Pietro Mascagni

Parasztbecsület


Opera egy felvonásban olasz nyelven, magyar és angol felirattal

Előadások



Pietro Mascagni egyfelvonásosáért valósággal megőrült a világ: váratlanul robbant be az operaéletbe ő maga, és merész, új témát feszegető operája is, amelyet százak utánoztak utána, s amellyel olyan sikereket aratott, amelyeket később egyetlen művével sem tudott túlszárnyalni. Mascagni a verismo egyik fő művét alkotta meg: operájában mindennapi hősöket láthatunk, akik saját, fékezhetetlen szenvedélyüknek válnak áldozatává.
Rabul ejtő, érzéki muzsika, magával ragadó, feszült dráma. Szerelem, félténység - és bosszú. 

Szicíliai falu húsvét vasárnap. 
Turiddut, Lucia mama fiát halljuk, amint korábbi kedveséhez, Lolához énekel. Bár szerelme férjes asszony, érte akár a halált is vállalná, s nélküle még a mennyben sem lenne boldog...  
Tér a falu közepén. Látni Lucia mama fogadóját és a templomot.  
Santuzza Turiddut keresi. Lucia azt mondja, fia Francofontéba ment borért, de Santuzza tudja, hogy látták őt előző éjjel a faluban. Lucia gyanút fog, amiért a fiú még nem tért haza... Házába invitálja a lányt, hogy nyugodtan beszélhessenek, de Santuzza nem meri átlépni Lucia mama küszöbét: "Nem léphetek a maga házába. Kitaszított vagyok."    
Lola férje, Alfio, a fuvaros érkezik a térre vidáman a falu népének kíséretében. "Fuvarosnak szép az élet. Sokfele jár..." - mondják a népek. Alfio elégedett az életével: kedvét leli mesterségében és szép feleségében.  
Alfio óbort kér Lucia mamától, de az asszony szabadkozik: elfogyott, már elküldte a fiát, hogy szerezzen még. "Turiddut? De hisz itt van még. Láttam reggel a házamnál." - mondja Alfio. Lucia mama döbbenten néz rá, de Santuzza csendre inti. A hívők a Regina Coelit éneklik. Alfio a templomba küldi az asszonyokat, ő maga pedig távozik. A falu népe a templomba tér - Santuzzát és Luciát kivéve. 
Lucia mama nem érti, miért csitította őt Santuzza Alfio előtt. A lány emlékezteti az asszonyt Turiddu és Lola korábbi szerelmére, és bevallja neki, hogy Lola nem nyugodott bele, hogy Turiddu mással legyen: a két régi szerelmes ma is szeretők, ő pedig szégyenben maradt... Kéri Luciát, hogy imádkozzon érte; ő maga pedig még egyszer, utoljára megpróbál Turiddu lelkére beszélni. Lucia mama gondterhelten tér a templomba. 
Turiddu érkezik. Santuzza beszélni próbál vele, de a férfi egyre csak hárít. Santuzza nekiszegezi a kérdést: "Hol voltál?" "Hogyhogy hol? Francofontéban." - válaszolja a férfi. Santuzza nem hisz neki: látta őt egy másik úton, s este maga Alfio látta őt a házuknál... "Így viszonzod a szerelmemet? A halálomat akarod?" - kérdezi Turiddu. "Szereted őt! Legyen átkozott!"- kiáltja elkeseredve Santuzza. Turiddu figyelmezteti a lányt, hogy ő nem lesz rabszolgája ennek a féltékenységi őrületnek. "Verj meg, bánts meg - szeretlek és megbocsátok. De túl nagy és erős az én kínom." - mondja elkeseredetten Santuzza. 
"Ezer gyönyörű angyal ül az égben, de oly fess, mint ő, csak egy van..." - hallatszik Lola éneke, ahogy közeledik. Összetalálkoznak. Lola kis gúnnyal kérdezi, miért nem bentről hallgatják azok ketten a misét. "Templomba lépni csak a bűntelennek szabad!" - mondja Santuzza. A két nő szóváltásba kerül. Turiddu ott akarja hagyni Santuzzát, de végül Lola egyedül megy be a templomba. Santuzza békíteni próbálja a férfit, de az ellöki magától: "Menj, ne gyötörj engem." Turiddu Lola után siet a templomba. Santuzzát elönti a fájdalom, dühében így kiált: "Legyen átkozott a húsvétod, te hazug!"    
Alfio érkezik újra, és Santuzza mély bánatában elmond neki mindent: "Turiddu elvette a becsületemet, őt magát pedig a feleséged vette el tőlem." Santuzza megesküszik a fuvarosnak, hogy a keserű igazságot mondta neki, s azonnal meg is bánja, amit tett: "Hitvány vagyok, hogy elmondtam." "Ők a hitványak. Mielőtt lemegy a nap, megbosszulom!" - válaszolja Alfio. 

Intermezzo 

A misének vége: a hívek jönnek a templomból, férfiak és nők megbékélt szívvel igyekeznek hitvesükhöz. Turiddu megszólítja a távozó Lolát: csak nem akar így, egy szó nélkül elmenni? Lola próbálja menteni magát: haza kell mennie, még nem is találkozott az urával, mióta az visszajött. Turiddu győzködi az asszonyt: ne rohanjon, inkább igyanak együtt egy pohárral. A poharak megtelnek, Turiddu Lola felé emeli a sajátját: "A szerelemre!" "A jószerencséjére!" - válaszolja Lola. Vidáman iszogat a nép.  
Alfio ér a térre. Turiddu azonnal meg is kínálja egy pohár borral. "Köszönöm, de nem. Méreggé válna bennem..." - utasítja vissza kihívóan a fuvaros. Turiddu földhöz csapja a poharat. Mindenki tudja, ez mit jelent... A nők ijedten elvezetik a térről Lolát. A két férfi összeölelkezik, és Turiddu a párbajra hívás jeleként megharapja a fuvaros fülét. "Alfio. Tudom, hogy vétkeztem ellened, és Isten nevére, én magam vágnám el a saját torkomat...". Alfio elfogadja a párbajra hívást - a kertben fogja várni ellenfelét.  
Turiddu búcsúzkodik Lucia mamától: az anyja áldását kéri, mint akkor, mikor katonának ment, s megígérteti vele, hogy ha nem térne vissza, anyjaként viseli Santuzza gondját. Lucia mama nem érti, mire céloz a fia. Turiddu a borra fogja furcsa beszédét... "Anyám, imádkozz értem!" - kéri az asszonyt, és elsiet. Lucia szörnyű balsejtelemmel kiabál utána. Santuzza jelenik meg, majd emberek lepik el a teret. A távolból moraj hallatszik. "Megölték Turiddut!"    

Fotó: Nagy Attila

Évad szereposztás

Karmester
Marco Comin
Turiddu
Kamen Chanev / László Boldizsár
Santuzza
Lukács Gyöngyi / Komlósi Ildikó
Lucia
Balatoni Éva / Dobi-Kiss Veronika
Alfio
Alexandru Agache / Szemerédy Károly
Lola
Heiter Melinda / Kálnay Zsófia

Alkotók

Giovanni Verga azonos című darabja nyomán a szöveget írta
Guido Menasci / Giovanni Targioni-Tozzetti
Rendező
Georges Delnon
Díszlettervező
Madeleine Schleich
Jelmeztervező
Prisca Baumann
Magyar nyelvű feliratok
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
A gyermekkar vezetője
Hajzer Nikolett
Megbízott karigazgató
Csiki Gábor

Előadások