Wolfgang Amadeus Mozart

A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény

klasszikus opera 12

június 18., szombat 11:00

Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Pasticcio két felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

A Szöktetés a szerájból sikere után Mozart két opera komponálásába is belekezdett, de mindkettőt abbahagyta. A kairói lúd, illetve A rászedett vőlegény című két töredékes komédiát tekinthetjük a Figaro és a Così előfutárának is, és olykor még a Don Giovanni világára is ráismerhetünk. A töredékek Mozart életében nem kerültek színre, halála után viszont több sikeres pasticcio, azaz több zenés mű részleteiből összegyúrt előadás is született belőlük. 
Az Opera Ókovács Szilveszter huszonöt éve dédelgetett ötletéből Németh Pál zenei irányítása mellett, Toronykőy Attila rendezésében vitte a világ elé az "új Mozart-operát".

Részletek

Helyszín
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Dátum
2022. június 18.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
12:30
Szövegíró
Giovanni Battista Varesco Lorenzo Da Ponte
Koncepció
Ókovács Szilveszter Toronykőy Attila
Zenéjét gondozta
Németh Pál
Az olasz nyelvű szövegkönyvet gondozta
Lax Éva
Rendező
Toronykőy Attila
Látványtervező
Juhász Katalin
Dramaturg, magyar nyelvű feliratok
Kenesey Judit
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Betanító karnagy
Erdélyi Dániel
Karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

Bemutató: 2019. április 14.

Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Cselekmény

I. felvonás
Ripasecchai várában a koros és fukar Don Pippo márki esküvőjére készül titkára, Calandrino legnagyobb derültségére. Don Pippo gyámleánya, Celidora követeli gyámatyjától, hogy ígéretéhez híven adja végre férjhez őt szerelméhez, Biondellóhoz, aki már egy éve bejáratos a márki házába. A gyámatya ki is jelenti: kettős nászt fognak ülni aznap este, Celidorát azonban nem Biondellóhoz, hanem egy gazdag, idősebb római grófhoz adja, akinek a gyámleányát történetesen ő maga készül elvenni. Biondello letaglózva néz a márkira, aki kineveti és kiutasítja a fiút: Celidora akkor lesz az ágról szakadt legényé, ha a kairói lúd énekére talléreső potyog az égből. Calandrino épp azon töri a fejét, hogyan segíthetne Biondellónak visszaszerezni szerelmét, Don Pippo azonban a vár tornyába zárja a lányt, hogy bármilyen ügyeskedésnek elejét vegye. 
A márki boldogan köszönti a házába érkező római vendégeket: lefátyolozott menyasszonyát és leendő apósát-vejét, a széplelkű Lionettót. Míg Don Pippo a vár tornyába kíséri a grófot, hogy leendő feleségét, Celidorát bemutassa neki, Calandrino kénytelen szórakoztatni Don Pippo aráját. A nő leveszi fátylát, és a titkár döbbenten ismeri fel a hölgyben szerelmét, Lavinát, és azonnal elhatározza, hogy megszökteti őt. Amikor Don Pippo visszatérvén egymás karjában találja a két szerelmest, Lavinát a toronyba záratja Celidora mellé, a torony kulcsát pedig a szobalány, Auretta gondjaira bízza. Calandrino kiudvarolja Aurettától a torony kulcsát, a jelenetnek azonban tanúja lesz a lovászfiú, Chichibio, Auretta szerelme is, aki menten féltékenykedni kezd. 
Megtörténik Lionetto gróf és Celidora „nagy találkozása”: kiderül, hogy a szerelmesleveleket, melyeket Celidora Biondellónak írt, Don Pippo Lionettónak küldte el, aki valamilyen oknál fogva következetesen Claricének szólítja a lányt. Celidora elkeseredetten jelenti ki: akkor lesz a vénember férje, ha a kairói lúd énekére talléreső potyog az égből.
II. felvonás 
Délutáni szunyókálása után Don Pippo lázasan utasítgatja Aurettát és Chichibiót, hogy mindent készítsenek elő a kettős esküvőre. A szobalány és a lovászfiú azonban úgy véli, hogy a szerelmeseknek egymáséinak kell lenni, és elhatározzák, hogy segítenek a fiataloknak elkerülni a kényszerházasságokat. 
Calandrino a lányokat nagy titokban lehozza a toronyból. Celidora és Biondello boldogan ugranak egymás nyakába, és a fiú pénzt bíz szerelme gondjaira. Lionetto lepi meg őket, aki Celidorával kettesben maradva a lány szemére hányja, hogy ő nem azonos azzal a Claricével, akiről atyja oly sok jót zengett: hisz nem jártas a tudományokban, és lám, még csak nem is erényes. Celidora elkeseredetten magyarázza Lionettónak, hogy ő mindvégig mást szeretett, ám gyámatyjának kőből van a szíve. Végül a férfi elé hajítja a pénzt, és elszalad. Lionetto elgondolkodik, majd megszólítja Chichibiót, aki épp egy lúdjelmezzel lopakodna el: azonnal vigye meg a hírt a gazdájának, hogy a szerelmesek épp most készülnek megszökni. Ő maga pedig úgy dönt, véget vet a színjátéknak; felkapja a földről a pénzt és a lúdjelmezt, amit a lovász otthagyott, és elsiet. 
A négy szerelmes szökését a vár előtti folyó is akadályozza: munkásokat hívnak hát, hogy gyorsan hidat építsenek a víz fölé. Lázasan folyik a munka, amikor Auretta és Chichibio hozzák a hírt: közeledik Don Pippo! A márki meg is érkezik, és rettenetes haragjában azonnal börtönbe akarja csukatni az egész társaságot. Ám váratlanul Lionetto gróf jelenik meg lúdnak öltözve a torony tetején aranytallérokat dobálva, s így próbál Don Pippo lelkére beszélni: „Én már látom, hogy e földön szerelmesnek szerelmes a párja. Két öreg lúd okozta ezt a perpatvart, s most e híres példány hozza el a békét: én magam vagyok a »kairói lúd«, magam vagyok a »rászedett vőlegény«!”


Kritikai visszhang

Tökéletes rendezés komikus megoldásokkal és humorral fűszerezve, de kifinomultan. (…) A hibátlan előadáson túl maga a zene jelentette az este legnagyobb csodáját, (…) gyakorlatilag lehetetlen volt megkülönböztetni a Németh Pál és Mozart tollából származó muzsikát.
Pierre Waline, Journal Francophone de Budapest