Erkel Ferenc

Hunyadi László

mix opera 12

március 27., vasárnap 11:00

Operaház – Nagyszínpad

Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal

„Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera. Opera, amely lényege szerint öccséről, az utolsó nagy magyar királyról, legalábbis az ő uralkodásának előzményéről szól. Jelen erőfeszítésünk mégsem László "feltámasztását" célozza, aki tragikus előjátéka, indoka és magyarázata is lett Hunyadi Mátyás trónra kerülésének. Igaz, most, a majd’ kilencven év után első ízben újrahallható eredeti partitúra remek alkalmat kínál, hogy megszólaljon a fiatalon kivégzett vitéz szólama is. A Hunyadi László őskottája ugyanis kincsesbánya, de a zsebekbe nem minden fér. Erkel Ferenctől persze minden, csak az nem, amit maga is húzott. De már a szövegnél dönteni kell: Egressy Béni hullámzó nívójú és több helyen avult szófordulatai helyett úgy választunk átdolgozott verziókat, hogy közben a dráma nem fakulhat, nem szűkülhet. Jelen produkciónk feladata színre vinni egy magasabb nézőpontból ábrázolt korhű darabot, és vele bemutatni az újranyitott Operaház művészi és technikai lehetőségeit. Mert nyitó operapremier csak egy van” – mondja az operát rendező főigazgató, Ókovács Szilveszter.

Részletek

Helyszín
Operaház – Nagyszínpad
Dátum
2022. március 27.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
14:00
Zeneszerző
Erkel Ferenc
Szövegíró
Egressy Béni
Rendező
Ókovács Szilveszter
Művészeti tanácsadó
Almási-Tóth András
Látványtervező
Lisztopád Krisztina
Koreográfus
Solymosi Tamás
Angol nyelvű feliratok
Arthur Roger Crane
Karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

Bemutató: 2022. március 13.

Operaház – Nagyszínpad
Operaház – Nagyszínpad
Operaház – Nagyszínpad
Operaház – Nagyszínpad
Operaház – Nagyszínpad
Operaház – Nagyszínpad

Cselekmény

I. felvonás
Cillei halála. Nándorfehérvár, 1456. A Hunyadiak legendás várában, ahol Hunyadi János vezetésével csupán néhány hónappal korábban verték vissza a hatalmas török túlerőt és szabadították meg Európát hetven évre az oszmán veszélytől, Hunyadi Mátyás és a Hunyadi család párthívei gyülekeznek. 
A gyermek Mátyás államférfiúi elhivatottságáról énekel. Hunyadi László hozza a hírt: a király, V. László, Cillei Ulrikot nevezte ki kormányzóvá. Ezzel egyidejűleg egy elfogott levelet olvas fel, amelyben Cillei a két Hunyadi fiú fejét ígéri apósának, Brankovics György szerb fejedelemnek. 
László illendő tisztességgel fogadja az érkező királyt, a Hunyadiak hívei viszont nem engedik be a király német zsoldosokból álló kíséretét a várba. Cillei, kihasználva a fiatal V. László tapasztalatlanságát és határozatlanságát, elhiteti vele, hogy a Hunyadiak az életére akarnak törni. A király engedélyt ad neki a testvérek meggyilkolására. 
Hunyadi László jegyeséről, Gara Máriáról ábrándozik. Rozgonyi figyelmezteti az életveszélyre. A megjelenő Cilleit Hunyadi László szembesíti gyilkos tervével, mire Cillei tőrt ránt, de László emberei előugranak rejtekhelyükről és megölik a kormányzót. A királyt rémülettel tölti el a gyilkosság, de nem mer a Hunyadiakkal nyíltan szembeszállni. Magában azonban bosszút forral.

II. felvonás
A királyi eskü. A Hunyadiak temesvári birtokán. Szilágyi Erzsébet retteg attól, hogy fiaira Cillei meggyilkolása után halál vár. Őrjöngéssé fokozódó látomása előrevetíti a tragikus eseményeket. A király látogatásakor Erzsébet könyörög neki, legyen jóindulattal fiai iránt. 
V. László barátságot színlel. Mindeközben szerelemre lobban Hunyadi László jegyese, Gara Mária iránt, ami nem kerüli el az intrikus és hatalomvágyó Gara nádor figyelmét. Erzsébet csak néhány percig örülhet felhőtlenül fiai jelenlétének: hívatja őket a király és békejobbot nyújt. Gara saját politikai ambícióinak beteljesülésén triumfál az ellentmondásos szituációban. A király nyilvánosan megesküszik, hogy nem áll bosszút Cillei gyilkosain.

III. felvonás
Ármány és vérpad. Buda, 1457. A király Máriáról ábrándozik. Gara ezt használja ki, és a királynak ígéri lánya kezét. Egyben azt hazudja, hogy Hunyadi László és Gara Mária menyegzőjén a Hunyadiak merényletet kívánnak elkövetni a király ellen. A megrémült uralkodó Gara kezébe adja László sorsát. Az esküvőt Gara nádor és a király katonái zavarják meg: Lászlót tömlöcbe vetik. 
Hunyadi László börtönben várja ügyének törvényes rendezését a király esküjének tudatában. Mária lopakodik be hozzá, hogy megszöktesse, amit a király esküjében bízó László visszautasít. Ugyanebben a pillanatban jelenik meg Gara nádor, és a szerelmeseket egymástól szétszakítva, tárgyalás nélkül viteti a vérpadra Lászlót. 
A budai Szent György téren megkezdődik a kivégzés. Szilágyi Erzsébet hasztalanul próbál eljutni a király elé, hogy fiát megmentse, így fájdalomtól megtörten kénytelen végignézni, amint háromszor lesújt a bakó Lászlóra, és – a törvény betűjének ellentmondva, Gara parancsára - megtörténik a negyedik, halálos csapás.