Gyöngyösi Levente

A Mester és Margarita

mix opera 16 premier

Opera-musical két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Színpadi ősbemutató

Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és más furcsa alakok társaságában. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, s egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története Gyöngyösi Levente opera-musicalében különleges zenei formában kel életre: „Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére.” Az ősbemutató különleges, a musicaleket is megidéző formában, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Fővárosi Nagycirkusz művészeinek közreműködésével jön létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk rendezésében.


Karmester
Hollerung Gábor
Woland
Kálmán Péter
A Mester / Jesua
Balczó Péter László Boldizsár
Margarita
Sáfár Orsolya
Sztravinszkij professzor / Poncius Pilatus
Kovács István Pataki Bence
Berlioz / Kajafás
Hábetler András
Hontalan Iván / Lévi Máté
Varga Donát Ujvári Gergely
Fagót
Kiss Tivadar
Hella
Szakács Ildikó
Behemót
Gavodi Zoltán
Annuska / Rabnő
Kocsis Lili
Latunszkij / Júdás
Dékán Jenő
Rendőr / Afranius
Kőrösi András
Főápoló / Patkányölő centúrió
Kiss András
Boszoj, házfelügyelő
Gulyás Bence
Nővér az elmeklinikán
Várhelyi Éva
Konferanszié
Csémy Balázs Csonka András
1. ápoló / Jimmy, a részeges New York-i vámpír
Varga-Tóth Attila e.h.
2. ápoló / John, a részeges New York-i vámpír
Zajkás Boldizsár e.h.
1. férfi / Részeg / Monsierur Guillotine
Hoffmann Richárd
2. férfi / Fontos elvtárs / Nero császár
Papp Balázs e.h.
Fiatal nő a Varietészínház közönségéből / Lucrezia Borgia
Fenyvesi Gabriella Rea e.h.
Takarítónő
Ruszó Alexandra
Közreműködnek
a Magyar Cirkusz és Varieté artistái (MACIVA) a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói

Előadások

Bemutató: 2020. december 11.

Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Cselekmény

I. felvonás
Moszkva 1930 körül. Az emberek élik dolgos, szovjet életüket. Mihail Maszterov befejezi Poncius Pilátus című nagyregényét, ám az Írószövetség a művet és íróját mindenhonnan letiltja. Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg  Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. 
Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. 
Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a „bolond” HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. 
Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik. A haláleset okozta sokkba – és a felismerésbe, hogy a professzor maga a Gonosz – Hontalan Iván beleőrül, és ő is a bolondokházába kerül. A magányos Margarita az öngyilkosság gondolatával küzd, de Woland szolgái megmentik, akik aztán saját és uruk szórakoztatásával kezdenek foglalatoskodni: beköltöznek Berlioz üres lakásába, és a Varietészínházba különleges előadóestet szerveznek Woland számára. Itt az embereket a pénz, a könnyű meggazdagodás ígéretével őrjítik meg. A szovjet társadalom nem állja ki a Gonosz próbáját.

II. felvonás
A bolondokházában Sztravinszkij professzor betegei közt találjuk a Varietészínház látogatóit, és itt találkozik újra a Mester és Hontalan Iván. Iván könyörgésére a Mester folytatja a regény történetét. 
Lévi Máté megpróbálja megölni Jesuát, hogy enyhítse a kereszthalál szenvedését, de nem jár sikerrel, elfogják. Pilátus parancsára a Patkányölő centurió megöli Júdást, öngyilkosságnak álcázva a büntetést.
Margarita továbbra sem találja a helyét. Bolyongása közben összetalálkozik Woland szolgáival, akik uruk meghívását adják át neki: vállalja el a telihold bálja háziasszonyi teendőit, és visszakapja szerelmét, a Mestert. 
A Sátán bálján a történelem híres gyilkosai, méregkeverői mind tiszteletüket teszik, Margarita elvégzi feladatát, és valóban visszakapja szerelmét, a Mester pedig az elégettnek hitt regénykéziratát. Együtt idézik fel Pilátus magányos estéjét, melyen megfogalmazza magának: a legnagyobb bűn a gyávaság.
Lévi Máté érkezik Wolandhoz Jesua üzenetével: vegye magához a Mestert és Margaritát. A fény és árnyék örök viszályában Woland világít rá a lényegre: egymás nélkül nem léteznek. A jó is értelmezhetetlen a rossz nélkül. A Mester és Margarita elfogadja a Sátán ajánlatát, és eltűnnek mind a gomolygó galaxisok közé a Földről.