Christoph Willibald Gluck/Richard Wagner

Íphigeneia Auliszban


Koncertszerű operaelőadás három felvonásban, két részben, német nyelven, magyar és angol felirattal
Richard Wagner egész élete az opera reformjáról szól. Miközben ifjúságában és egzisztenciális problémái közepette számos számára értékes darabot betanít, elvezényel vagy feldolgoz, a kevésszámú tisztelt előd egyike Christoph Willibald Gluck – és az ő korai operareformja. 1847-ben Wagnert oda ragadta a rajongás, hogy a drezdai színház számára átiratot készített Gluck korai, ún. auliszi Íphigeneiájából, maga tanította be, és maga is vezényelte a mű premierjét. A dramaturgiailag és hangszerelésében is wagneri verzió mára feledésbe merült, most azonban eljátsszuk, mert szeretnénk élesebben látni és jobban érteni a Tetralógia alkotó zsenijét.
Történik a görög táborban, Aulisz partjainál.

I. felvonás

Agamemnón, az Aulisz partjainál veszteglő görög sereg fővezére bánattól sújtva lép ki sátrából. Artemisz istennőhöz szól, aki szélcsenddel büntette a Trója ellen harcolni kész helléneket. Agamemnón hajlandó lemondani a görögöket ért sérelem elégtételéről, csakúgy, mint a hadvezéri dicsőségről, de az istennő parancsát – lánya, Íphigeneia feláldozását – nem teljesítheti. Megmentésére tervet szőtt: ha szolgája, Arkhász még útközben éri feleségét, Klütaimnésztrát és lányukat, és elhiteti velük, hogy Akhilleusz, a lány jegyese időközben új szerelmet lelt, úgy eltéríti őket auliszi útjuktól, ezzel a lány elkerüli halálát.
Kalkhász, a jós érkezik; a harcosok és a vezérek követelik tőle: nevezze meg, milyen áldozatot vár Artemisz istennő. A jós elmondja a szörnyű kérést, melyet a görögök habozás nélkül teljesíteni vágynak, hogy Trója ellen indulhassanak. Kalkhász próbálja meggyőzni a gyötrődő fővezért: hiába minden terve lánya megmentésére, az istennő érvényesíteni fogja akaratát. Beszélgetésüket Klütaimnésztra és Íphigeneia érkezése szakítja félbe. A király összetörten fogadja családját. Íphigeneia vőlegényét, Akhilleuszt keresi a tömegben, de nem leli a férfit. Anyja arra bíztatja lányát, mondjon le egy olyan férfi szerelméről, aki már mást szeret. Elmondja, hogy Agamemnón Arkhászt küldte eléjük a megcsalás hírével és a paranccsal, hogy a szégyen elől Argoszba térjenek vissza, ám az úton elkerülték egymást. Íphigeneia összetörten átkozza hűtlen kedvesét, mikor az megjelenik előtte. Akhilleusz a megcsalás vádját elutasítva biztosítja szerelméről a lányt, Íphigeneia pedig feledve balga képzelgését, közelgő nászuk reményében, boldogan vonul vissza kedvese oldalán.

II. felvonás
Íphigeneia az auliszi asszonyok körében menyegzőjére készül. Lelki békéje azonban nem teljes, édesapja és szerelme viszálya árnyat vet nászának boldog beteljesülésére. Klütaimnésztra azonban megnyugtatja leányát, aki jegyese oldalán elindul a szentélybe. Arkhász váratlan megjelenése szakítja félbe a szertartást. Felfedi, hogy Íphigeneia az áldozat, akit Artemisz Agamemnóntól követel. A lány ájultan összeesik a hír hallatán, a thesszáliaiak azonban nem rendülnek meg, egy emberként állnak vezérük és a frigy mellett. Klütaimnésztra könyörög Akhilleusznak, védje meg lányát apja és az istennő kegyetlenségétől. A férfi ígéretet tesz, ám Íphigeneia édesapja védelmében szól, megérti a boldogtalan apa döntését. Akhilleusz Agamemnónért küld. Heves szóváltásukat Akhilleusz zárja le: ha Agamemnón fel akarja áldozni a lányát, előbb őt kell megölnie. Agamemnón a hadvezérként elszenvedett sértés megbosszulása, és az apaként érzett fájdalom fogságában gyötrődik, végül atyai szíve győzedelmeskedik. Arkhászt kéri, kísérje lányát és feleségét a mükénéi útra, megszegve ezzel az istennő parancsát. Íphigeneia helyett inkább maga vállalja az áldozatot.

III. felvonás
Klütaimnésztra Íphigeneiával távozni készül, ám a felbőszült görög harcosok megakadályozzák indulásukat. Akhilleusz érkezik, aki újfent szerelméről biztosítja a lányt, Íphigeneia azonban már határozott: vállalja a véres áldozatot. Arra kéri Akhilleuszt, fogadja el a döntését, és győzedelmeskedjen érte Trójában. A vezér azonban hajthatatlan: még ha Agamemnón életét kell is kioltania, megóvja a haláltól szerelmét.
Klütaimnésztra is lánya védelmére kel a görögökkel szemben, ám az kérleli, fogadja el az isteni parancsot, és éljen öccséért, Oresztészért. A nép Íphigeneiát követeli az áldozati oltárhoz. Klütaimnésztra eszméletét veszti, majd magához térve átkokat szór, saját halálát várja.
Az oltárnál megjelenik az áldozat, ám a rituálét Akhilleusz zavarja meg, aki a lány megmentésére érkezett. Agamemnón is az áldozati oltárhoz siet, ám ekkor hirtelen felhő borítja be Íphigeneiát: mennydörgés közepette, fényes ragyogással Artemisz istennő jelenik meg. Nem a lány vérére vágyott, a görögök korábbi tiszteletlenségét kívánta megtorolni. – Íphigeneiát papnőjének fogadja, és magával viszi. Feltámad a várva-várt szél, és a görög hajók elindulnak Trója felé.


Részletek

Helyszín
Erkel Színház
Dátum
2017. november 27.
Kezdés ideje
19:00
Befejezés ideje
22:00

Szereposztás

Karmester
Alpaslan Ertüngealp
Agamemnón
Haja Zsolt
Akhilleusz
Rab Gyula
Kalkhász
Palerdi András
Klütaimnésztra
Gál Erika
Íphigeneia
Fodor Gabriella
Artemisz
Töreky Katalin
Arkhász
Kőrösi András
Egy thesszáliai vezér
Zsigmond Géza

Alkotók

Zeneszerző
Christoph Willibald Gluck / Richard Wagner
François Gand Le Bland du Roullet francia librettóját német nyelvre átdolgozta
Richard Wagner
Magyar nyelvű feliratok
Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Karigazgató
Strausz Kálmán
Közreműködik
Magyar Állami Operaház Énekkara / Győri Filharmonikus Zenekar

Bemutató
2017. november 27.

Előadások

2017. november 27., hét, 19:00