Pas de quatre ’19


balett est
  •  

A magyar táncegyüttesek körképétbemutató estet 
2013-ban Pas de Trois ’13 néven hívtuk életre. A kezdeményezés 
égisze alatt a Győri Balett és a Pécsi Balett 
vendégeskedett az Opera balettegyüttesének otthonában, 
2014-től pedig már a Szegedi Kortárs Balett társulata 
is csatlakozott az eseményhez, ennek megfelelően 
változott a program elnevezése is Pas de Quatre-ra.
Azóta minden évadban egyszer, egy estén, együtt látható 
az ország négy legnagyobb balett-társulata.

 

1. Győri Balett - Velekei László: PianoPlays - etűdökLiszt és Wagner műveire

 

Koreográfus: Velekei László

Zene: Liszt Ferenc, Richard Wagner montázs

Zongorán felvételről közreműködik: Balázsi János

Dramaturg: Csépi Alexandra

Akoreográfus asszisztense: Jónás Zsuzsa

Jelmez: Győri Gabi

Fény: Yaron Abulafia

 

Velekei László Harangozó-díjaskoreográfus műveiben mindig az egyéni tettek és a társadalmi megítélés között feszülő ellentétek jelennek meg. Új koreográfiájának megalkotásához most azonban egy örök, mindannyiunk által ismert témát: a szerelmet választotta. A rövid etűdökből felépülő produkció a szerelem különböző arcait mutatja meg, mely olykor viharos tenger, máskor lassan csobogó, rejtett patak. Harc és játszma két ember között: megsebezni és sebet szerezni, meggyógyítani és meggyógyulni. De vajon ki vérzik el a másiknak okozott sebből?

A „szerelmi ringbe” a Győri Balettvezető táncosai szállnak. Hozzájuk társul Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, fiatalos lendületével, kiemelkedő technikai virtuozitásával, aki egyéni zenei látásmóddal, saját elképzelései mentén tolmácsolja Liszt Ferenc és Richard Wagner zongoraműveit.

 

2. Pécsi Balett - Molnár Zsolt: Belső vonzás

 

Koreográfus: Molnár Zsolt (Harangozó-díjas)

Zene: montázs 

Táncolják: Frank Edina, Karin Iwata,Kócsy Mónika, Ujvári Katalin, Koncz Péter, Szabó Márton, Matola Dávid, Varga Máté

 

Molnár Zsoltkoreográfiája az emberi kapcsolatok létrejöttét vizsgálja. Hogyan és miként lesz számunkra szimpatikus valaki, hogyan születik meg egy pillantás alatt a szerelem? Mi az a belső rezgés, amelyik egymás felé fordít bennünket? Milyen fázisokon megy keresztül a férfi-nő kapcsolat, a barátság, egy csoport kialakulása a harmonikus befejezésig? Kapcsolataink meghatározzák életünk és személyiségünk fejlődését, sosem tudhatjuk, mikor találkozunk olyasvalakivel, aki egész életünket végigkíséri.

 

3. Szegedi Kortárs Balett - Juronics Tamás / Igor Sztravinszkij: Tavasziáldozat

 

Koreográfus: Juronics Tamás

Zene: Igor Sztravinszkij

Jelmez: Bianca Jeremias Imelda

Fény: Stadler Ferenc

Konzultáns: Almási-Tóth András

Táncolják: Szigyártó Szandra, Kiss Róbert, Takács Zsófia,Claudia Elvetico, Hegedűs Tamás, Czár Gergely, Bocsi Petra, Vincze Lotár, Aradi Zsolt, Nier Janka, Kovács Enikő, Bacsó Gabriella, Wéninger Dalma

 

Múltjuk hordalékain élő emberek élnekegyütt, egymás mellett egy közösségben, melynek valójában semmi célja nincs, csak önmagába zártan létezik.  Maguk semtudják, hova tart mindez, de egyre elviselhetetlenebbé válik a kiúttalanság: együtt kell döntésre jutniuk, hogy megrepedjen az állandóság burka, hogy ki tudjanak törni egy másik létezés felé. Fájdalmas a felismerés, hogy az új, jobb világ születéséhez közös áldozathozatalra van szükség. Sztravinszkij „rítusát” most a 21. század szemszögéből újrafogalmazva láthatjuk: mit jelenthet a megváltás, a feláldozás és az áldozattá válás a mai kor emberének.  Egy közösség, mely lassan felemészti önmagát,felszámolja a múltat, de nincs helyette semmiféle jövőképe, így nem marad számára más, mint áldozattá válva bizonyítani létezésének és halálának értelmét.

 

4. Magyar Nemzeti Balett - William Forsythe / Franz Schubert: Atökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thrill of Exactitude

 

Koreográfus:William Forsythe

Zeneszerző:Franz Schubert

Díszlet-és világítástervező: William Forsythe

Jelmeztervező:Stephen Galloway

Műszakifelügyelő: Sebastian Rietz

Betanítóbalettmester: Agnes Noltenius, Amy Raymond

Próbavezetőbalettmester: Rujsz Edit

Táncolják: Kim Minjung, Lee Yourim, Kosyreva Diana, BalázsiGergő Ármin, Morimoto Ryosuke

 

William Forsythe darabja könnyen zavarbaejtheti a nézőt, aki egy könnyed egyfelvonásos balettre, netán egy kortárs koreográfia megtekintésére ült be. Ehelyett olyan gyorsan történnek a színpadi „események”, hogy csak kapkodjuk a fejünket: hárman, öten, szólóban és párban, férfiak és nők, mindez közel 11 perc alatt. A tökéletesség szédítő ereje valójában egy cselekménytelen neoklasszikus darab. Forsythe olyan balettet alkotott 1996-ban a Frankfurt Ballett együttesének, amely mind a mai napig óriási kihívást tartogat a társulatok legjobb művészei számára. A lépések fűzése, a testrészek fokozott izolációja (külön külön mozgatása, amely a klasszikus balettre egyébként nem jellemző), az egyensúlyi helyzetekből való tudatos kitörés, majd koordinált visszatérés és a szédítően gyors zene együtt egészen varázslatos hatást kelt a nézőben. A Budapesten 2000. március 18-án, eredetileg azonban 1987-ben bemutatott Középre, kissé megemelve (In the Middle, Somewhat Elavated) című opusz koreográfiai folytatása A tökéletesség szédítő ereje. Ha úgy tetszik, akkor e mű Forsythe tisztelgése a nagy elődök, elsősorban Petipa és Balanchine előtt, hiszen ez utóbbi darabjaiból átvett nagyon rövid szekvenciákat is láthatunk a táncanyagban. Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniájának rendkívül energikus, allegro vivace jelzésű 4. tétele szolgáltatja a zenét, amely valódi finálé muzsika, egy pillanatra sem hagyja az öt táncost pihenni, mégis mindvégig harmonikus egységet alkot Forsythe elképzelésével.



Előadások

2019. május 13., hét, 19:00