Georges Bizet

Carmen


Opera két részben, négy felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal

„Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek, feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, ami kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete... érzéki és vad tekintete...
Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek. Ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.”

Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy a február 5-i és 11-i előadásokat csak magyar nyelven feliratozzuk.

I. felvonás
Egy sevillai téren a dohánygyár mellett dragonyos katonák vannak őrségen. Hogy az időt elüssék, a járókelőket nézik és beszélgetnek. Egyszer csak egy csinos fiatal lány, Micaëla tűnik fel, aki szemmel láthatóan keres valakit. A katonák Morales vezetésével megszólítják. A lány egy Don José nevű tizedest keres. Moralestől megtudja, hogy a férfi az őrségváltással fog a térre érkezni. Marasztalják a lányt, hogy várja meg velük, de ő inkább félénken azt ígéri, később visszajön. Hamarosan érkezik is a váltás Zuniga hadnaggyal és Don Joséval, akinek Morales tudtára adja, hogy egy csinos lány kereste őt, aki azt ígérte, majd visszajön. Don José a leírás alapján ráismer Micaëlára, a fiatal árvalányra, akit az ő édesanyja nevel vidéken. Megszólal a dohánygyár harangja: a sevillai férfiak összegyűlnek, hogy a térre érkező munkáslányokban gyönyörködjenek - kiváltképp Carmenben, az érzéki cigánylányban. A lány utolsóként jelenik meg, és egy dalt ad elő a szerelemről. Minden tekintet rajta csüng, kivéve Don Joséét. Carmen virágot dob neki, és nevetve visszaszalad dolgozni. Don José maga sem érti, miért, de elrejti a virágot a zubbonya zsebében. Micaëla érkezik vissza. Átadja a tizedesnek a levelet, a pénzt és a csókot, melyet édesanyja küld, majd távozik. Don Joséban feltámad a honvágy.
Hirtelen veszekedés tör ki a gyárban. Zuniga hadnagy Don Josét küldi be, hogy utánajárjon, mi történt. A gyárból kiszaladó munkáslányok egymást túlkiabálva, két pártra szakadva magyarázzák Zunigának, mi történt: Carmen és egy másik lány szóváltásba keveredett, aminek a vége az lett, hogy kést rántottak, és Carmen megvágta a másik lány arcát. Don José vezeti ki a térre a vádlottat, aki nem hajlandó vallomást tenni. Zuniga kiadja a parancsot: Carment börtönbe küldi. A lány, amint kettesben marad Don Joséval, próbálja meggyőzni a férfit, hogy engedje szabadon. Érzéki Seguidillát énekel neki, amiben szerelmét kínálja fel a szabadságáért. Mikor Zuniga visszatér a paranccsal, Carmen ellöki Don Josét, és elszalad.

II. felvonás
Sevillában, Lillas Pastia kocsmájában mulat Carmen és társai, illetve Zuniga hadnagy és a tisztek is. A lányok táncot járnak a katonáknak. Lillas Pastia zárná már a kocsmát, de Zuniga még teszi a szépet Carmennek. Mint kiderül, Don Josét lefokozták és börtönbüntetésre ítélték, amiért futni hagyta Carment. Egyszerre ünneplő tömeg zaja szűrődik be kintről: Escamillót, a híres granadai torreádort éltetik az utcán. A torreádor kíséretével a kocsmába tér, ahol a közönség nagy örömére igazi hírességként mesél a torreádor életéről. Megakad a szeme Carmenen, aki szintén felfigyel a férfira. Escamillo távozik, s vele a tömeg is; csupán Carmen, Frasquita és Mercédes marad. Kiderül végre, miért volt oly sietős Lillas Pastiának a zárás. A kocsma a csempészek titkos találkahelye: Dancaire és Remendado érkezik, hogy megnyerjék a lányokat a csempészüzletükhöz. Frasquita és Mercédes vállalkozik a feladatra, Carmen azonban nem hajlandó útnak indulni, mivel a szerelem marasztalja... Don José éneke hangzik fel a távolban. A csempészek félrevonulnak, hogy Carment magára hagyják a tizedessel. José aznap szabadult, s első útja Carmenhez vezetett. A lány táncolni kezd a férfinak, ám hamarosan felhangzik a takarodóra hívó kürt hangja: Don Josénak indulnia kell, ha nem akar újra bajba kerülni. Carmen dühbe gurul és kigúnyolja. A férfi szerelmet vall neki: elárulja, hogy a virágot, melyet a lány dobott neki, első találkozásuk óta őrzi. A cigánylánynak azonban kevés a vallomás: azt akarja, hogy José dezertáljon, és válassza a szabad életet: álljon be közéjük. Don José ezt visszautasítja, Carmen pedig kiadja az útját. Ekkor azonban dörömbölnek az ajtón: Zuniga az, aki Carmenhez osont vissza. A két férfi egymásra ront – Dancaire és Remendado választják őket szét. Josénak nem marad más választása, mint útnak indulni Carmennel és a csempészekkel.

III. felvonás
A csempészbanda letáborozik egy hegyi út mellett. Carmen és José veszekednek: a lány kezd ráunni a férfi állandó féltékenykedésére. Frasquita és Mercédes nekiáll kártyát vetni, és mulatva szemlélik, milyen sorsot jövendölnek nekik a lapok: egyiknek fiatal, szép szeretőt, a másiknak öreget és gazdagot. Carmen is kirakja a maga lapjait: halált jósolnak neki és Josénak. Dancaire elviszi a három lányt, hogy segítsenek megegyezni a vámőrrel, hogy az árut a városba juttathassák. Micaëla tűnik fel az elnéptelenedett táborban. Igyekszik bátor maradni, hogy szembenézhessen azzal a nővel, aki miatt szerelme, José gazember lett. Váratlanul férfihangokat hall, s ijedtében elbújik. Az őrként hátrahagyott Don José kiált rá egy arra járó idegenre: Escamillo az, aki elmondja Josénak, egy szép cigánylány után jött, akibe szerelmes lett. Mikor kiderül, hogy Carmenről van szó, a két férfi egymásnak esik. A visszaérkező csempészek választják szét őket. Escamillo elegánsan meghív mindenkit következő bikaviadalára Sevillába, majd távozik. Micaëla bújik elő, s könyörög Josénak, hogy térjen haza, mivel édesanyja haldoklik. José beleegyezik, de mielőtt elmenne, figyelmezteti Carment, hogy még találkoznak.

IV. felvonás
A sevillai bikaviadal előtt ünnepli a tömeg a felvonuló pikadorokat, torreádorokat. Escamillo karján érkezik Carmen, akit barátnői figyelmeztetnek: legyen óvatos, mivel a tömegben látták Don Josét is. A lány azonban nem riad vissza. A tömeg az arénába vonul, Carmen pedig a bejárat előtt megvárja Don Josét. A férfi meg is jelenik, és könyörögni kezd Carmennek, hogy térjen vissza hozzá, mivel nem tud nélküle élni. A cigánylány nyugodtan válaszol: közöttük mindennek vége, már mást szeret. A tömeg odabent Escamillót élteti. José próbálja meggyőzni a lányt, de az hajthatatlan: „szabadnak születtem, úgy is halok meg” – mondja. Visszaadja a gyűrűt, amit korábban a férfitól kapott. José kést ránt, és leszúrja szerelmét.

Fotó: Rákossy Péter

Részletek

Helyszín
Erkel Színház
Dátum
2017. február 5.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
14:00

Szereposztás

Karmester
Dénes István
Don José
Kiss B. Atilla
Escamillo
Szemerédy Károly
Remendado
Mukk József
Dancaïre
Bátki Fazekas Zoltán
Zuniga
Rácz István
Moralès
Rezsnyák Róbert
Carmen
Megyesi Schwartz Lúcia
Micaëla
Váradi Zita
Frasquita
Szakács Ildikó
Mercédès
Várhelyi Éva

Alkotók

Szövegkönyv Prosper Mérimée azonos című regénye alapján
Henri Meilhac / Ludovic Halévy
Magyar nyelvű feliratok
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Rendező
Oberfrank Pál
Díszlettervező
Székely László
Jelmeztervező
Pilinyi Márta
Koreográfus
Venekei Marianna
A gyermekkar vezetője
Hajzer Nikolett
Karigazgató
Strausz Kálmán
Közreműködik
Honvéd Férfikar

Bemutató
2014. július 4.

Előadások

2017. február 05., vas, 11:00
2017. február 11., szo, 11:00
2017. február 16., csüt, 18:00
2017. február 17., pén, 18:00
2017. február 18., szo, 18:00
2017. február 19., vas, 18:00

Carmen trailer