Erkel Ferenc
Hunyadi László
Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal
Erkel Ferenc 1844-ben, a reformkor tetőpontján komponálta hazafias operáját, mely a magyar történelem egyik zűrzavaros periódusára koncentrál, a nándorfehérvári diadalt követő napokban. A Hunyadiak korában játszódó mű hőse azonban nem a híres törökverő, Hunyadi János, vagy a későbbi Mátyás király, hanem a vérpadra lépő fiatal lovag, László. A kortárs nézők lelkesen fogadták a művet, mivel nem is annyira titkolt áthallásokat tartalmazott saját koruk politikai viszonyaira; természetesen az olasz és francia mintákat, valamint a verbunkos hagyományokat követő zene is megtette hatását.
Az első olyan magyar nyelvű operát, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a hazai repertoár megbecsült darabja, 2012-ben új rendezésben mutatta be a Magyar Állami Operaház.
I. felvonás
Cillei halála. Nándorfehérvár, 1456. A Hunyadiak legendás várában, ahol Hunyadi János vezetésével csupán néhány hónappal korábban verték vissza a hatalmas török túlerőt és szabadították meg Európát hetven évre az oszmán veszélytől, Hunyadi Mátyás és a Hunyadi család párthívei gyülekeznek.
A gyermek Mátyás államférfiúi elhivatottságáról énekel. Hunyadi László hozza a hírt: a király, V. László, Cillei Ulrikot nevezte ki kormányzóvá. Ezzel egyidejűleg egy elfogott levelet olvas fel, amelyben Cillei a két Hunyadi fiú fejét ígéri apósának, Brankovics György szerb fejedelemnek.
László illendő tisztességgel fogadja az érkező királyt, a Hunyadiak hívei viszont nem engedik be a király német zsoldosokból álló kíséretét a várba. Cillei, kihasználva a fiatal V. László tapasztalatlanságát és határozatlanságát, elhiteti vele, hogy a Hunyadiak az életére akarnak törni. A király engedélyt ad neki a testvérek meggyilkolására.
Hunyadi László jegyeséről, Gara Máriáról ábrándozik. Rozgonyi figyelmezteti az életveszélyre. A megjelenő Cilleit Hunyadi László szembesíti gyilkos tervével, mire Cillei tőrt ránt, de László emberei előugranak rejtekhelyükről és megölik a kormányzót. A királyt rémülettel tölti el a gyilkosság, de nem mer a Hunyadiakkal nyíltan szembeszállni. Magában azonban bosszút forral.
II. felvonás
A királyi eskü. A Hunyadiak temesvári birtokán. Szilágyi Erzsébet retteg attól, hogy fiaira Cillei meggyilkolása után halál vár. Őrjöngéssé fokozódó látomása előrevetíti a tragikus eseményeket. A király látogatásakor Erzsébet könyörög neki, legyen jóindulattal fiai iránt.
V. László barátságot színlel. Mindeközben szerelemre lobban Hunyadi László jegyese, Gara Mária iránt, ami nem kerüli el az intrikus és hatalomvágyó Gara nádor figyelmét. Erzsébet csak néhány percig örülhet felhőtlenül fiai jelenlétének: hívatja őket a király és békejobbot nyújt. Gara saját politikai ambícióinak beteljesülésén triumfál az ellentmondásos szituációban. A király nyilvánosan megesküszik, hogy nem áll bosszút Cillei gyilkosain.
III. felvonás
Ármány és vérpad. Buda, 1457. A király Máriáról ábrándozik. Gara ezt használja ki, és a királynak ígéri lánya kezét. Egyben azt hazudja, hogy Hunyadi László és Gara Mária menyegzőjén a Hunyadiak merényletet kívánnak elkövetni a király ellen. A megrémült uralkodó Gara kezébe adja László sorsát. Az esküvőt Gara nádor és a király katonái zavarják meg: Lászlót tömlöcbe vetik.
Hunyadi László börtönben várja ügyének törvényes rendezését a király esküjének tudatában. Mária lopakodik be hozzá, hogy megszöktesse, amit a király esküjében bízó László visszautasít. Ugyanebben a pillanatban jelenik meg Gara nádor, és a szerelmeseket egymástól szétszakítva, tárgyalás nélkül viteti a vérpadra Lászlót.
A budai Szent György téren megkezdődik a kivégzés. Szilágyi Erzsébet hasztalanul próbál eljutni a király elé, hogy fiát megmentse, így fájdalomtól megtörten kénytelen végignézni, amint háromszor lesújt a bakó Lászlóra, és – a törvény betűjének ellentmondva, Gara parancsára - megtörténik a negyedik, halálos csapás.
Cillei halála. Nándorfehérvár, 1456. A Hunyadiak legendás várában, ahol Hunyadi János vezetésével csupán néhány hónappal korábban verték vissza a hatalmas török túlerőt és szabadították meg Európát hetven évre az oszmán veszélytől, Hunyadi Mátyás és a Hunyadi család párthívei gyülekeznek.
A gyermek Mátyás államférfiúi elhivatottságáról énekel. Hunyadi László hozza a hírt: a király, V. László, Cillei Ulrikot nevezte ki kormányzóvá. Ezzel egyidejűleg egy elfogott levelet olvas fel, amelyben Cillei a két Hunyadi fiú fejét ígéri apósának, Brankovics György szerb fejedelemnek.
László illendő tisztességgel fogadja az érkező királyt, a Hunyadiak hívei viszont nem engedik be a király német zsoldosokból álló kíséretét a várba. Cillei, kihasználva a fiatal V. László tapasztalatlanságát és határozatlanságát, elhiteti vele, hogy a Hunyadiak az életére akarnak törni. A király engedélyt ad neki a testvérek meggyilkolására.
Hunyadi László jegyeséről, Gara Máriáról ábrándozik. Rozgonyi figyelmezteti az életveszélyre. A megjelenő Cilleit Hunyadi László szembesíti gyilkos tervével, mire Cillei tőrt ránt, de László emberei előugranak rejtekhelyükről és megölik a kormányzót. A királyt rémülettel tölti el a gyilkosság, de nem mer a Hunyadiakkal nyíltan szembeszállni. Magában azonban bosszút forral.
II. felvonás
A királyi eskü. A Hunyadiak temesvári birtokán. Szilágyi Erzsébet retteg attól, hogy fiaira Cillei meggyilkolása után halál vár. Őrjöngéssé fokozódó látomása előrevetíti a tragikus eseményeket. A király látogatásakor Erzsébet könyörög neki, legyen jóindulattal fiai iránt.
V. László barátságot színlel. Mindeközben szerelemre lobban Hunyadi László jegyese, Gara Mária iránt, ami nem kerüli el az intrikus és hatalomvágyó Gara nádor figyelmét. Erzsébet csak néhány percig örülhet felhőtlenül fiai jelenlétének: hívatja őket a király és békejobbot nyújt. Gara saját politikai ambícióinak beteljesülésén triumfál az ellentmondásos szituációban. A király nyilvánosan megesküszik, hogy nem áll bosszút Cillei gyilkosain.
III. felvonás
Ármány és vérpad. Buda, 1457. A király Máriáról ábrándozik. Gara ezt használja ki, és a királynak ígéri lánya kezét. Egyben azt hazudja, hogy Hunyadi László és Gara Mária menyegzőjén a Hunyadiak merényletet kívánnak elkövetni a király ellen. A megrémült uralkodó Gara kezébe adja László sorsát. Az esküvőt Gara nádor és a király katonái zavarják meg: Lászlót tömlöcbe vetik.
Hunyadi László börtönben várja ügyének törvényes rendezését a király esküjének tudatában. Mária lopakodik be hozzá, hogy megszöktesse, amit a király esküjében bízó László visszautasít. Ugyanebben a pillanatban jelenik meg Gara nádor, és a szerelmeseket egymástól szétszakítva, tárgyalás nélkül viteti a vérpadra Lászlót.
A budai Szent György téren megkezdődik a kivégzés. Szilágyi Erzsébet hasztalanul próbál eljutni a király elé, hogy fiát megmentse, így fájdalomtól megtörten kénytelen végignézni, amint háromszor lesújt a bakó Lászlóra, és – a törvény betűjének ellentmondva, Gara parancsára - megtörténik a negyedik, halálos csapás.
Zártkörű előadás
Fotó: Csillag Pál
Részletek
- Helyszín
- Erkel Színház
- Dátum
- 2017. március 12.
- Kezdés ideje
- 18:00
- Befejezés ideje
- 21:00
Szereposztás
- Karmester
- Pál Tamás
- V. László
- Szappanos Tibor
- Cillei Ulrik
- Cser Krisztián
- Szilágyi Erzsébet
- Kolonits Klára
- Hunyadi László
- Kiss B. Atilla
- Hunyadi Mátyás
- Heiter Melinda
- Gara nádor
- Kovács István
- Gara Mária
- Miklósa Erika
- Szilágyi Mihály
- Egri Sándor
- Rozgonyi
- Káldi Kiss András
Alkotók
- Szövegíró
- Egressy Béni
- Rendező
- Szűcs Gábor
- A rendező munkatársa
- Vasvári Csaba
- Díszlettervező
- Libor Katalin
- Jelmeztervező
- Kárpáti Enikő
- Koreográfus
- Kováts Gergely Csanád
- Karigazgató
- Strausz Kálmán
- Bemutató
- 2012. szeptember 29.