Vaszilij Vajnonen / Michael Messerer / Borisz Aszafjev

Párizs lángjai

klasszikus balett 12

október 10., vasárnap 11:00

Erkel Színház – Nagyszínpad
Jegyvásárlás

Klasszikus balett három felvonásban

A francia forradalom idején játszódó, sodró erejű és tempójú Párizs lángjai az egyik legsikeresebbnek mondható szovjet balett, melynek első előadásai során a közönség állva, egy emberként énekelte a művészekkel a La Marseillaise-t. Kifejezett újításnak számított akkor és ott az alkotók közös törekvése, hogy vérbeli balettdrámát hozzanak létre. A balett-történetnek ezen emblematikus darabjában a táncosoknak egyszerre kell magas fokon birtokában lenniük a klasszikus balett-technikának és a karakter-jellemábrázolásnak. A budapesti Operában 1977-ben került színre utoljára, most Michael Messerer újragondolt változatában kerül a Magyar Nemzeti Balett repertoárjára.

Részletek

Helyszín
Erkel Színház – Nagyszínpad
Dátum
2021. október 10.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
13:00
Koreográfia Vaszilij Vajnonen nyomán
Michael Messerer
Zeneszerző
Borisz Aszafjev
Librettó
Nyikolaj Volkov Vlagyimir Dmitrijev
Vyacheslav Okunev eredeti tervei alapján díszlettervező
Oleg Molchanov
Jelmeztervező
Rományi Nóra
Betanító balettmester
Evgeny Popov
Próbavezető balettmester
Mirzoyan Albert Prokofieva Irina Solymosi Tamás Szakács Attila

Előadások

Bemutató: 2021. február 6.

Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad
Erkel Színház – Nagyszínpad

Cselekmény

I. Felvonás


1. jelenet


1792 nyara, Marseille határában, Costa de Beauregard márki erdőszéli kastélyának közelében három alakot látunk. Gaspard és gyermekei tűnnek elő a fák közül: a 18 éves Jeanne és a 9 éves Jacques egy szekér tűzifát húznak maguk után, de a kocsi egyik tengelye eltörik és a kereke kigurul. A javítás nem megy gyorsan, a két gyerek játszik ahelyett, hogy segítene. Ekkor felharsan a kürt, ami a márki visszatérését jelzi a vadászatból. Gaspard és a gyerekek sietve igyekeznek megjavítani a szekeret, de nem tudnak elszökni a márki elől. De Beauregard dühében felboríttatja a kordét, és ráuszítja katonáit a szegény parasztra. Ő maga is üti, míg Jeanne közéjük nem áll, hogy testével védelmezze apját. Ekkor a márki meghallja a forradalom dalát, a Marseillaise-t és besiet a kastélyába.

A Philippe vezette marseille-i csapat az erdőn át Párizs felé tart, hogy támogatást nyújtson a köztársaságpártiaknak. Segítenek Gaspard-nak és Jeanne-nak visszarakni a szekér tengelyét és a kerekeit. Jacques lelkesen lengeti a forradalmi zászlót. Mindeközben a márki egy titkos ajtón keresztül elmenekül a kastélyából. A parasztok nagy örömmel fogadják a marseille-i csapatot. Philippe felszólítja őket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, Gaspard és gyermekei velük tartanak Párizsba.

2. jelenet

Bál a Versailles-i palotában. Az udvarhölgyek és a királyi őrség tisztjei sarabande-ot táncolnak. A tánc befejeztével a ceremóniamester meghívja a vendégeket az udvari színház előadásának megtekintésére: Mireille de Poitiers és Antoine Mistral egy szerelmes jelenetet adnak elő, Ámor áldozatainak történetét.

Megérkezik a XVI. Lajos király és Marie Antoinette királyné, a jelenlévők emelik poharukat a monarchiára. Belép de Beauregard márki, aki most érkezett Marseille-ből, kezében a trikolórral és egy szalaggal, melyen ez a felirat áll: „Háborút a palotáknak, békét a kunyhóknak!” A márki felolvas egy levelet, melyben XVI. Lajos arra kéri Poroszországot, hogy küldjön csapatokat Franciaországba, és vessen véget a forradalomnak. A királyt felkérik a dokumentum aláírására, aki habozik, de Marie Antoinette ráveszi, hogy kézjegyével lássa el a dokumentumot. A jelenlévők fegyverrel tisztelegnek a királyi pár előtt.

Miután az uralkodó és hitvese elhagyják a báltermet, a mulatság folytatódik. De Beauregard márki táncolni hívja Mireille-t, akinek nincs választása, el kell fogadnia a felkérést. A márki bárdolatlan és tiszteletlen, Mireille megpróbál elmenekülni előle. Antoine a tisztek lankadó figyelmét kihasználva elolvassa a király által aláírt levelet. A márki visszatér a bálterembe és észreveszi a papírt Antoine kezében, rájön, hogy a színész mindent tud, pisztolyt ránt és lelövi. A lövés hangjára Mireille visszasiet a terembe, észreveszi Antoine élettelen testét, kezében a papírdarabot. Elolvassa és megérti, miért kellett meghalnia. Elteszi a levelet és sietve elhagyja a palotát.

II. Felvonás

1. jelenet

Párizsban éjszaka egy téren összegyűlnek a polgárok, köztük a baszkok és auvergne-iak. A párizsiak örülnek, amikor meglátják a Marseille-ből érkezett csapatot. A baszkok nagyon jó harcosok, közülük is kiemelkedik Thérèse, az utcai tüntetések szenvedélyes résztvevője. Mireille de Poitiers is ide érkezik kezében a levéllel, ami leleplezi az arisztokraták ármánykodását. Az emberek szétosztják a fegyvereket, majd a trikolórt lengetve és a forradalmi dalt énekelve a király palotájához vonulnak.

2. jelenet

A felfegyverkezett tömeg megrohamozza a palotát. De Beauregard márki a svájci gárda katonáival igyekszik megállíttatni a tömeget, de az emberek betörnek a palota termeibe. Philippe ráront Beauregard márkira, aki megpróbálja lelőni, de a tömeg elsodorja őt és a gárdistákat is. Thérèse zászlóval a kezében esik el. A csata véget ért, a tömeg elfoglalja a palotát.

III. Felvonás

Az emberek ünnepelnek az elfoglalt királyi palotában. Mireille de Poitiers előadja a Szabadság pas de deux-t, a köztársaság győzelmét szimbolizáló trikolórral. Az Egyenlőség és a Testvériség allegorikus táncait is bemutatják a színészek. Nemcsak a szabadság napja érkezett el, hanem Jeanne és Philip házasságának pillanata is.