Gyöngyösi Levente

A MESTER & MARGARITA

mix opera 12
Elmarad

Opera-musical két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és egy furcsa, hórihorgas alak társaságában, s felborítja az emberek addig megszokott kerékvágásban zajló életét. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, mi pedig egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története csodákkal, mágiával, hatalmas idő- és térbeli ugrásokkal van tele – mi sem lehet inspirálóbb egy opera megírásához! Gyöngyösi Levente számára a könnyűzenei hangszereket alkalmazó opera-musical, vagyis a különböző műfajokkal és stílusokkal való játék különleges zenei kísérlet volt: „Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Amiben a különböző stílusok valamiféle közös nevezőre jutnak. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére.” Az alkotás Hollerung Gábor ösztönzésére és támogatásával készült el. Gyöngyösit már ismeri az operaközönség, hisz 2005-ben bemutattuk első színpadi művét, A gólyakalifát (amelyben szintén helyet kapott egy bárénekesi betétszám), A Mester és Margarita pedig először a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon szólalt meg koncertszerű előadásban. A krisztusi szenvedéstörténetet is feldolgozó mágikus regény operaváltozata cirkuszi formában teljesedett ki: az előadás artisták közreműködésével jött létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk irányításával.


Karmester
Hollerung Gábor
Woland
Palerdi András
A Mester / Jesua
Balczó Péter
Margarita
Sáfár Orsolya
Sztravinszkij professzor / Poncius Pilátus
Pataki Bence
Berlioz / Kajafás
Hábetler András
Hontalan Iván / Lévi Máté
Varga Donát
Fagót
Kiss Tivadar
Hella
Topolánszky Laura
Behemót
Gavodi Zoltán
Latunszkij / Júdás
Bartos Barna
Rendőr / Afranius
Kőrösi András
Főápoló / Patkányölő centúrió
Kiss András
Boszoj, házfelügyelő
Gulyás Bence
Nővér az elmeklinikán
Sahakyan Lusine
Konferanszié
Csémy Balázs
1. ápoló / Jimmy, a részeges New York-i vámpír
Erdős Róbert e.h.
2. ápoló / John, a részeges New York-i vámpír
N.N.
1. férfi / Részeg / Monsieur Guillotine
Farkas András
2. férfi / Fontos elvtárs / Nero császár
Papp Balázs e.h.
Fiatal nő a Varietészínház közönségéből / Lucrezia Borgia
Fenyvesi Gabriella Rea e.h.
Takarítónő
Tímár Tímea
Közreműködnek
Magyar Légtornász Egyesület művészei

Előadások

Bemutató: 2021. február 13.

Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
24. Barlay Zsuzsa bérlet
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
36. Medveczky Ádám bérlet
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
28. Kékesi Mária bérlet
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem
31. Eiffel Ifjúsági bérlet
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Cselekmény

I. felvonás
Moszkva 1930 körül. Az emberek élik dolgos, szovjet életüket. Mihail Maszterov befejezi Poncius Pilátus című nagyregényét, ám az Írószövetség a művet és íróját mindenhonnan letiltja. Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg  Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. 
Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. 
Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a „bolond” HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. 
Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik. A haláleset okozta sokkba – és a felismerésbe, hogy a professzor maga a Gonosz – Hontalan Iván beleőrül, és ő is a bolondokházába kerül. A magányos Margarita az öngyilkosság gondolatával küzd, de Woland szolgái megmentik, akik aztán saját és uruk szórakoztatásával kezdenek foglalatoskodni: beköltöznek Berlioz üres lakásába, és a Varietészínházba különleges előadóestet szerveznek Woland számára. Itt az embereket a pénz, a könnyű meggazdagodás ígéretével őrjítik meg. A szovjet társadalom nem állja ki a Gonosz próbáját.

II. felvonás
A bolondokházában Sztravinszkij professzor betegei közt találjuk a Varietészínház látogatóit, és itt találkozik újra a Mester és Hontalan Iván. Iván könyörgésére a Mester folytatja a regény történetét. 
Lévi Máté megpróbálja megölni Jesuát, hogy enyhítse a kereszthalál szenvedését, de nem jár sikerrel, elfogják. Pilátus parancsára a Patkányölő centurió megöli Júdást, öngyilkosságnak álcázva a büntetést.
Margarita továbbra sem találja a helyét. Bolyongása közben összetalálkozik Woland szolgáival, akik uruk meghívását adják át neki: vállalja el a telihold bálja háziasszonyi teendőit, és visszakapja szerelmét, a Mestert. 
A Sátán bálján a történelem híres gyilkosai, méregkeverői mind tiszteletüket teszik, Margarita elvégzi feladatát, és valóban visszakapja szerelmét, a Mester pedig az elégettnek hitt regénykéziratát. Együtt idézik fel Pilátus magányos estéjét, melyen megfogalmazza magának: a legnagyobb bűn a gyávaság.
Lévi Máté érkezik Wolandhoz Jesua üzenetével: vegye magához a Mestert és Margaritát. A fény és árnyék örök viszályában Woland világít rá a lényegre: egymás nélkül nem léteznek. A jó is értelmezhetetlen a rossz nélkül. A Mester és Margarita elfogadja a Sátán ajánlatát, és eltűnnek mind a gomolygó galaxisok közé a Földről.