Autentikus díszletek közt tér vissza Salome az Erkel Színházba

Cikk borítókép

Richard Strauss egyik leghíresebb operáját, a Salomét mutatja be a Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 15-én az Erkel Színházban. A Sera Gösch, Jürgen Sacher, Lukács Gyöngyi és Szemerédy Károly főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével a járványhelyzetre való tekintettel mindössze egyszer látható produkció egyben világpremier is, de rendhagyó módon nem zeneileg, hanem a díszletét tekintve.

Richard Strauss egykor botrányos, mégis azonnal zajos sikert arató egyfelvonásos művét, az 1905-ben született Salomét Oscar Wilde azonos című színdarabja ihlette. A Puccini, Schönberg, Alban Berg és Mahler által is méltatott darab szerkesztése és a zenei anyag összetettsége a zenetörténészek szerint Wagner alkotásaival vetekszik, egyben izgalmas és színvonalas újrafogalmazása a bibliai történetnek. A Salome pusztán zenéjével képes sikert aratni a világ bármely színpadán, az Opera produkciója azonban egy igazi kuriózummal teszi még emlékezetesebbé Strauss művét.

A régészek hosszú évtizedek óta foglalkoznak már Heródes Antipas palotája, a Machaerus elnevezésű bibliai építmény romjainak kutatásával. A Szentírás szerint ebben a Holt-tenger keleti partján fekvő jordániai palotában raboskodott Keresztelő Szent János, akinek Heródes fejét vettette a szépséges Salome hétfátyoltáncként híressé vált erotikus ajándékáért cserébe. Vörös Győző magyar ókorkutató-építész, a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger-parti projektigazgatója, több mint egy évtizede vezet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával egyedülálló jelentőségű szentföldi magyar ásatásokat Machareusban, aminek eredményeit a milánói Edizioni Terra Scanta háromkötetes könyvsorozatban dokumentálta. A kutatásoknak köszönhetően lehetővé vált az eredeti Heródes-palota tereinek rekonstruálása. A feltárások nyomán az előadás díszleteinek tervezői, Vörös Győző ókorkutató-építész és Dobrosi Tamás építész, a világon elsőként színpadon is a közönség elé tárják a legendás palota egy részletét. A robbantott metszetben a dór oszlopok és azok koronázó tagozatai 1:1 arányban idézik meg a királyi palota tróntermének egy darabját. A látványvilágot az Operával közel 55 éve kapcsolatban álló, több mint 500 színházi vagy opera-produkcióhoz tervező Tordai Hajnal jelmezei teszik teljessé.

A művet Rátóti Zoltán rendezi, aki prózai színészként többször fellépett már a Magyar Állami Operaház előadásaiban, most viszont első ízben rendez operát az intézménynek. A címszerepben Sera Gösch fiatal török szoprán hallható, aki a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két éve már alakította a hercegnőt az Operával közös produkcióban. A további főbb szerepekben a Hamburgi Staatsoper kamaraénekese, a berlini, milánói, és salzburgi színpadokon is nagy sikert arató Jürgen Sacher (Heródes), a többi között a milánói Scalát, a New York-i Metropolitant és a londoni Covent Gardent is megjárt Lukács Gyöngyi (Herodiás) és a nemzetközi operaszínpadokon ugyancsak gyakori vendégnek számító Szemerédy Károly (Jochanaan) lép színpadra. A premieren a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs főzeneigazgatója dirigálja.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a darab mindössze egyetlen alkalommal, 2020. szeptember 15-én látható az évadban az Erkel Színházban. A produkció ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno 2020 nemzetközi zenei és operafesztiválra, ahol a tervek szerint 2020. október 10-én lesz látható a Brnói Nemzeti Színházban.

Fotó: Berecz Valter

Program adatlapja Jegyvásárlás

További híreink

2020. szeptember 24. 15:38

Elhunyt Hencsey Róbert

2020. szeptember 23-án elhunyt Hencsey Róbert, az Opera tánckarának egykori tagja. Hencsey Róbert 1967-ben Hidas Hedvig növendékeként végzett az Állami …

2020. szeptember 21. 16:04

Tájékoztató

Tisztelt Vásárlóink! A Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 17-i közleménye értelmében legtöbb előadásunk várhatóan 2020. október 17-ig elmarad. Az előadásokra …

2020. szeptember 17. 10:07

Közlemény

Tisztelt Közönségünk! Az elmúlt napok nagy sikerű bemutatói (Kaktuszok – balettest, Salome – opera, Ments meg, Uram! – opera) után …