Frenák Pál / Seregi László / Juhász Zsolt / Bartók Béla

Bartók TáncTriptichon

Bartók bérlet


Három egyfelvonásos táncmű
Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állítja színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoznak. Az évfordulót követően a koreográfiát Bartók TáncTriptichon című estünk keretében láthatják, melyben az új Fából faragott… mellett Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítását, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készülő, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfiát tekinthetnek meg Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltik életre.
A Bartók TáncTriptichon tehát nem csupán az előadott művek, hanem a felvonultatott tánctechnikák tekintetében is hordozza a hármas számot. Az est különleges élményt ígér minden táncművészet iránt érdeklődő nézőnknek.
A fából faragott királyfi

Két, szomszédos dombocskán áll a királyfi és a királykisasszony csinos vára: ezeket dús, természeti környezet veszi körül, amelyben a tündér uralkodik. A királyfi vándorútra indul, s eközben felfigyel szépséges szomszédjára. Első pillantásra beleszeret, s igyekszik magát észrevétetni, de hiába. Megpróbál közelebb jutni kiszemeltjéhez, de ahogy a szomszéd vár felé indul, a tündér parancsára megindul az erdő, és fák állják az útját. A királyfi átverekszi magát a sűrűn, ekkor a tündér megárasztja a vizeket, hogy a habok tartóztassák fel. Míg a királyfi az elemekkel küzd, szíve választottja közönyös marad, tükrében bámulja csak magát.
A királyfi, hogy felkeltse választottja figyelmét és megleckéztesse őt, nekilát fából kifaragni saját mását: a durva hasábból emberalakot formáz, fejére tűzi a saját koronáját, vállára kanyarítja köpenyét. A tündér varázserejével életre kelti a bábot, mely egyszerre groteszk táncba kezd. A királykisasszonyt sikerül kicsalogatni: elragadtatottan csatlakozik a különös alakhoz, pompás kettőst lejt vele, majd magával viszi a várába. A királyfi szomorúan figyeli teremtménye diadalát: a tündér most már vigasztalja, és támogatásul mellé rendeli a természet erőit, melyek behódolnak a királyfi előtt. A fabáb ereje közben illanóban: a királykisasszony a groteszk mozdulatokkal összecsukló alakot szemlélve rádöbben, mekkorát hibázott, amikor helyette nem annak teremtőjét, saját hús-vér hódolóját választotta. Elindul a királyfit keresve, s elé a tündér ugyanúgy akadályokat állít. A szerelmes királykisasszony kiállja a próbatételeket: a két, egymásért bátran megharcoló szerelmes végül egymásra talál. Boldog kettősüket a beteljesülés záróképében az immár elcsendesült, védelmező természet veszi körül.

A csodálatos mandarin

Nagyvárosi dzsungel egy félreeső szegletében, kopár gengsztertanyán három csavargó múlatja idejét. Mozdulataikban egyszerre tapintható az unalom, de az ideges várakozás is, amit a metropolisz nyugtalanító zajai, fényei csak fokoznak. Felbukkan a lány, akit közösen tartanak fogva és futtatnak: a lepusztult búvóhely ablakából igyekszik becsalogatni ügyfeleit, a banda későbbi áldozatait. Először piperkőc, jó karban lévő úr érkezik: az öreg gavallér. Miközben hevesen teszi a szépet a lánynak, a három csavargó előront, kifosztja, és az utcára penderíti. A következő kuncsaft a diák: félénk, izgatott fiatalember, akit megbabonáz a testéből élő lány szépsége. A csavargók rátámadnak a fiúra is, de tőle nincs mit elvenni: megverik és kidobják, majd leteremtik a lányt, amiért nem sikerült pénzesebb palimadarakat becsalogatni, és újból kilökik az erkélyre. Egyszerre sejtelmes, misztikus muzsika csendül fel, amely valami emberen túli erő közeledtére enged következtetni – a lány rémülten fut a szobába, s feltűnik, nem evilági jelenésként a mandarin.
A misztikus idegen, a bábszerűen mozdulatlan alak közelsége szinte megbénítja a lányt, akinek eleinte minden praktikája hatástalan marad vele szemben. Egyre kihívóbb és tolakodóbb tánca aztán egyszerre eléri a hatást: a mandarin kitör mozdulatlanságából, s roppant szenvedéllyel veti rá magát a menekülő lányra. A csavargók már az életét akarják elsősorban menteni, erejük alig fog a szinte sebezhetetlen, felajzott idegenen. A vad, kavargó küzdelemben a három bandita felülkerekedik a mandarinon, akit először leszúrnak, majd fojtogatni kezdenek, végül hurkot dobnak a nyakára. A lányban szánalom ébred és karjába veszi a haldokló idegent. Gyengéd mozdulataival váltja meg halálában, válik egyszerre eggyé vele, érti és találja meg az ismerőst az idegenben.

(Halász Tamás)

Részletek

Helyszín
Operaház
Dátum
2017. június 4.
Kezdés ideje
19:00
Befejezés ideje
22:00

A fából faragott királyfi

Táncmű egy részben

Szereposztás

Karmester
Kovács János
Királykisasszony
Esterházy Fanni / Rohonczi Viktória / Tokai Rita / Vasas Erika
Királyfi
Feicht Zoltán / Holoda Péter / Maurer Milán / Morvai Kristóf / Timofeev Dmitry
Fából faragott
Esterházy Fanni / Halász Gábor / Holoda Péter / Keresztes Patrik / Maurer Milán / Vasas Erika / Vila M. Ricardo
Tündér
Frenák Pál / Holoda Péter / Maurer Milán
Erdő/Patak
Holoda Péter / Keresztes Patrik / Maurer Milán / Morvai Kristóf / Timofeev Dmitry / Vila M. Ricardo / Feicht Zoltán / Frenák Pál / Halász Gábor

Alkotók

Koreográfus
Frenák Pál
Zeneszerző
Bartók Béla
Szövegíró
Balázs Béla
Díszlettervező
Paradigma Ariadné
Jelmeztervező
Zalai-Ruzsics Boglárka / Frenák Pál
Dramaturg
Péter Márta
A koreográfus asszisztense
Nelson Reguera
Balettmesterek
Rujsz Edit / Feicht Zoltán

Bemutató
2017. május 12.

A csodálatos mandarin

 

Szereposztás

Karmester
Kovács János
A mandarin
Bajári Levente
A lány
Kozmér Alexandra
A fiatal diák
Balázsi Gergő Ármin
Az öreg gavallér
Komarov Alekszandr
Három csavargó
Szegő András / Szakács Attila / Melnyk Vladyslav

Alkotók

Koreográfus
Seregi László
Zeneszerző
Bartók Béla
Librettó
Lengyel Menyhért
Díszlettervező
Forray Gábor
Jelmeztervező
Seregi László
A koreográfus asszisztense
Kaszás Ildikó
Balettmester
Pongor Ildikó

Bemutató
1989. március 25.

Táncszvit

Szereposztás

Karmester
Kovács János
Szóló fiú
Bajári Levente
Szóló lány
Radina Dace
Közreműködik
Duna Művészegyüttes

Alkotók

Koreográfus
Juhász Zsolt
Zeneszerző
Bartók Béla
Díszlettervező
Túri Erzsébet
Jelmeztervező
Furik Rita
Balettmester
Rujsz Edit
Világítástervező
Lendvai Károly
A koreográfus asszisztense
Bonifert Katalin

Bemutató
2017. május 28.

Előadások

2017. május 26., pén, 18:00
2017. május 28., vas, 19:00
2017. május 31., sze, 19:00
2017. június 01., csüt, 19:00
2017. június 04., vas, 19:00

Bartók TáncTriptichon I Bartók DanceTriptych

Médiapartner