Franz Schmidt

Notre Dame

hangversenyszerű opera 14

június 9., szerda 19:00

Erkel Színház – Nagyszínpad

Koncertszerű opera-előadás két felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal

A pozsonyi születésű, magyar anyanyelvű Franz Schmidt zongoristaként kezdett, majd jó tíz éven át csellistaként működött Mahler zenekarában Bécsben. Zeneszerzői tehetsége annyira egyértelmű volt a maestro számára, hogy megjósolta: egyszer még eljön Schmidt ideje. Ennek ellenére, bár nagyon sikeres volt az 1903-ban bemutatott Közjáték egy befejezetlen romantikus operából című két részlet, amelyből végül megszületett a Notre Dame, Mahler mégsem vállalta a kész opera bemutatását, így az 1906-ban elkészült mű csak 1914. áprilisában került színpadra.
A bemutató után a magyar sajtóban is híre ment az operának: „Nemcsak mesteri hangszerelése és melódiái invenciója révén sorozható a modern dalműalkotások legértékesebbjei közé, hanem minket speciálisan azért is érdekel, mert Schmidt hellyel-közzel magyar motívumokat visz bele muzsikájába. Sőt megállapították már azt is, hogy az első felvonás zenekari Intermezzo-ja, egy meleg, szélesen elömlő magyar témának lendületes és ragyogó feldolgozása, a dalmű leghatásosabb részlete.”
A sokáig feledésbe merült mű igazi csemege a romantikus operák szerelmesei számára, különleges szimfonikus indíttatású darab, amely erős motívumkezeléssel dolgozza fel Victor Hugo nagysikerű regényét a szép cigánylány mindenki számára végzetes vonzerejéről.

Részletek

Helyszín
Erkel Színház – Nagyszínpad
Dátum
2021. június 9.
Kezdés ideje
19:00
Befejezés ideje
21:05
Szövegíró Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye nyomán
Leopold Wilk Franz Schmidt
Művészeti vezető
Gábor Sylvie
Magyar nyelvű feliratok
Orbán Eszter
Karigazgató
Csiki Gábor

Előadások

Bemutató: 2021. június 9.

Erkel Színház – Nagyszínpad

Cselekmény

1. felvonás
Phoebus és barátja, a testőrtiszt közötti párbeszédből megtudjuk, hogy Phoebus azóta vágyakozik Esmeralda után, hogy megmentette őt, amikor két férfi megpróbálta elrabolni. Phoebus biztos benne, hogy Esmeralda viszonozza érzéseit, annak ellenére, hogy Esmeralda házas, férje a volt diák, Gringoire.
A tömeg, Quasimono akarata ellenére a Bolondok Pápájává koronázza őt; dulakodás kezdődik, Phoebus és Quasimodo már összecsapni készül, amikor Esmeralda közbelép.
Megjelenik a Főesperes és rendreutasítja a tömeget. Gringoire kihallgatja Esmeralda és Phoebus beszélgetését: a nő beleegyezik, hogy találkozzanak aznap késő este a Vén Falourdelnél.
A Főesperes korábbi diákját véli felfedezni Gringoire személyében. Gringoire elmeséli, hogyan lett Esmeralda férje és csatlakozott cigány bandájához, majd elpanaszolja, hogy házasságuk el nem hált frigy. A Főesperes azt az ésszerűnek tűnő tanácsot adja Gringoire-nak, hogy menjen haza és próbálja meg túltenni magát a féltékenységén.
Éjszaka Gringoire elrejtőzik a Vén Falourdel házában és kihallgatja, ahogy Esmeralda elmondja Phoebus-nak, miért nem adhatja oda magát a férfinak. A lány egy gyermekcipőt hord a nyakába kötve, mert úgy hiszi, ez egy nap majd elvezeti őt a valódi szüleihez, de a talizmán elveszti varázserejét, ha odaadja magát egy férfinak. Esmeralda szerelmi hevületében épp megszegni látszik fogadalmát, amikor Gringoire előront rejtekhelyéről, leszúrja Phoebus-t és kiveti magát az ablakon, belezuhan a folyóba. A tett helyszínén Esmeraldát letartóztatják és meggyanúsítják a férje által elkövetett bűnténnyel.

2. felvonás
A Főesperes meglátogatja Esmeraldát a börtönben. Beszélgetésük során kiderül, hogy Phoebus túlélte a támadást, ám ennek ellenére Esmeraldát halálra ítélik. A Főesperes meggyőződése, hogy Esmeralda boszorkány. A lány, amikor megtudja, hogy Phoebus még él, kegyelemért könyörög. A Főesperes hajlik rá, hogy segítsen a lánynak megszökni a büntetés elől, de ekkor hirtelen tudatára ébred saját vágyának a nő iránt. Elborzadva elutasítja a kegyelmi kérelmet.
A katedrális lábánál Quasimodo elragadja Esmeraldát a kivégzők elől, beviszi a katedrálisba és menedéket követel számára és a toronyba menekíti. A Főesperes egy csapat katonával beront a székesegyházba.  Birtokában van egy királyi rendelet, amely megtagadja Esmeralda menedékhez való jogát. A katonák elhurcolják és a téren kivégzik Esmeraldát, amit a Főesperes megelégedéssel szemlél, ám rémülettel veszi tudomásul, hogy az Esmeralda iránti vágya nem halt meg a nővel együtt: erősebb és gyötrőbb mint valaha. Quasimodo a mellvéden át a halálba taszítja a Főesperest. A púpos eltűnik a katedrális mélyében: azért fohászkodik, hogy az épületet dőljön össze és temesse őt is a romok alá.