Novák Tamás

Kádár (leg) utolsó beszéde


Történelmi áttűnések
"Június 16-án, kora hajnalban jöttek a foglyokért. A Kisfogház udvarát jelölték ki a kivégzés színhelye gyanánt, ide az elítélteket egyesével kísérték. Bogár János ítélet-végrehajtó 5 óra 9 perckor elsőnek Nagy Imre nyakába akasztotta a kötelet, aki a független, szocialista Magyarországot éltette utolsó szavaival. Utána következett Maléter Pál és Gimes Miklós. Holttestüket a börtön udvarán temették el, kátránypapírba drótozva. Két és fél évvel később, 1961. február 24-én titokban hantolták ki az éj leple alatt Nagy, Maléter és Gimes földi maradványait, és átvitték a rákoskeresztúri Új köztemető főbejáratától legtávolabb eső, 301-es parcellájába, arccal a föld felé. A temetői nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be."
  
Nagy Imre emlékének adózva, percre pontosan hatvan évvel halála pillanata után az Erkel Színházban elkezdődik az előadás, amely Nagy Imre, Rajk László és Kádár János bonyolult kapcsolatát mutatja be, központban a túlélő utolsó elkeseredett próbálkozásával arra, hogy saját maga számára is elfogadhatóvá tegye az elfogadhatatlant.

Az előadást az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

1989. április 12. Jászai Mari tér, Fehér Ház (jelenleg Képviselői Irodaház), az MSZMP KB tanácskozik. A Pártban 1989 a reformerők győzelmét hozta, eldőlt, hogy Magyarországon szabad választásokat írnak ki hamarosan, és elkezdődött egy addig elképzelhetetlen szembenézés a sötét múlttal. 1956 temetetlen halottai egyszerre életre keltek és eljöttek hóhéraikért.
Az agg Kádár János rémálmaiban is egyre gyakoribb vendég volt Nagy Imre és Rajk László, és mindazok, akiket hatalma érdekében akasztófára juttatott, miközben meggyőződésévé vált, hogy ő is ugyanarra a sorsra fog jutni, mint az általa félretettek. Úgy gondolta, ahogy 30, 40 vagy 50 éve, most is ugyanaz lesz a forgatókönyv, vagyis az újonnan hatalomra kerülők koncepciós pert indítanak ellene, őt teszik meg bűnbaknak, ráolvassák rendszere bűneit, kivégzik és átveszik a hatalmat.
Magányában, a hatalomból kiszorítva Kádár már csak egy dologban bízhatott: a Párt közvéleményében, ezért határozta el, hogy elmegy az MSZMP KB ülésére, ott nyilvánosan felszólal, tisztázza magát, és a Párt közvéleménye majd megvédi a pertől és a felelősségre vonástól.
Kádár átverekedte magát a biztonsági őrökön, bejutott a terembe és a zavarban lévő levezető elnök szót is adott neki. Kádár a pulpitusra lépett és elkezdte utolsó beszédét. Azzal azonban nem számolt, amire néhány órával ezelőtt orvosa is figyelmeztette: hiába minden igyekezete, már nem ura bomló elméjének.
A terem függönye meghasadt, a gyakorlott politikus szava elakadt, és a döbbent hallgatóság előtt egy szürreális shakespeare-i királydráma monológja bontakozott ki.
A színdarabban az eredeti Kádár beszédre támaszkodva megidézzük Kádár sötét múltjának kulcsfontosságú jeleneteit, többek között Rajk 1949-es kihallgatását, megjelenik a színen Nagy Imre, és archív film- és hangfelvételek segítségével elevenedik meg a magyar történelem közelmúltja, ahol gyilkosok és áldozatok csapnak össze újra, hogy elváljon, kiből lesz hős, és kiből áruló.

Évad szereposztás

Kádár János
Kőrösi András
Rajk László
Fülöp Tamás
Nagy Imre
Farkas Dénes
Orvos, Biztonsági őr
Stefánszky István

Alkotók

Koncepció
Ókovács Szilveszter
Látvány, videó
Kiss Sándor
Rendező
Novák Tamás

Bemutató
2016. október 23.

Előadások

2018. június 16., szo, 05:09

Kádár utolsó beszéde I Kádár's Last Speech