Szörényi Levente – Bródy János

ISTVÁN, A KIRÁLY

mix opera 8

A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektől, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemző vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelő hangszerelés is. A magyar história egyik alaptörténetét Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámáján keresztül megközelítő Szörényi Levente-mű verseit a régi szerzőtárs, Bródy János írta. 2020 őszén arra vállalkozott a Magyar Állami Operaház, hogy igazi kuriózummal kísérletezzen: az István, a királyt operai hangszereléssel, operaénekesek előadásában vitte színre. Gyöngyösi Levente zeneszerző munkája Szörényi Levente művészete előtti újabb főhajtásként is értelmezhető (korábban szimfóniát komponált az Illés együttes egyes témáira). Tisztán szimfonikus partitúrája révén és a produkcióban részt vevő operaénekesek által a mű teljességgel megszabadul a kihangosítás szükségletétől, és az Operaház atmoszférájában újabb értékei tűnnek fel. Magyarok milliói tudják fejből az István, a király máig ikonikus dalait – immár áriáit. Az újjászületett művet Szinetár Miklós, a magyar operaélet nagy mestere vitte színre.

Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség és a Melody Kft. közvetítésével jött létre.

Karmester
Cser Ádám
István
Nyári Zoltán
Sarolt
Meláth Andrea
Gizella
Kriszta Kinga
Asztrik
Szappanos Tibor
Vecellin
Dobák Attila
Koppány
Cseh Antal
Torda
László Boldizsár
Laborc
Szemenyei János
Réka
Kálnay Zsófia
Bese
Szerekován János
Solt
Megyesi Zoltán
Sur
Kőrösi András
1. narrátor
Bátki Fazekas Zoltán
2. narrátor
Káldi Kiss András
1. regös
Beeri Benjámin e.h.
2. regös
Ujvári Gergely
Sámán asszony
Sahakyan Lusine
Boglárka
Bagosi Orsolya
Enikő
Mentes-Soós Enikő
Picur
Magassy Júlia
Gyászoló
Kováts Kolos
Hont
Matyó Márió
Pázmány
Tarnai Dávid
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói

Előadások

Bemutató: 2020. október 17.

Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad

Cselekmény

Géza fejedelem fia, István és a bajor hercegnő, Gizella összeházasodnak. A nép imádkozik a párért. Az ünnepélyes hangulatban a három magyar úr, Bese, Solt és Sur már előre a további boldogulásról fantáziál. Koppány vezér keresztény lánya, Réka térítéssel próbálkozik, amikor megjelenik apja egyik pogány embere, Laborc, aki elutasítja az új istenképet. Géza halála után a temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány ugyanis hiába reméli, hogy Géza halála feloldja az ő korábbi ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti.

Isten békéjét kéri a nép, majd Istvánt és anyját, Saroltot egy népi együttes szórakoztatja, amit ő túl régimódinak talál. Ekkor érkezik Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot, hogy az ősi hagyomány szerint menjen hozzá feleségül, és uralkodjanak együtt tovább. Sarolt ezt visszautasítja, és kivégezteti Laborcot. Ismét megjelenik a három haszonleső úr, akik most István pártjára állnak. Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Amikor Sur, Solt és Bese távozik, István kétségeit fejezi ki, de Sarolt lelket önt belé. Mások is elégedetlenek: Gizella férjként, Vecellin lovag hadvezérként vár többet Istvántól. Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé.

Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja a vezér híveihez szól. Koppányt imádói, Boglárka, Enikő és Picúr, igyekeznek elcsábítani, a vezér azonban ellenáll. A három köpönyegforgató úr érkezik a fejedelemválasztás hírével. Most Koppány oldalán próbálnának szerencsét, ám ő sem támogatja őket. Torda kihasználja a feszültséget, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét, majd áldozatot mutat be az ősi istenségeknek. Réka rémálmáról számol be atyjának, akit árulóként, felnégyelve látott., de Koppány nem lát más utat, csak a nyílt harcot. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az Róma felé fordul, ám Koppány így nem fogadja el a trónt. Torda érkezik a hadba hívó véres karddal. A csatában Koppány vezér súlyos vereséget szenved.

A csata, a testvérharc áldozatait asszonyok, öregek, gyerekek gyászolják. A győztes seregek Istvánt ünneplik. Megérkezik Réka, és atyja holttestét kéri, hogy eltemethesse. István hajlandó lenne teljesíteni a lány kérését, de Sarolt nem engedi, sőt kiadja a parancsot: „Felnégyelni!” Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt.