Jacques Offenbach

A rajnai sellők – ONLINE közvetítés

mix közvetítés 16

március 20., szombat 20:00

Erkel Színház – Nagyszínpad

Opera két részben, négy felvonásban, német nyelven, magyar felirattal

O/A–OTTHONRA

Offenbachot legtöbbször csak úgy tartják számon, mint operettek és egyéb, könnyed muzsikák zeneszerzőjét, aki csak egyetlen igazán komoly művet alkotott: a Hoffmann meséit. A francia komponista azonban összesen több mint 650 művet komponált, első operája, A rajnai sellők pedig (melyben már felcsendül a későbbi Hoffmannból ismert, híres Barcarolle-téma) méltatlanul merült feledésbe.
A darab egy belső háborúzások miatt széthullott országról mesél egy különös szerelmi történeten keresztül. A bámulatosan gazdagon komponált, sziporkázó és csillogó műben költészet és politika, álom és valóság, a természetfeletti és a reális világ keveredik. A mű Anger Ferenc rendezésében debütált Magyarországon.


A felvétel 2018. március 1-én készült az Erkel Színházban.


Részletek

Helyszín
Erkel Színház – Nagyszínpad
Dátum
2021. március 20.
Kezdés ideje
20:00
Befejezés ideje
23:10
Charles Nuitter francia nyelvű librettóját németre fordította
Alfred von Wolzogen
Rendező
Anger Ferenc
Díszlettervező
Szendrényi Éva
Jelmeztervező
Zöldy Z Gergely
Koreográfus
Venekei Marianna
Dramaturg
Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Megbízott karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

Bemutató: 2018. február 24.

Erkel Színház – Nagyszínpad

Cselekmény

Első felvonás
Hedwig Rajna-menti birtokán aratási ünnepségre készülődnek. A földművesek és polgárok jól mulatnak, bár az országban tartományi háború dúl, és Hedwig tudja, hogy az ellenséges zsoldosok már a közelben portyáznak. Megátkozza a katonákat és a szégyent s fájdalmat, ami a nyomukban jár. Bölcs tanácsadója, Gottfried a támogatásáról biztosítja. Ekkor érkezik meg Armgard, Hedwig lánya, akit anyja kér, hogy ne énekeljen, mert azoknak a túl sokat éneklő szűzlányoknak sorsára jut, akiket magukkal ragadnak a Rajna tündérei. De Armgard mulatni és mulattatni akar: egy balladát énekel az ünneplő tömegnek. Ezután Hedwig elmondja neki, hogy Gottfried megkérte a kezét. Ezt a lány szenvedélyesen visszautasítja, és beavatja őket titkába: szíve választottja nem más, mint Franz, aki nemrég csatlakozott a zsoldosokhoz. Gottfried felajánlja a lánynak, hogy megkeresi kedvesét. Ekkor érkezik egy földműves a hírrel: jönnek a katonák! Gottfried a nőket az erdőbe menekíti.
Conrad von Wenckheim vezetésével megérkezik a vértől ittasult sereg. A katonák most borra és nőkre vágynak. Nagy mulatságukat a fejsérülésétől zavart Franz érkezése állítja meg, aki még saját szülőföldjét sem ismeri föl. A fiú, aki a csatában kitüntette magát, mély álomba zuhanva esik össze.  Conrad parancsára összegyűjtik a környékbeli lányokat a katonák szórakoztatására. Armgard, Hedwig és Gottfried is fogságba esik. A lányt zaklatni kezdik, majd éneklésre biztatják a katonák. Ekkor megpillantja szerelmét, de öröme aggodalomba fordul, amikor megtudja: a fiú megsérült. Armgard Franz kedvenc gyerekkori dalát énekli, hátha ez áttör a zavart elmén. De terve nem jár sikerrel, és végül a kimerültségtől, zaklatástól elgyötörve összeesik.

Második felvonás 
Armgard ravatalánál gyászének csendül. Hedwig búcsúzik a lánytól, akinek születését és halálát is egy bűncselekmény okozta. Az asszony elmeséli Gottfriednek eddig féltve őrzött titkát: Armgard egy katona gyermeke, aki csalással férkőzött Hedwig ágyába; csupán látszat volt az egyházi esküvő. A fájdalomtól elgyötört anya az erdőbe indul, hogy ott még utoljára lássa lányát, amint éjjel a Rajna tündéreinek oldalán örök táncába kezd. Gottfried utána akarna menni, de Franz érkezik, aki a sokktól visszanyerte emlékeit: most, amikor már szerelme halott. Fájdalmas románcában énekli meg igaz érzéseit Armgard iránt. De nem maradhat elhunyt kedvese oldalán, mert Conrad jön: indulásra kész a csapat, már csak egy vezetőre van szükségük, hogy rajtaüthessenek az ellenségen. Gottfried épp kapóra jön, a két katona kényszeríteni akarja őt előbb fegyverrel, majd arannyal, hogy legyen a segítségükre. Ő előbb ellenáll, majd a bosszú gondolatától vezérelve színleg elfogadja a pénzt, hogy a katonákat majd az erdőben elveszejtse. Távoznak. Ekkor eddigi tetszhalott állapotából felébred Armgard, és Franz megsegítésére siet. 

Harmadik felvonás 
Hedwig a Tündérsziklánál vár lánya szellemének felbukkanására. A tündérek kara énekel. Armgard is odaér, Franzot keresi. A két nő meglátja egymást. Az anya azt gondolja, lánya szellemét látja csupán, a lány így szellemként próbálja rávenni anyját, hogy térjen haza, míg ő tovább indul, hogy megtalálja szerelmét. A magára maradt Hedwig épp hazaindulna, amikor odaér Conrad és csapata Franzzal együtt. A férfi a csapatot fiatalkori történeteivel mulattatja. Ekkor az asszony felismeri benne a csalót: Conrad a bűnös, ő Armgard apja és halálának okozója is. Hedwig bosszút esküszik. A tündérek színre lépnek, Hedwig pedig a bosszú érzésétől megrészegülve nézi, ahogy a férfiakat magukkal viszik. Armgard is megjelenik, és énekével maga után csalogatja szerelmét a tündérek gyűrűjéből.

Negyedik felvonás    
Felvirrad a csata napja. A zsoldosokhoz visszatér a tündérek kezéből csodásan megmenekült Conrad és Franz, aki szerelmének, Armgardnak – illetve a lány szellemének – tulajdonítja megmenekülésüket, és a halálban kíván vele egyesülni. A megjelenő lánynak nehezen, de sikerül meggyőznie, hogy mégis él, így Franz eláll tervétől. Ekkor egy zsoldos rabként behozza Hedwiget, aki bosszút forralva a katonák után lopózott, de elfogták. Conrad elé vezetik, és az asszony most mindent a férfi fejére olvas. Conrad az asszony bocsánatáért könyörög, és kéri, hogy találkozhasson a lányával, de az asszony kegyetlen: elárulja, hogy Conrad maga vette el a lány életét. Fájdalmában Conrad megpróbál helyesen cselekedni és a háború helyett a békét választja: szabadon engedi Gottfriedet, majd – hogy titkát megőrizze – az időközben megjelenő Armgardot és Franzot is. Egyedül készül kiállni az elmaradt csata miatt felbőszült katonák ellen. Armgard megtudja, hogy Conrad az apja, így nem hajlandó otthagyni őt. Mind veszélybe kerülnek: egyik oldalon a szakadék várja őket, a másik oldalon a feldühödött zsoldossereg közeledik. A fellobbanó puskapor lángjában megjelenik a Tündérek kara. Vajon hova vezeti hőseinket? 

Kritikai visszhang

Anger rendezésének nagy érdeme, hogy aprólékosan kidolgozott jelentekbe ágyazta a történéseket: az énekkar, vagy az éppen nem éneklő énekesek sem lézengenek céltalanul a színpadon. A történet realitásoktól elszakítása pedig teret nyitott a mélyebb, pszichológiai értelmezés lehetőségének, a szimbolikus díszletek, a jelmezek asszociációk sorára adtak lehetőséget a közönség számára. A zenei megvalósítás is színvonalasra sikeredett.
Péter Zoltán, Operaportál