Erkel Ferenc

Bánk bán


Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal

A Bánk bán a magyar dráma- és operairodalom legfontosabb darabja. Történet a magyar nép elnyomásáról, szenvedéséről, melyet Katona József kínzó őszinteséggel, Erkel Ferenc pedig szívig, csontig hatoló zenével mesél el. Egy magyar nagyúrnak mind hivatását, mind magánéletét közvetlenül befolyásolja a kontroll nélküli, idegen hatalom. Cselekednie kell. De elég-e egyetlen ember ahhoz, hogy a népnek igazságot szerezzen, és egy ártatlan család tragédiája vajon változtathat-e a magyarok nehéz sorsán?

Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt.  

l. felvonás
1. kép 
Gertrud királyné, míg a király hadban jár, meráni híveinek bált ad. Ottó herceg, a királyné elpuhult, kéjenc öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a mellőzött, 'békétlen' magyar nemesek is, élükön az indulatos, vad Petur bánnal, aki „tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intve őt, mulatásra biztatják. Petur válaszul keserű bordalt énekel. Amikor a királyné megjelenik a teremben, Petur elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés fejéül Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahív országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a báli terembe kergeti. Az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással. A feszültséget a teremben megjelenő magyar táncosok oldják fel, akik tüzes táncukkal lassan kiszorítják a helyről a gúnyolódó merániakat.  
2. kép Melinda kimenekül a palota udvarába, de Ottó utána veti magát. Hevesen udvarolna Melindának, de minden próbálkozása hasztalan. Bánk hű asszonya eleinte riadtan, utóbb utálkozva tér ki előle és elhárítva a hercegi széptevést, elmenekül. A leskelődő Biberach, a kétszínű, álnok és haszonleső kóbor lovag Ottónak megoldást kínál: kábító és altató italokat szán Melindának és a királynénak. Ottó elfogadja Biberach sátáni tervét. 
A herceg ostromának tanúja lesz Bánk, aki Petur üzenetére váratlanul megjelenik a királyi palotában. Biberach, aki személyes bosszúból a királyné vesztét tervezi, figyelmezteti Bánkot: veszélyben felesége becsülete. A megrendült Bánk csak a királyban bízik, uralkodója elé kívánja tárni személyes és országos gondjait.  
3. kép Gertrud elbúcsúztatja vendégeit. A búcsúpohárban Melinda számára már ott van az elkábító ital. Ottó elégedetten látja azt, hogy Melinda kiüríti a serlegét. Bánk asszonya búcsúzásul felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt. Gertrud nem tűri királyi személyén esett sérelmet: szenvedélyes szavakkal szidja meg Melindát. Lassan hat Ottó bájitala, és Melinda már vizionál, a jelenlévőkben Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó utána veti magát. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.  

II. felvonás
1. kép
 A királyi vár temploma és annak a Dunára néző tornáca. A felvonást nyitó rövid előjáték a főhős lelkében dúló vihart ábrázolja, mintegy előrevetítve Bánk 'Hazám, hazám'-áriájának mondanivalóját. Öreg paraszt, Tiborc zavarja meg a hazája s a maga sorsán tépelődő Bánkot. Szavai a nép szörnyű szenvedését tárják a nagyúr elé. Egy régi seb nyoma Tiborc homlokán elárulja: valamikor, háborúban, ő mentette meg Bánk életét. A bán gazdagon megjutalmazza a parasztot. 
Biberach segítségével, Gertrud hallgatólagos támogatásával Ottó herceg vágya teljesült: elrabolta az alélt Melinda becsületét. A kétszínű Biberach maga közli a hírt Bánkkal. A megjelenő, meggyalázott Melindát szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergeti. Neje állapotát látva Bánk megrendül, és Tiborcot kéri, kísérje Melindát a Tisza partján lévő várlakába, gyermekével együtt.  
2. kép Bánk bán késő éjjel behatol Gertrud lakosztályába, hogy számon kérje tőle, amit őellene s az ország ellen vétett. Gertrud közönyös marad az alattvalók baja iránt - s az ország nagyura vagy annak felesége sem több számára, mint 'alattvaló'. Amikor azonban Bánk átkot mond a merániakra, a sértett Gertrud tőrt ránt. Bánk kicsavarja a tőrt Gertrud kezéből, és megöli a királynét.  
A gyilkosság hírére összeverődő magyarok imában kérik Isten segítségét országunkra. 

III. felvonás
1. kép 
Tiborc a gondjaira bízott Melindával és gyermekével a Tisza partjára érkezik, ahol váratlanul vihar támad. Tiborc sürgeti az átkelést. Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult vízióiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó Tiszába veti magát.
2. kép A második kép a királyi vár gyászba vont nagytermében játszódik. Gertrud halálhírét hallva, a király hazatér hadával. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Bánk bánnak, ősi származására tekintettel, a király nem lehet bírája: felette csak az ország mondhat ítéletet. Ám erre nem kerül már sor. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe csakhamar Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!"

Fotó: Juhász Attila

Évad szereposztás

Karmester
Medveczky Ádám / Dénes István
II. Endre
Kovács István / Rácz István / Cserhalmi Ferenc / Gábor Géza
Gertrud
Wiedemann Bernadett / Németh Judit / Lukács Gyöngyi / Ulbrich Andrea
Ottó
Pataky Dániel / Szappanos Tibor / Kiss Tivadar / Boncsér Gergely
Bánk bán
Fekete Attila / László Boldizsár / Kiss B. Atilla / Kovácsházi István
Melinda
Rőser Orsolya Hajnalka / Miklósa Erika / Kertesi Ingrid / Kriszta Kinga
Petur bán
Kelemen Zoltán / Szemerédy Károly / Szegedi Csaba / Molnár Levente
Biberach
Fülep Máté / Geiger Lajos / Gradsach Zoltán / Rezsnyák Róbert
Tiborc
Cseh Antal / Németh Gábor / Egri Sándor / Busa Tamás / Bede Fazekas Csaba

Alkotók

Zenéjét átdolgozta
Kenessey Jenő
Szövegét Katona József azonos című drámája nyomán írta
Egressy Béni
Szövegét átdolgozta
Nádasdy Kálmán
Rendező
Káel Csaba
Díszlettervező
Csikós Attila
Jelmeztervező
Velich Rita
A békétlenek tánca koreográfusa
Farkas Zoltán "Batyu"
A békétlenek táncát előadják
A Magyar Nemzeti Balett táncművészei
Karigazgató
Strausz Kálmán
Közreműködik
Honvéd Férfikar

Bemutató
2002. március 17.