Frenák Pál


Frenák Pál
koreográfus

1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Frenák Pál pályáját az első magyarországi sikerek után Párizsban folytatja, az 1980-as évek derekán - itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott együtt, majd megalapította első saját együttesét. Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmjei, Francis Bacon munkái, Gilles Deleuze francia filozófus írásai nagy hatást gyakoroltak későbbi alkotásaira. 1998-ban elnyerte a kyotói Villa Kujoyama koreográfusi díját, amelynek köszönhetően több mint fél évet töltött Japánban – ez az élmény művészetére is nagy hatást gyakorolt, a japán mozgás- és vizuális művészet, valamint a butoh több koreográfiájában megjelenik. 1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divat, építészet, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a hazai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére. Alkotásaival kétszer nyerte el a Lábán Rudolf-díjat, aktuális előadását szinte minden évben jelölik az esztendő legjobb táncelőadásának járó díjra. 2002-ben Harangozó-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2007-ben Imre Zoltán koreográfusi díjjal, 2014-ben Budapestért-díjjal tüntették ki.