AIDA
kortárs
opera
18
Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Az Aidában gyötrelmes erkölcsi dilemma elé kerülnek a törékeny főhősök: kihez legyenek hűségesek: hazájukhoz, családjukhoz vagy szerelmükhöz?
Az opera története háborúban fogant, nemcsak a megírásakor, hanem a színpadon is. A hadifogoly etióp királylány és király, a szerelméért és szerelme miatt elbukó egyiptomi hadvezér történetén végigdübörög a háború. Egyiptom pirruszi győzelmet arat ugyan, mégis, ez a győzelem, amelyet annyian akarnak, pusztulást hoz mindenkire, aki kívánta.
Ez a mese a háborúról szól, amely egyidős az emberrel, és alighanem elmúlni is csak az emberrel fog. A háborúról, amely milliók életéről és haláláról dönt, szerelmeket és családokat szaggat szét, amely átitatja a harcban álló országokat, azok mindenféle rendű és rangú polgárait, a fáraóktól a rabszolgákig. De van, amin nem diadalmaskodhat: a lélek tisztasága.
Az opera története háborúban fogant, nemcsak a megírásakor, hanem a színpadon is. A hadifogoly etióp királylány és király, a szerelméért és szerelme miatt elbukó egyiptomi hadvezér történetén végigdübörög a háború. Egyiptom pirruszi győzelmet arat ugyan, mégis, ez a győzelem, amelyet annyian akarnak, pusztulást hoz mindenkire, aki kívánta.
Ez a mese a háborúról szól, amely egyidős az emberrel, és alighanem elmúlni is csak az emberrel fog. A háborúról, amely milliók életéről és haláláról dönt, szerelmeket és családokat szaggat szét, amely átitatja a harcban álló országokat, azok mindenféle rendű és rangú polgárait, a fáraóktól a rabszolgákig. De van, amin nem diadalmaskodhat: a lélek tisztasága.
Karmester
Egyiptom királya
Amneris, a lánya
Aida, etióp hercegnő
Radamès, az őrök kapitánya
Ramfis, főpap
Amonasro, Etiópia királya
Főpapnő
Hírnök
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Cselekmény
I. felvonás
Aidát, az etióp királylányt rabszolgaként tartják fogva Egyiptomban, ám előkelő származását senki sem ismeri. Aida és Radamès, az ifjú egyiptomi hadvezér titkon szeretik egymást.
A főpap bejelenti, hogy az etiópok ismét megtámadták Egyiptomot, és közli Radamèsszel, hogy Ízisz őt jelölte ki az egyiptomi seregek élére. Amneris, a fáraó lánya szintén szerelmes Radamèsbe, és abban reménykedik, ha Radamès győztesként tér vissza, elveszi őt. Radamèst viszont az a remény élteti, ha győzelmet arat, titkos szerelmét, Aidát veheti el. Aida választás elé kerül: kinek a győzelméért imádkozzon: szerelme, vagy apja és egyben hazája győzelméért?
II. felvonás
Aida apja megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa a lányát, de vereséget szenved. Radamès győztesként tér haza, a hadifoglyok között ott van Aida apja is. A fáraó kihirdeti, hogy Radamèsnek jutalmul bármilyen kérését teljesíti. A hadvezér az etióp foglyok szabadon bocsátását kéri, amit a főpap megakadályoz. A fáraó felajánlja trónját és lánya kezét Radamèsnek.
III. felvonás
Aida Radamèst várja az éj leple alatt,aki titkos találkozóra hívta a Nílus partjára. A hercegnő kilátástalannak látja helyzetét: szerelme a fáraó lányát készül feleségül venni, hazájába pedig nem térhet vissza. Váratlanul megjelenik apja, kíméletlenül meggyötri; tudja, hogy az ellenség fővezére a szerelme, és ráparancsol, hogy vegye rá Radamèst a hazaárulásra.
Radamès, megbízva Aidában, elárulja a hadititkot, mire Amonastro előront és Radamès tudomására hozza, hogy ő az etióp király.
A féltékeny Amneris is előront kíséretével, de mielőtt letartóztathatná a hazaáruló hadvezért, Radamèsnek sikerül elmenekítenie Aidát és apját.
IV. felvonás
Amneris kétségbeesetten próbálja megmenteni szerelme életét, akit miatta ítéltek halálra, de Radamès nem akar Aida nélkül élni. A halálos ítéletet végrehajtják, Radamèst élve befalazzák a kriptába. A néma sírboltban Aida bújik elő rejtekhelyéről, hogy együtt halhasson szerelmével.
Kritikai visszhang
„A Khell Zsolt által megálmodott díszlet és dekoráció színes és fenséges. A művésznek sikerült egyesítenie az elsöprő történelmiséget és egzotikusságot a ma divatos minimalista designnal. Foltokban megjelent a modern kontextus, de éppen aktuálisak voltak, és nem feszítették túl a húrt.”
Jan Falk, Opera News