Aribert Reimann

Lear


Opera két felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal
Magyarországi bemutató

Lear király történetét, Shakespeare talán legsötétebb tragédiáját Aribert Reimann kortárs zeneszerző dolgozta föl, rendkívüli feszültségű, olykor a végletekig provokatív, különleges zenei világú operájában. Reimann vonzódik a komoly filozófiai, egzisztenciális problémákat feszegető, kihívást jelentő irodalmi művekhez: másik nagy sikerű operája A kastély, Franz Kafka műve nyomán. Életművéért 2011-ben megkapta az Ernst von Siemens díjat, amit zenei Nobel-díjnak is neveznek.

A birodalmát felosztó, majd lányai kegyetlenségétől szenvedő, sorsüldözött apa történetét - mely egyszerre szól a körülöttünk lévő világ széthullásáról, egymást pusztító, szokatlanul élesen szembeálló generációkról, egy létállapottá táguló erkölcsi válságról - Anger Ferenc állítja színpadra, Jean-Pierre Ponnelle legendás rendezése alapján.


Az előadás a SCHOTT MUSIC GmbH, Mainz szíves hozzájárulásával és a Hartai Zenei Ügynökség közvetítésével jött létre.

A magyar felirat elkészítésekor Nádasdy Ádám Lear király fordítását vettük alapul.

Első rész
Lear magához kéreti az udvart, három lányát és a Bolondot is. Az öreg király fiatalabb kezekbe akarja helyezni az ország irányítását, és felosztja birodalmát három lánya közt. Amelyik lány legmeggyőzőbben tud beszélni apja iránti szeretetéről, az kapja a legnagyobb részt az országból. Két idősebb lánya, Goneril (Albany herceg jegyese) és Regan (Cornwall hercegének jegyese) ambiciózusan és meggyőzően beszél apjuk iránt érzett szeretetéről és mindketten megkapják a maguk harmadát. Azon nyomban el is döntik, hogy apjukat becsapják, és hamarosan elteszik láb alól.
Cordelia, Lear legkisebb és legkedvesebb lánya úgy érzi, hogy amit érez, az nem több és nem kevesebb a természetes, egyszerű gyermeki szeretetnél, így úgy dönt, inkább hallgat.
Lear végtelen haragra gerjed. Nem hallgat senkire, amikor Cordeliát nagy hirtelenséggel Franciaország királyának adja feleségül, akit Cordelia végül szerelemből és nem előkelő származására való tekintettel fogad el.
Edmund, Gloster hercegének fattyú fia cselt vet bátyjának, Edgarnak, akit irigyel törvényes származása miatt. Apjuknak átad egy hamis levelet, amelyből Gloster megtudja, hogy Edgar titokban az életére készül törni. Gloster ezért kitagadja ártatlan gyermekét, aki menekülni kényszerül.
Lear korábbi közeli támogatója, Kent grófja – akit Cordeliát védő magatartása miatt a király eltaszított magától – úgy dönt, hogy álruhát öltve, egyszerű szolgaként csatlakozik Learhez, hogy segítse őt. A király gonosz lányai, Goneril és Regan ráfogják, hogy kém, és megkínozzák.
A lányok azt is kikövetelik apjuktól, hogy megváljon kíséretétől. Lear döbbenten áll kérésük előtt és tiltakozik, de Goneril és Regan végül kísérete nélkül kikergetik a közelgő viharba; csak Kent és a Bolond tart vele.
Lear egyedül marad a dühöngő természetben, és érzi, közelít felé az őrület. Kent és a Bolond a királyt egy barlang óvó mélyébe vezeti. Itt találkoznak össze Edgarral, aki üldözői elől bújva, álruhában, a bolond Szegény Tamás álalakja mögé rejtőzve él ezen a helyen. Lear bizalmat érez a fiatal „bolond” iránt. Itt talál rájuk Gloster hercege és kísérete, hogy Leart Doverbe, azaz biztonságba vezesse.

Második rész
Gloster hercege biztonságba helyezte Leart, ezért annak lányai, Goneril és Regan, ádáz bosszút esküsznek a herceg ellen. Az árulónak bélyegzett Glostert Edmund segítségével elfogják és Cornwall hercege és Goneril elé viszik, ahol büntetésül kioltják szeme világát, és ahol Gloster Regantól azt is megtudja, hogy Edmund a hamis levéllel hogyan csalta tőrbe őt és semmizte ki Edgart. A védtelen Glostert sorsára hagyják.
A vak öreg elindul, és útján összetalálkozik Szegény Tamással, de nem ismeri fel benne saját fiát, Edgart. A herceg kétségbeesésében egy sziklaszirtről a mélybe kívánja vetni magát, de a fiú csellel megakadályozza ezt. Összetalálkoznak az időközben megtébolyodott királlyal, aki felismeri Glostert a hangjáról.
Goneril elégedetlen férjével, mert az nem mutatkozik elég vérszomjasnak, ezért Edmundot választja társául.
Cordelia, akit férje, a francia király elhozott csapataival Doverbe, rátalál apjára, és biztonságot és védelmet ígér neki.
Gloster hataloméhes fia, a fattyú Edmund, aki Lear idősebb lányaihoz csatlakozott a harcban, elfogja Leart és Cordeliát, és kiadja a parancsot, hogy a lányt a börtönben titokban öljék meg.
De Edmund és Lear idősebb lányai nem érik el végső céljukat: a hatalom nem lesz övék. Regan meghal a méregtől, amit Goneril ad neki, Edmund pedig elesik a párbajban, amit testvérével vív, miután az odahagyva Szegény Tamás szerepét, visszatér. Goneril, miután rájön, hogy magára maradt, öngyilkos lesz.
Feltűnik Lear, aki karjában hozza meggyilkolt gyermekét, Cordeliát: az egyetlent, aki igazán szerette. Az öreg király szeretett gyermeke teteme fölött hal meg.


Részletek

Helyszín
Operaház
Dátum
2016. január 28.
Kezdés ideje
18:00
Befejezés ideje
21:00
Egyéb információ
főpróba

Szereposztás

Karmester
Stefan Soltész
Lear király
Tómas Tómasson
Franciaország királya
Kovács István
Albany hercege
Haja Zsolt
Cornwall hercege
Ujvári Gergely
Kent grófja
Kovácsházi István
Gloster grófja
Palerdi András
Edgar
Matthew Shaw
Edmund
Frank van Aken
Goneril
Bátori Éva
Regan
Rálik Szilvia
Cordelia
Caroline Melzer
Bolond
Káldi Kiss András
Szolga
Hajdu András
Lovag
Frech Zoltán

Alkotók

Szövegíró
Claus H. Henneberg
Eredeti díszlet
Jean-Pierre Ponnelle
Eredeti jelmez
Pet Halmen
Eredeti rendezés
Jean-Pierre Ponnelle
Díszlet- és jelmezrekonstrukció
Zöldy Z Gergely
Színpadra állítja
Anger Ferenc
Magyar nyelvű feliratok
Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
A karmester asszisztense
Jennifer Condon
Karigazgató
Strausz Kálmán
Közreműködik
Honvéd Férfikar

Előadások

2016. január 28., csüt, 18:00
2016. január 30., szo, 19:00
2016. február 02., kedd, 19:00
2016. február 11., csüt, 19:00
2016. február 13., szo, 19:00
2016. május 29., vas, 19:00
2016. május 31., kedd, 19:00

Aribert Reimann: Lear