Sári József

Napfogyatkozás


Műismertetés filmbejátszásokkal

Sári József (1935-) Napfogyatkozás című, német nyelvű operájának az ősbemutatója 2000-ben volt a németországi Pforzheimben. Az Arthur Koestler életéről szóló opera címe utal az író híres, Sötétség délben című regényére. A librettót jegyző Elisabeth Gutjahr így írt a szövegről: „Operánk nem a regény megzenésítése; sokkal inkább az író egyéni sorsának a képeit követi, végigkísérve ezzel az oly reményteljesen indult XX. század drámai történetét is.” A tizenegy jelenetben filmszerűen peregnek az események 1914 és 1983 között Koestler életéből. „Dokumentumszínház – operai köntösben” – írták róla az Operaház 2009-es, Kovalik Balázs rendezte bemutatója előtt. 

Előadó: Mesterházi Máté
Vendég: Sándor Szabolcs, vezető korrepetitor és Makovecz Benjámin, Koestler-szakértő

Első rész
1914
Budapest az első világháború kitörése előtt. Arthur Koestler mintha régi fényképen látná gyerekkorát és az elsüllyedő k.u.k. Monarchia világát: szüleit, Leopold nagypapát, gyermekként saját magát. Ám feltűnnek későbbi életének útitársai is: Dörte, Maria Klöpfer, József Attila, Németh Andor, Otto Katz… Az élet egyensúlyozó mutatvány.

TANÚK PADJA
Arthur Koestler és Németh Andor, az egykori barátok, mérleget készítenek. Koestler elmondja céljait és azok bukását, Németh barátságuk bukását. Az eredmény ugyanaz: „Mindenki más úton jár.”

A JAPÁN KÁVÉHÁZ, ÍRÓK SZÁMŰZETÉSE SAJÁT HAZÁJUKBAN
Budapest, 1933 késő nyara. Arthur Koestler néhány hetet a budapesti irodalmi körökben tölt. A Japán kávéházban találkozik mindenki: az írók, feleségeik, elvált feleségeik, barátnők és szeretőik. A középpontban Németh Andor és Arthur Koestler áll, közösen írnak bűnügyi regényt: „Mint egy mangófa-csoda”.

AZ ÖKÖRSZEM
József Attila egy költeményét idézi, életének egyfajta búcsúdalát: „Ifjúságom, e zöld vadont / szabadnak hittem és öröknek / és most könnyezve hallgatom, / a száraz ágak hogy zörögnek.” Paul Werner, más néven „A kis Löwy”, szintén örök vesztes, hontalan, a rémálmairól mesél.

A CELLA
Ez is rémálom, emlékezés a spanyolországi fogságra, a bezártság traumájára, a kivégzésekre. Más foglyok kopogtatás-üzenetei. „Velőtrázó kiáltások voltak, amelyek befészkelték magukat a hallójáratba, és akkor is jelen voltak, amikor a kiáltó már örökre elnémult.”

A VILÁG MULANDÓ
Az ignorancia világában senki sem figyel Otto Katzra és üzenetére. Csak Walter Benjamin látja a közelgő háború veszélyét úgy, mint ő. Közben Koestler szülei: két lény egy másik korból.

HALÁLRAÍTÉLTEK CELLÁJA
Magánzárka. Koestler írni kezd, hogy meg ne bolonduljon. Egy gyermek - önmaga - víziója. A nyíl képe, mely a végtelen kékbe röpül. Ám a képet Koestler nem tudja rögzíteni.

Második rész
A KIHALLGATÁS
Otto Katz, a meggyőződéses kommunista, saját elvtársai tisztogatási akcióinak áldozata lesz. A pártnak tett utolsó szolgálataként olyan bűncselekményeket ismer be, amelyeket soha nem követett el.

A HATÁRÁTLÉPŐ
Dörtének sikerül Arthur Koestlert, akitől két éve külön él, kihoznia a spanyol fogságból.
Ugyanakkor végérvényesen búcsút vesz tőle: „Bátran vállalsz búcsút. Magadhoz hű vagy.”

MAMAINE ÉS AZ ÚJ ÓVILÁG - A MENEKVÉST ADÓ PART
Külföldön Koestler megpróbálja elmondani az igazságot a háborúról, de alig hallgatják meg.

- SZALON
Találkozik Mamaine-nel, második feleségével. Új, boldog élet, tele tervekkel és ideákkal.
Mamaine: „Farmunk lesz, hol gondozzuk a jószágokat.” - Koestler: „Ligát alapítunk társainkkal a szabadságért, az emberi méltóságért.”

- PÁRIZS
A háború véget ért. Egy párizsi kávéházban Koestler találkozik Németh Andorral és Jucival: azokkal a barátaival, akik túlélték a háborút. De már nem egy nyelvet beszélnek. A találkozás kínosan végződik. Koestler az Egyesült Államokba akar menni.

- A LEVÉL
Mamaine nem követi őt az Államokba. Beteg, és meg fog halni.

- USA
Koestler interjút ad az amerikai újságíróknak.

A TÁVOLI ORSZÁG
Sokkal később. Arthur Koestler harmadik feleségének, Cynthiának diktál. Búcsúzik a világtól: „A végéről én döntök.”

(Elisabeth Gutjahr)


Előadások

2017. május 22., hét, 16:00