Gustavo úgy dönt, hogy álruhában látogatást tesz Ulricánál.

I. felvonás
2. jelenet

Ulrica nőktől körülvéve épp Luciferhez fohászkodik; Gustavo halásznak öltözve vegyül el a hallgatóságban. Egy Christiano nevű matróz verekszi előre magát a tömegben, hogy Ulrica jósoljon neki: 15 év után még nem kapta meg az őt megillető elismerést. Ulrica azt látja Christiano tenyerében, hogy hamarosan előléptetik, és gazdag lesz. Gustavo titokban némi aranyat és egy előléptetésről szóló papírt csempész a tengerész zsebébe. Ulrica jóslata azonnal beteljesült. 
Amelia – szolgálóján keresztül – magánbeszélgetést kér Ulricától. A jósnő elküldi a látogatóit, csak Gustavo hallgatózik elbújva, míg Ulrica a kétségbeesett Ameliával beszél. Az asszony a jósnő varázstudományának segítségével próbál úrrá lenni a király iránt érzett szerelmén. A varázsszer, amit Ulrica ajánl, egy növény, amely a városon kívül, egy elhagyott mezőn terem, és éjfélkor kell leszakítani. 
Amelia távozása után Gustavo is tudni akarja a jövőt. Ulrica a férfi közelgő halálát látja: aki elsőként kezet nyújt neki, ő lesz a gyilkosa. Amikor a mit sem sejtő Renato belép és urát kézfogással üdvözli, majd nevén szólítja, senki nem hiszi, hogy Ulrica jóslata beteljesül. Most, hogy Gustavo álcája oda, Christiano összehívja az embereket, hogy kellő tisztelettel köszöntsék királyukat.

II. felvonás
Amelia, legyőzve félelmét, megérkezik éjszaka a mezőre. Gustavo titokban követte, s most megvallják egymásnak szerelmüket. Váratlanul Renato érkezik, hogy figyelmeztesse barátját a veszélyre: életére törnek. Gustavo arra kéri Anckarströmöt, hogy kísérje vissza a lefátyolozott, így férje előtt kilétét fel nem fedő Ameliát a városba.
Az összeesküvők megállítják a grófot és addig provokálják, míg kardot nem ránt. Amelia fátyla lehull: felismerik. Renato mély fájdalmában bosszút akar állni a királyon, és az összeesküvőket másnapra a házába hívja.

III. felvonás
1. jelenet
Renato úgy érzi, Gustavo és Amelia elárulta őt. Meg akarja ölni a feleségét, és meg sem hallgatja az asszonyt, aki ártatlanságát próbálja bizonyítani. Amelia készen áll a halálra, de azt kéri, hogy még egyszer utoljára hadd találkozzon fiával. A férfi rájön, hogy valójában Gustavón kell bosszút állnia.
Az összeesküvők – Horn és Ribbing gróf – Renato meghívására a palotába érkeznek, ahol megtudják, hogy ő is csatlakozni akar hozzájuk. Mindegyikük magának akarja a gyilkos szúrást. Renato a mit sem sejtő Ameliát kéri meg, hogy húzza ki a gyilkos nevét egy edényből: Renato a kiválasztott. Oscar érkezik, hogy átadja a meghívókat az álarcosbálra. Az összeesküvők elhatározzák, hogy az ünnepség alatt hajtják végre tervüket.

III. felvonás
2. jelenet

Gustavo úgy dönt, hogy lemond Ameliáról. Oscar egy névtelen levelet ad át a királynak, melyben figyelmeztetik, hogy valaki meg akarja ölni a bál alatt. Gustavo úgy dönt, mégis elmegy a bálba, hogy senki ne vádolhassa gyávasággal.
Az álarcosbálon Renato kiszedi Oscarból, hogy a király milyen jelmezben lesz. A szerelmesek búcsút vesznek egymástól. Renato megöli a királyt. Gustavo utolsó erejével még biztosítja barátját felesége ártatlanságáról, és megbocsát ellenségeinek.

Évad szereposztás

Karmester
Michelangelo Mazza
Gustavo, svéd király
László Boldizsár / Mykhailo Malafii
Renato Anckarström
Molnár Levente / Kálmándy Mihály
Amelia, Renato felesége
Rálik Szilvia / Miksch Adrienn
Ulrica
Ulbrich Andrea / Wiedemann Bernadett
Oscar
Szemere Zita / Nánási Helga
Horn
Cser Krisztián / Gábor Géza
Ribbing
Kovács István
Christiano
Fülep Máté
Főbíró / Amelia szolgája
Egri Sándor

Alkotók

Eugène Scribe műve alapján a szövegkönyvet írta
Antonio Somma
Rendező
Fabio Ceresa
Díszlettervező
Tiziano Santi
Jelmeztervező
Giuseppe Palella
Mozgástervező
Mattia Agatiello
Világítástervező
Stadler Ferenc
Dramaturg, magyar nyelvű feliratok
Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Karigazgató
Csiki Gábor

Bemutató
2018. április 21.

Előadások

2019. június 14., pén, 19:00
2019. június 15., szo, 19:00
2019. június 16., vas, 19:00
2019. június 23., vas, 11:00
2019. június 29., szo, 11:00
2019. június 30., vas, 19:00

Médiapartner