Gyöngyösi Levente

A MESTER ÉS MARGARITA

mix opera 12

október 17., vasárnap 19:00

Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Opera-musical két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és egy furcsa, hórihorgas alak társaságában, s felborítja az emberek addig megszokott kerékvágásban zajló életét. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, mi pedig egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története csodákkal, mágiával, hatalmas idő- és térbeli ugrásokkal van tele – mi sem lehet inspirálóbb egy opera megírásához! Gyöngyösi Levente számára a könnyűzenei hangszereket alkalmazó opera-musical, vagyis a különböző műfajokkal és stílusokkal való játék különleges zenei kísérlet volt: „Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Amiben a különböző stílusok valamiféle közös nevezőre jutnak. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére.” Az alkotás Hollerung Gábor ösztönzésére és támogatásával készült el. Gyöngyösit már ismeri az operaközönség, hisz 2005-ben bemutattuk első színpadi művét, A gólyakalifát (amelyben szintén helyet kapott egy bárénekesi betétszám), A Mester és Margarita pedig először a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon szólalt meg koncertszerű előadásban. A krisztusi szenvedéstörténetet is feldolgozó mágikus regény operaváltozata cirkuszi formában teljesedett ki: az előadás artisták közreműködésével jött létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk irányításával.


Közreműködő táncművészek: Bársony Boglárka, Bodó Zsombor, Czeitler Dorottya, Deák Kristóf, Dzsupin Ádám, Horváth Attila, Kisbakonyi Edmond, Kovács Mátyás, Lámfalusy Szafira Zoé, Lentulai Hanna, Mayer Dorina, Nyári Gergő, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi Kata, Pecz Péli Luca, Simonka Ádám, Szabó András, Szóka Roland, Takács Odett, Vincze Kitti

Részletek

Helyszín
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Dátum
2021. október 17.
Kezdés ideje
19:00
Befejezés ideje
21:55
Eredeti mű
Mihail Bulgakov
Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyve alapján a librettót írta
Várady Szabolcs
Rendező
Szente Vajk
Koreográfus
Túri Lajos Péter
Artista koreográfus
Vincze Tünde
Cirkuszművészeti tanácsadó
Fekete Péter
Díszlet- és jelmeztervező
Kentaur
Világítástervező
Madarász 'Madár' János
Dramaturg
Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
A rendező munkatársai
Lázár Katalin Valkai Andrea
Zenei asszisztensek
Szennai Kálmán Kálvin Balázs Tóth Sámuel Csaba
Balettmester
Kohári István
Beszédtechnika tanár
Szabó Hella
Karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

Bemutató: 2021. február 13.

Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Cselekmény

I. felvonás
Moszkva 1930 körül. Az emberek élik dolgos, szovjet életüket. Mihail Maszterov befejezi Poncius Pilátus című nagyregényét, ám az Írószövetség a művet és íróját mindenhonnan letiltja. Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg  Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. 
Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. 
Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a „bolond” HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. 
Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik. A haláleset okozta sokkba – és a felismerésbe, hogy a professzor maga a Gonosz – Hontalan Iván beleőrül, és ő is a bolondokházába kerül. A magányos Margarita az öngyilkosság gondolatával küzd, de Woland szolgái megmentik, akik aztán saját és uruk szórakoztatásával kezdenek foglalatoskodni: beköltöznek Berlioz üres lakásába, és a Varietészínházba különleges előadóestet szerveznek Woland számára. Itt az embereket a pénz, a könnyű meggazdagodás ígéretével őrjítik meg. A szovjet társadalom nem állja ki a Gonosz próbáját.

II. felvonás
A bolondokházában Sztravinszkij professzor betegei közt találjuk a Varietészínház látogatóit, és itt találkozik újra a Mester és Hontalan Iván. Iván könyörgésére a Mester folytatja a regény történetét. 
Lévi Máté megpróbálja megölni Jesuát, hogy enyhítse a kereszthalál szenvedését, de nem jár sikerrel, elfogják. Pilátus parancsára a Patkányölő centurió megöli Júdást, öngyilkosságnak álcázva a büntetést.
Margarita továbbra sem találja a helyét. Bolyongása közben összetalálkozik Woland szolgáival, akik uruk meghívását adják át neki: vállalja el a telihold bálja háziasszonyi teendőit, és visszakapja szerelmét, a Mestert. 
A Sátán bálján a történelem híres gyilkosai, méregkeverői mind tiszteletüket teszik, Margarita elvégzi feladatát, és valóban visszakapja szerelmét, a Mester pedig az elégettnek hitt regénykéziratát. Együtt idézik fel Pilátus magányos estéjét, melyen megfogalmazza magának: a legnagyobb bűn a gyávaság.
Lévi Máté érkezik Wolandhoz Jesua üzenetével: vegye magához a Mestert és Margaritát. A fény és árnyék örök viszályában Woland világít rá a lényegre: egymás nélkül nem léteznek. A jó is értelmezhetetlen a rossz nélkül. A Mester és Margarita elfogadja a Sátán ajánlatát, és eltűnnek mind a gomolygó galaxisok közé a Földről.