PRIMAVERA '18 - Vincenzo Bellini: Norma - Csokonai Színház Debrecen


  •  
A Magyar Állami Operaháznak mint nemzeti intézménynek rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidéki és határon túli magyar operajátszás támogatása. E felismerés hozta létre 2013-ban a Primavera-sorozatot: egy héten át vidéki operatársulatok bemutatói váltják egymást az Erkel Színházban.

Vincenzo Bellini: Norma
opera olasz nyelven, két felvonásban 
Szövegkönyvét Felice Romani írta
Alexandre Soumet Norma, ossia L'infanticidio című műve alapján

Vezényel: Szabó Sipos Máté

Norma, a druidák főpapnője: Kolonits Klára /Liszt Ferenc-díjas/
Pollione, római proconsul Galliában: Calin Bratescu
Adalgisa, a druidák templomának ifjú papnője: Balga Gabriella
Oroveso, druida főpap: Wagner Lajos
Clotilde, Norma bizalmasa: Rendes Ágnes 
Flavio, Pollione barátja: Biri Gergely

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara.

Gyerekszereplők: Csatáry Hanna, Danka Balázs István, Kiss Domonkos Mátyás, Menyhárt Anna, Schneider Berzsián, Tóth-Korcsmáros Lajos
Statiszták: Balogh Tamás, Eperjesi Gergely, Jeges Patrik, Juhász Dániel, Kiss Bertalan, Pusztai Gábor, Sárga Szabolcs, Sinai Róbert, Steuer Tibor
Díszlettervező: Emmanuelle Favre 
Jelmeztervező: Daniéle Barraud 
Fénytervezés: Philippe Grosperrin 
Videóanimáció: Arthur Colignon 
Karigazgató: Gyülvészi Péter
Korrepetitorok: Lengyel Andrea, Turányi Tünde
Súgó: Dihen Viktória 
Ügyelő: Szabó Krisztián 
Rendezőasszisztens: Eperjesi Anikó 
Táncasszisztens: Laczó Zsuzsa
Asszisztensek: Franck Licari és Charlyne Blaise
Rendező: Nadine Duffaut

„Ebben az operában Bellini kétségtelenül elérte tehetségének legmagasabb csúcsát. Itt a költemény az antik görög tragédia magaslataiba emelkedik, és ezt a formát Bellini még inkább megnemesíti azáltal, hogy ünnepélyes és impozáns karaktert varázsol mindennek. A szenvedéllyel teli dallamok Bellini melódia-művészetének különösen szép, világos megnyilatkozásai, melyek egy fenséges talajon szárnyalhatnak szabadon, nem holmi homályos csillogással, hanem hatalmas, egységes képbe rendeződve, önkéntelenül is megidézve Gluck világát“− így ír Richard Wagner a Normáról, amelyet maga is többször vezényelt.
Bellini, aki 30 évesen már a Scala ünnepelt szerzője, első sikerei után a neves librettistával, Felice Romanival újabb felkérést kap, amelynek eredménye az 1831-ben bemutatott Norma. Romani közös munkáik betetőzésének nevezte a művet, „a leggyönyörűbb rózsának a csokorban“. Ezt az operát tartják a „bel canto“- stílus legemblematikusabb darabjának, ahol az énekhang szépsége végtelen dallamokon keresztül tündököl és uralkodik mindenek felett.
Norma a nő toposza, aki fétis és szent népvezér, élet-halál ura, de aki egyben titkon bűnös szerelmes és anya, esendő, eldobott szerető, maga a lángoló szenvedély és az őrjöngő féltékenység, aki végzetében, bukásában is hű marad mindahhoz, amiért élt. 


Előadások

2018. május 18., pén, 19:00