Giacomo Puccini

Triptichon (A köpeny; Gianni Schicchi)

15. Tante Emma bérlet


Egyfelvonásos operák olasz nyelven, magyar és angol felirattal

Puccini utolsó előtti munkája volt a három egyfelvonásosból álló Triptichon, amely az I. világháború alatt született, s amelyet nyolc év szünet után már csak a befejezetlen Turandot követett.
A három egyfelvonásosból 2017. szeptember 17-én és 22-én A köpeny és a Gianni Schicchi látható az Erkel Színházban.

A fojtott hangulatú A köpeny egy Szajna-parton ringó bárkán meséli el egy szerelmi háromszög történetét; a vígjátéki Gianni Schicchi ihletője pedig egy középkori firenzei alak, akinek rafinált meggazdagodásáról Dante is írt az Isteni színjáték „Poklában”.
Két fantasztikus darab, pazar szereposztással, Anger Ferenc rendezésében.

A köpeny


Mindenkinek van egy köpenye, amely hol örömöt, hol fájdalmat rejt...

A Szajna partján áll kikötve a kereskedő Michele bárkája: ezen a hajón éli életét fiatal feleségével, Giorgettával, egyik városból a másikba szállítva a rakományokat. Kisgyermekük halála után az asszony elhidegült a férfitől: Michele még mindig szereti feleségét, ám Giorgetta titokban a fiatal rakodómunkással, Luigivel folytat viszonyt. 
Michele kialudt pipával nézi a párizsi naplementét, míg felesége a házimunkával van elfoglalva. Giorgetta férje engedélyével bort vesz elő, hogy a munkásokat megkínálja. Michele csókot kér feleségétől, aki azonban kibújik férje öleléséből. A férfi visszavonul a hajó mélyébe. 
Luigi, a részeges Csuka és a rozoga Vakond lép a fedélzetre a többi fáradt rakodómunkással. A bortól mindenkinek jó kedve támad, és egy kintornás is megjelenik a parton: hamis muzsikájára az ügyetlen Csuka után Luigi táncoltatja meg Giorgettát. A táncnak Michele megjelenése vet véget. A munkások visszamennek, hogy befejezzék a rakodást, a rosszkedvű Michelét pedig hiába faggatja Giorgetta: mi baja? Miért hallgat mindig?
A Vakond felesége, a Szarka jön férje elé a bárkához: büszkén mutatja Giorgettának a kincseket, amiket aznap guberált, és elfogultan mesél kedves macskájáról, a Tizedesről. A munkások végeznek a rakodással. A Szarka korholja a Csukát, amiért az már szaladna is a kocsmába, ám a férfi így védekezik: inkább italba fojtja fájdalmát és dühét, minthogy csalfa feleségéhez menjen haza. Luigi elkeseredetten ad neki igazat: jobb nem gondolkodni, csak leszegett fejjel dolgozni, s lopott szerelemmel vigasztalódni. A Szarka csak egy kis kertes házikóra vágyik, ahol a Vakonddal és a Tizedessel tölthetné öreg napjait. Giorgetta álma azonban más. Elege van a cigányéletből – oda vágyik vissza, ahol ő és Luigi is született: a kedves párizsi külvárosba, Belleville-be! Luigi és Giorgetta kettesben maradnak. Szerelmesen felidézik előző esti titkos együttlétüket, folyton lesve, hogy Michele nem lép-e elő a hajóból. Luigi alig bírja elviselni a gondolatot, hogy a nő, akit szeret, másnak a felesége; ezért mikor Michele megjelenik, arra kéri munkaadóját, hogy vigye el Rouenba, hogy ott próbáljon szerencsét. Michele azonban lebeszéli: hisz ott még kevesebb a munka, mint Párizsban. Mikor Luigi és az asszony újra kettesben maradnak, újabb találkát beszélnek meg aznap estére. A jel ugyanaz lesz, mint előző éjjel: Giorgetta meggyújt majd egy gyufaszálat. Luigi távozik, majd Michele jön a fedélzetre. A férfi szomorúan kérdezi feleségét: „Miért nem szeretsz már?” Felidézi, hogy egy éve még milyen boldogan bújtak össze a hideg elől nagy köpenye alatt, hármasban, a kisbabájukkal. Giorgetta aludni tér, hogy a beszélgetésnek és a faggatózásnak véget vessen, ám mindketten tudják: az asszony már rég nem bír aludni... 
Michele egyedül marad a sötét fedélzeten. A távolban egy szerelmespár búcsúzkodik egymástól. Michele a kabin ablakából féltékenyen Giorgettát figyeli: az asszony nem vetkőzött le – vár valakire... De kire? Gondolataiba merülve gyújtja meg a pipáját, s a felvillanó lángot Luigi jelnek véli: a sötét éjben a fedélzetre lép. Michele elkapja a férfit, ráismer Luigire és könyörtelenül kicsikarja a fiatalemberből a vallomást: szereti Giorgettát. Michele megöli Luigit, és a kabinból kilépő felesége elől köpenyébe rejti a rajta csüggő holttestet. Giorgetta hízelegve akar férjéhez bújni. Michele kegyetlenül nyitja ölelésre köpenyét, amelyből Luigi élettelen teste zuhan a földre.


Gianni Schicchi


 Firenze, 1299. szeptember 1.

A gazdag nemes, Buoso Donati halottas ágyát az őt sirató, jobban mondva az ő örökségére pályázó rokonok veszik körül. Aggodalomra van okuk bőven, és nem csak amiatt, mert népes a rokonság, hanem azért is, mert a környéken azt rebesgetik: Buoso minden vagyonát egy monostorra hagyta. A rokonok mindent felforgatnak, hogy megleljék a végrendeletet. Az iratot végül az ifjú Rinuccio találja meg, aki megígérteti Zita nénikéjével, hogy ha elég pénz marad rá, elveheti szerelmét, Laurettát. Mint kiderül, a pletyka igaz: Buoso Donati minden pénzét a szerzetesekre hagyta. Az elkeseredett rokonságnak Rinuccio azt javasolja: kérjenek segítséget Lauretta apjától, Gianni Schicchitől, az alacsony származású, ám saját eszéből meggazdagodott „üzletembertől”. Schicchi meg is érkezik a lányával. A nemesi család gőgje, lenézése és ellenállása azonban visszataszítja, és már éppen távozni készül, amikor a lánya a lelkére beszél: belehal, ha nem mehet hozzá Rinuccióhoz. Schicchi belemegy a játékba. A terve kész: a holtat el kell távolítani, és a jegyző előtt ő maga fogja eljátszani a haldokló Donatit. Váratlanul a doktor kopogtat az ajtón: a nagybeteg Donatit jött megvizsgálni. Schicchi elváltoztatott hangon biztosítja az orvost: már jobban van. Schicchi utasítja a rokonokat, hogy hívassák a jegyzőt, ő maga pedig Donati alvósipkájával a fején diktálja majd neki a végakaratot. A rokonok külön-külön igyekeznek megkenni Schicchit, hogy az örökség legjobb részét mindenképp őrájuk hagyja a többi rokon helyett, és Schicchi mindegyikre rá is bólint, emlékeztetve őket külön-külön, hogy a cselről örökre hallgatniuk kell, vagy csalás vádja miatt bilincsben utasítják ki őket Firenzéből. A jegyző megérkezik, Schicchi lediktálja neki a végakaratot, ám a rokonok néma döbbenetére az örökség legfontosabb darabját, illetve Donati firenzei házát saját magára, Gianni Schicchire íratja! A pereputty őrjöng, de egy szót sem szólhatnak, különben kiderül a turpisság. Ahogy a jegyző távozik, nekiesnek Schicchinek, és amit csak bírnak, ellopnak. Schicchi kiutasítja őket újdonsült házából, és elégedve nézi a szerelmespárt, Rinucciót és Laurettát – a csel igazi nyerteseit. 


Részletek

Helyszín
Erkel Színház
Dátum
2017. szeptember 17.
Kezdés ideje
19:00
Befejezés ideje
21:30

A köpeny

Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

Szereposztás

Karmester
Kesselyák Gergely
Michele
Florin Estefan
Giorgetta
Sümegi Eszter
Luigi
Fekete Attila
A Csuka
Szerekován János
A Vakond
Gábor Géza
A Szarka
Wiedemann Bernadett
Utcai énekes
Rácz Illés
Szerelmespár
Novák János / Dunai Éva

Alkotók

Szövegíró
Giuseppe Adami
Rendező
Anger Ferenc
Látványtervező
Zöldy Z Gergely
Magyar nyelvű feliratok
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Karigazgató
Strausz Kálmán

Bemutató
2015. december 12.

Gianni Schicchi

Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

Szereposztás

Karmester
Kesselyák Gergely
Gianni Schicchi
Kálmán Péter
Lauretta
Sáfár Orsolya
Zita
Wiedemann Bernadett
Rinuccio
Brickner Szabolcs
Gherardo
Szerekován János
Nella
Keszei Bori
Gherardino
Takács Botond
Betto di Signa
Kiss András
Simone
Szüle Tamás
Marco
Busa Tamás
La Ciesca
Farkasréti Mária
Maestro Spinelloccio, doktor
Németh Gábor
Amantio di Nicolao, jegyző
Bátki Fazekas Zoltán
Pinellino, suszter
Gyarmati Álmos
Guccio, kelmefestő
Szentimrei László

Alkotók

Szövegíró
Giovacchino Forzano
Rendező
Anger Ferenc
Látványtervező
Zöldy Z Gergely
Magyar nyelvű feliratok
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
A gyermekkar vezetője
Hajzer Nikolett
Karigazgató
Strausz Kálmán

Bemutató
2015. december 12.

Előadások

2017. szeptember 17., vas, 19:00
2017. szeptember 22., pén, 19:00

Puccini: Triptichon l Il trittico