Giacomo Puccini

Turandot


Koncertszerű előadás három felvonásban, öt képben, olasz nyelven, magyar felirattal
Három a rejtvény – egy a halál. „Jég, melytől lángra lobbansz, de lángodtól még hidegebb lesz. Fehér és sötét. Ha szabadon enged, rabjává válsz. Ha rabjává fogad, király leszel. Jöjj, idegen, ki sápadsz a rémülettől. Mi az a jég, mely lángra lobbant?” Turandot. 
Carlo Gozzi színműve a gyönyörű, rideg kínai hercegnőről sok művészt ihletett meg, többek közt Giacomo Puccinit is, akinek utolsó és talán legcsodálatosabb operája a Turandot, melynek befejezésében saját halála akadályozta meg. Az ősbemutatót vezénylő Arturo Toscanini Liù halála után leintette a zenekart és a közönség felé fordult: „Itt tette le a mester a tollat.” 

Peking utcáin a mandarinok hirdetik a császári rendeletet: aki megválaszolja Turandot hercegnő kérdéseit, hitveséül nyeri őt. A tömeg extázisban várja az előző próbán elbukott perzsa herceg kivégzését, - majd megszánva a fiatalembert, könyörög életéért. Turandot nem kegyelmez. E kegyetlen szívtelenség ellenére is akad újabb kérő: Kalaf, a száműzetésben élő tatár herceg. Senkire sem hallgat, saját útját szabadon járja, és kihívja sorsát: belép a palotába. A kormányzói hivatal felelőssége, a különféle érdekek és elvárások összehangolása már felőrölte a három miniszter életét, akik nyugodt, civil életről álmodoznak. Turandot három kérdést tesz föl a bátor jelentkezőknek. Kalaf az első kettőre helyesen felel. Turandot felteszi a harmadik kérdést is: 

'lég, ami benned tüzet gyújt,
  
S tüzed a jeget tovább fagyasztja,
 
ha téged felszabadít,  
még inkább szolga leszel,  
ha szolgának fogad fel,  
Királlyá tesz.'  

Kalaf helyesen válaszol: Turandot. Az egymásra találáshoz vezető út azonban csak akkor helyes, ha nem kitaposott ösvényen vezet. A legkisebb csalás, önámítás, őszintétlenség is hazug útra tereli az embert. Így Kalaf sem elégedhet meg gyors sikerével: most ő ad fel kérdést Turandotnak. 'Mondd meg nevem... ki vagyok?' 

Peking egész népe az idegen nevét kutatja, amikor előkerül Liù, a rabszolgalány, aki a kínvallatásokra sem hajlandó elárulni urának nevét. Elszántsága erejét a szerelem táplálja, s e reménytelen érzés az, ami öngyilkosságba kergeti. Liù halála olyan helyzetet teremt, ahol nincs már helye színlelésnek - az álarcnak le kell hullnia, a szerepjátszónak fel kell vállalnia önmagát. Az újjászületés előtt meg kell semmisülni, hogy mint hamvaiból a főnix, éledjünk újra. Ezt nevezhetjük akár szerelemnek is. 

Évad szereposztás

Karmester
Héja Domonkos
Turandot
Rálik Szilvia
Altoum császár
Róka István
Timur
Fried Péter
Kalaf
Stuart Neill
Liù
Sümegi Eszter
Ping
Kelemen Zoltán
Pang
Megyesi Zoltán
Pong
Kiss Péter
Mandarin
Kőrösi András

Alkotók

Szövegíró
Giuseppe Adami / Roberto Simoni / Franco Alfani
Magyar nyelvű feliratok
Romhányi Ágnes
A gyermekkar vezetője
Hajzer Nikolett
Karigazgató
Strausz Kálmán

Bemutató
2018. január 31.

Előadások

2018. január 31., sze, 19:00