Erkel Ferenc

Bánk bán


Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal

A Bánk bán a magyar dráma- és operairodalom legfontosabb darabja. Történet a magyar nép elnyomásáról, szenvedéséről, melyet Katona József kínzó őszinteséggel, Erkel Ferenc pedig szívig, csontig hatoló zenével mesél el. Egy magyar nagyúrnak mind hivatását, mind magánéletét közvetlenül befolyásolja a kontroll nélküli, idegen hatalom. Cselekednie kell. De elég-e egyetlen ember ahhoz, hogy a népnek igazságot szerezzen, és egy ártatlan család tragédiája vajon változtathat-e a magyarok nehéz sorsán?

Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt

l. felvonás
1. kép
Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné bált ad meráni híveinek. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a „békétlen” magyar nemesek is, élükön Petur bánnal, aki tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intik őt, amire Petur keserű bordallal válaszol, majd elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés vezetőjének Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahívott országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a bálterembe kergeti; az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással.

2. kép
Melinda a palota udvarába menekül. Ottó követi őt, ám hasztalan ostromolja az asszonyt: Melinda utálkozva távozik, Ottó utána. A titokban visszatért Bánk keserűen hallgatta ki jelenetüket. Biberach, a haszonleső lovag megoldást kínál a sóvárgó Ottónak: kábító italt szán Melindának.

3. kép
Gertrud búcsúzik vendégeitől. Ottó elégedetten nézi, amint Melinda kiissza a kábító italt. Az asszony felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt, Gertrud válaszul megfeddi Melindát. Ottó bájitala hatni kezd, amitől az asszony képzelődik: a jelenlévők közt Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó követi. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.

II. felvonás
1. kép
Bánk háborgó lélekkel töpreng önnön és hazája szomorú sorsán. Egy idős paraszt, Tiborc keresi fel a nagyurat, hogy a nép szörnyű szenvedését elé tárja. Tiborc homlokát sebnyom díszíti: egy régi csatában szerezte, melynek során Bánk életét megmentette. Bánk megígéri megmentőjének: harcolni fog a nép igazáért. Biberach hozza a hírt Bánknak: Ottó meggyalázta Melindát. Megjelenik a szerencsétlen asszony, akit szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergetett. A megrendült Bánk arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába.

2. kép
Bánk bán éjjel meglepi Gertrudot lakosztályában, hogy számon kérje tőle, amit Melinda és az ország ellen vétett. A szenvtelen királyné segítségért kiált, Ottó be is rohan nénjéhez, de amikor meglátja Bánkot, elmenekül. Bánk átkozódására Gertrud tőrt ránt, a bán azonban kicsavarja a kezéből a fegyvert, és megöli a királynét.

III. felvonás
1. kép
Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult látomásaiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó folyóba veti magát.

2. kép
A Gertrud halálhírére hazatért király a vár termében gyászolja feleségét. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!"

Zártkörű előadás

Fotó: Juhász Attila

Részletek

Helyszín
Erkel Színház
Dátum
2017. május 6.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
14:30

Szereposztás

Karmester
Medveczky Ádám
II. Endre
Kovács István
Gertrud
Lukács Gyöngyi
Ottó
Boncsér Gergely
Bánk bán
László Boldizsár
Melinda
Rőser Orsolya Hajnalka
Petur bán
Kelemen Zoltán
Biberach
Geiger Lajos
Tiborc
Cseh Antal
Királyi tiszt
Kristóf István

Alkotók

Zenéjét átdolgozta
Kenessey Jenő
Szövegét Katona József azonos című drámája nyomán írta
Egressy Béni
Szövegét átdolgozta
Nádasdy Kálmán
Rendező
Káel Csaba
Díszlettervező
Csikós Attila
Jelmeztervező
Velich Rita
A békétlenek tánca koreográfusa
Farkas Zoltán 'Batyu'
A békétlenek táncát előadják
A Magyar Nemzeti Balett táncművészei
Karigazgató
Strausz Kálmán

Bemutató
2002. március 17.