Giacomo Puccini

Turandot


Opera három felvonásban, öt képben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
A gyönyörű, ám jégszívű kínai hercegnő és a kezére pályázó, nevét titkoló tatár királyfi különös szerelméről szóló Carlo Gozzi-színmű több művészt ihletett meg, többek közt Giacomo Puccinit is, akinek utolsó és talán legcsodálatosabb operája a Turandot. A szerző azonban nem fejezhette be utolsó művét: halála után Franco Alfano komponálta meg az utolsó felvonás végét.
Kovalik Balázs rendezése egy fontos korszak kezdetét jelezte a magyar operajátszásban: főiskolai évei alatt debütált ezzel az előadással 1995-ben Szegeden. A produkció óriási sikert aratott, két évvel később átköltözött az Erkel Színház színpadára, és mára az Operaház repertoárjának kultikus darabjává vált.

Peking utcáin a mandarinok hirdetik a császári rendeletet: aki megválaszolja Turandot hercegnő kérdéseit, hitveséül nyeri őt. A tömeg extázisban várja az előző próbán elbukott perzsa herceg kivégzését,  majd megszánva a fiatalembert, könyörög életéért. Turandot nem kegyelmez. E kegyetlen szívtelenség ellenére is akad újabb kérő: Kalaf, a száműzetésben élő tatár herceg. Senkire sem hallgat, saját útját szabadon járja, és kihívja sorsát: belép a palotába. A kormányzói hivatal felelőssége, a különféle érdekek és elvárások összehangolása már felőrölte a három miniszter életét, akik nyugodt, civil életről álmodoznak. Turandot három kérdést tesz föl a bátor jelentkezőknek. Kalaf az első kettőre helyesen felel. Turandot felteszi a harmadik kérdést is:  


"Jég, ami benned tüzet gyújt,
S tüzed a jeget tovább fagyasztja,
ha téged felszabadít,  
még inkább szolga leszel,  
ha szolgának fogad fel,  
Királlyá tesz."

Kalaf helyesen válaszol: Turandot. Az egymásra találáshoz vezető út azonban csak akkor helyes, ha nem kitaposott ösvényen vezet. A legkisebb csalás, önámítás, őszintétlenség is hazug útra tereli az embert. Így Kalaf sem elégedhet meg gyors sikerével: most ő ad fel kérdést Turandotnak. "Mondd meg nevem... ki vagyok?"

Peking egész népe az idegen nevét kutatja, amikor előkerül Liù, a rabszolgalány, aki a kínvallatásokra sem hajlandó elárulni urának nevét. Elszántsága erejét a szerelem táplálja, s e reménytelen érzés az, ami öngyilkosságba kergeti. Liù halála olyan helyzetet teremt, ahol nincs már helye színlelésnek  az álarcnak le kell hullnia, a szerepjátszónak fel kell vállalnia önmagát. Az újjászületés előtt meg kell semmisülni, hogy mint hamvaiból a főnix, éledjünk újra. Ezt nevezhetjük akár szerelemnek is. 
Fotó: Éder Vera

Évad szereposztás

Karmester
Héja Domonkos
Turandot
Rálik Szilvia
Altoum császár
Róka István
Timur
Fried Péter
Kalaf
N.N.
Liù
Kriszta Kinga
Ping
Kelemen Zoltán
Pang
Horváth István
Pong
Ujvári Gergely
Mandarin
Kiss András

Alkotók

Szövegíró
Franco Alfani / Renato Simoni / Giuseppe Adami
Rendező
Kovalik Balázs
Díszlettervező
Szendrényi Éva
Jelmeztervező
Jánoskuti Márta
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
A gyermekkar vezetője
Hajzer Nikolett
Karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

2019. május 26., vas, 19:00
2019. május 29., sze, 19:00