Kárpát-Haza OperaTúra – Hunyadi László


Opera három felvonásban, magyar nyelven és az előadás helyszínének megfelelő nyelvű felirattal
Erkel Ferenc 1844-ben, a reformkor tetőpontján komponálta hazafias operáját, mely a magyar történelem egyik zűrzavaros periódusára, a nándorfehérvári diadalt követő napokra koncentrál. A Hunyadiak korában játszódó mű hőse azonban nem a híres törökverő, Hunyadi János vagy a későbbi Mátyás király, hanem a vérpadra lépő fiatal lovag, László. A kortárs nézők lelkesen fogadták a művet, mivel nem is annyira titkolt áthallásokat tartalmazott saját koruk politikai viszonyaira; természetesen az olasz és francia mintákat, valamint a verbunkos hagyományokat követő zene is megtette hatását.
„Bár Erkel remekműve mögött számos korabeli és korábbi operaszerző hatása, operaműfaj mintája fedezhető fel (Beethoven, Spontini, Rossini, Donizetti, Halévy, Meyerbeer stb.), a mű teljes élményét tekintve a Hunyadi László megkülönböztetett szerepet tölt be a 19. század nemzeti operái között. Részben azért, mert zenéjének magyar aurája van, részben azért, mert egy olyan megfogalmazás illik rá, amit – szellemesen – a balladákra alkalmazott egy 19. századi magyar esztéta: »tragédia, dalban elbeszélve«. A bemutatón, 1844. január 27-én a Hunyadi Lászlóval a magyar nemzeti zenedráma születik meg” – írja Batta András. A művet, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a hazai repertoár megbecsült darabja, 2012-ben új rendezésben mutatta be a Magyar Állami Operaház.


Jegyek már több időpontra elérhetők!

További információ: 

karpathaza@opera.hu

+36 1 8147-100


I.felvonás
 
Cillei halála. Nándorfehérvár, 1456. A Hunyadiak legendás várában, ahol Hunyadi János vezetésével csupán néhány hónappal korábban verték vissza a hatalmas török túlerőt és szabadították meg Európát hetven évre az oszmán veszélytől, Hunyadi Mátyás és a Hunyadi család párthívei gyülekeznek.
A gyermek Mátyás államférfiúi elhivatottságáról énekel. Hunyadi László hozza a hírt: a király, V. László, Cillei Ulrikot nevezte ki kormányzóvá. Ezzel egyidejűleg egy elfogott levelet olvas fel, amelyben Cillei a két Hunyadi fiú fejét ígéri apósának, Brankovics György szerb fejedelemnek.
László illendő tisztességgel fogadja az érkező királyt, a Hunyadiak hívei viszont nem engedik be a király német zsoldosokból álló kíséretét a várba. Cillei, kihasználva a fiatal V. László tapasztalatlanságát és határozatlanságát, elhiteti vele, hogy a Hunyadiak az életére akarnak törni. A király engedélyt ad neki a testvérek meggyilkolására.
Hunyadi László jegyeséről, Gara Máriáról ábrándozik. Rozgonyi figyelmezteti az életveszélyre. A megjelenő Cilleit Hunyadi László szembesíti gyilkos tervével, mire Cillei tőrt ránt, de László emberei előugranak rejtekhelyükről és megölik a kormányzót. A királyt rémülettel tölti el a gyilkosság, de nem mer a Hunyadiakkal nyíltan szembeszállni. Magában azonban bosszút forral.

II. felvonás

A királyi eskü. A Hunyadiak temesvári birtokán. Szilágyi Erzsébet retteg attól, hogy fiaira Cillei meggyilkolása után halál vár. Őrjöngéssé fokozódó látomása előrevetíti a tragikus eseményeket. A király látogatásakor Erzsébet könyörög neki, legyen jóindulattal fiai iránt.
V. László barátságot színlel. Mindeközben szerelemre lobban Hunyadi László jegyese, Gara Mária iránt, ami nem kerüli el az intrikus és hatalomvágyó Gara nádor figyelmét. Erzsébet csak néhány percig örülhet felhőtlenül fiai jelenlétének: hívatja őket a király és békejobbot nyújt. Gara saját politikai ambícióinak beteljesülésén triumfál az ellentmondásos szituációban. A király nyilvánosan megesküszik, hogy nem áll bosszút Cillei gyilkosain.

III. felvonás

Ármány és vérpad. Buda, 1457. A király Máriáról ábrándozik. Gara ezt használja ki, és a királynak ígéri lánya kezét. Egyben azt hazudja, hogy Hunyadi László és Gara Mária menyegzőjén a Hunyadiak merényletet kívánnak elkövetni a király ellen. A megrémült uralkodó Gara kezébe adja László sorsát. Az esküvőt Gara nádor és a király katonái zavarják meg: Lászlót tömlöcbe vetik.
Hunyadi László börtönben várja ügyének törvényes rendezését a király esküjének tudatában. Mária lopakodik be hozzá, hogy megszöktesse, amit a király esküjében bízó László visszautasít. Ugyanebben a pillanatban jelenik meg Gara nádor, és a szerelmeseket egymástól szétszakítva, tárgyalás nélkül viteti a vérpadra Lászlót.
A budai Szent György téren megkezdődik a kivégzés. Szilágyi Erzsébet hasztalanul próbál eljutni a király elé, hogy fiát megmentse, így fájdalomtól megtörten kénytelen végignézni, amint háromszor lesújt a bakó Lászlóra, és – a törvény betűjének ellentmondva, Gara parancsára - megtörténik a negyedik, halálos csapás.


Évad szereposztás

Karmester
Kocsár Balázs / Héja Domonkos / Jankó Zsolt / Kollár Imre / Medveczky Ádám
V. László
Horváth István / Rab Gyula / Szappanos Tibor
Cillei Ulrik
Rácz István / Dobák Attila / Sándor Csaba
Szilágyi Erzsébet
Rálik Szilvia / Rőser Orsolya Hajnalka / Fodor Beatrix / Kolonits Klára
Hunyadi László
Fekete Attila / Kiss B. Atilla / Pataki Adorján
Hunyadi Mátyás
Megyesi Schwartz Lúcia / Kálnay Zsófia / Balga Gabriella
Gara nádor
Kelemen Zoltán / Kovács István / Laborfalvi Soós Béla
Gara Mária
Nánási Helga / Kriszta Kinga / Miklósa Erika
Szilágyi Mihály
Káldi Kiss András / Zsigmond Géza / Egri Sándor
Rozgonyi
Fülep Máté / Somogyi Zoltán

Alkotók

Szövegíró
Egressy Béni
Rendező
Szűcs Gábor
A rendező munkatársa
Vasvári Csaba
Díszlettervező
Libor Katalin
Jelmeztervező
Kárpáti Enikő
Koreográfus
Kováts Gergely Csanád
Megbízott karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

2018. február 07., sze, 19:00
2018. február 08., csüt, 19:00
2018. február 10., szo, 19:00
2018. február 12., hét, 19:00
2018. február 17., szo, 19:00
2018. február 19., hét, 19:00
2018. február 21., sze, 19:00
2018. február 24., szo, 19:00