MaszkaBál – Bretz Gábor operaestje (2020. december 19.)

Cikk borítókép

2020. december 19-én a világhírű basszbariton, Bretz Gábor adott áriaestet az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán. A közvetítés 20:00 órától volt látható a Facebookon és az Origón.

A budapesti születésű Bretz Gábor Los Angelesben kezdte tanulmányait, majd Budapesten folytatta azokat. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen olyan neves személyiségek keze alatt tanult, mint Sólyom-Nagy Sándor. A Magyar Állami Operaházban először 2003-ban láthatta a közönség, ahol azóta is rendszeresen fellép. Repertoárján Mozart, Verdi, Wagner, Gounod, Boito és Bizet művei mellett számos magyar darab is található, valamint gyakran hallható koncertek szólistájaként. Neve nem ismeretlen a nemzetközi közönség előtt: énekelt már a New York-i Metropolitanben, a londoni Royal Opera House-ban, a milánói Scalában, ezen kívül München, Berlin, Bécs, Amszterdam, Bologna, Hamburg és Tokió színpadain is. Az Opera 2012/13-ban adományozta neki a Kamaraénekes-címet, munkásságát 2013-ban Liszt Ferenc-díjjal, 2020-ban Magyarország Érdemes Művésze díjjal  ismerték el. Áriaestjén Verdi, Halévy, Mozart, Verdi és Wagner műveit adta elő, vendége pedig a szintén világhírű, Kossuth-díjas koloratúrszoprán Miklósa Erika volt.

Az est művészeti vezetője: Niklai Judit
Műsorvezető: Gyüdi Melitta
Zongorán közreműködött: Bartal László

„Minden nyelven szeretek énekelni” – interjú Bretz Gáborral

Mozart, Bellini, Halévy, Verdi és Wagner részletekből összeállított változatos műsorral készült az Opera nemzetközileg is elismert basszbaritonja az intézmény Facebook-oldalán december 19-én 20:00 órától hallható áriaestjére. A koncert műsora kapcsán Bretz Gábor felidézett zeneakadémiai felvételihez és versenygyőzelemhez kapcsolatos emlékeket, elmesélte, hogy Don Giovanni és Leporello közül melyik szerepet énekli szívesebben, és hogy milyen formában találkozott először színpadon ugyancsak világhírű kamaraénekes vendégével, Miklósa Erikával.

Milyen szempontok szerint válogatta a műsorát?

Egyrészt arra törekedtem, hogy a program változatos legyen, másrészt, hogy olyan részleteket is elénekeljek, amiket előadtam már színpadon vagy fűződik hozzá valamilyen szép emlékem. Ilyen például a 2005-ös athéni Maria Callas Énekverseny, ahol a grand prix-t nyertem el, és a ma esti műsorom első és utolsó áriáját, az Ernaniból Silvájától és Az alvajáróból Rodolfótól ott is énekeltem. Előbbit az első fordulóban, utóbbit a döntőben zenekarral, ez a sorrend most is megmaradt. Leporellótól akkor a Katalógusáriát énekeltem, viszont azt már olyan sokszor hallhatta tőlem a közönség, hogy helyette a harmadik, kevésbé ismert áriáját választottam.

A MaszkaBál műsorából itthon színpadi előadásban leginkább a Don Giovanniban hallhatta Önt szerep szerint a közönség. A címszereplő és Leporello közül melyikük áll Önhöz közelebb?

Ez nehezen megválaszolható kérdés, mert mindkettőjüket szeretem. Don Giovannit talán kicsit jobban, mivel izgalmasabb karakter, attól is függően, milyen rendezői koncepcióval találkozik az ember. Leporello mindig megmarad egy kicsit buffó szolgai figurának, de Don Giovanni lehet hódító, magányos farkas vagy meg nem értett hős, emiatt talán izgalmasabbnak találom.

Don Giovanni és Zerlina duettjét kamaraénekes vendégével, Miklósa Erikával énekli. Találkoztak már korábban közös produkcióban a színpadon?

Ellenfelek már voltunk A varázsfuvolában, amit Káel Csaba 2011-ben rendezett a szombathelyi Iseumban. Erika alakította az Éj királynőjét, én pedig Sarastro voltam, de biztos énekeltünk máskor is. Nagyon szép emlékeim vannak arról a produkcióról és a közös munkáról Erikával.

Esett már szó Verdi Ernanijáról és Bellini Az alvajáró című operájáról. Silvát és Rodolfót szívesen énekelné teljes szerepben is?

Mindenképpen. Sajnos az Ernani nem egy sűrűn játszott Verdi-opera. Bellini A puritánok című operájában szcenírozott keretek közt énekeltem néhány éve a Müpában, ami később egy előadásra a pécsi Kodály Központba is ellátogatott, az is óriási élmény volt. Úgy érzem, a bel canto irodalom darabjai is gyakrabban csendülnének fel magyarországi színpadokon.

Wagnertől a Lohengrinből Henrik király imáját adja elő, a mennyire áll közel önhöz a zeneszerző ővrje?

Tulajdonképpen elég jól állok a Wagner-életművel, mert amit még szeretnék elérni, az a Marke király, és ha megadatik, a Wotanok, esetleg a Hans Sachs. A többit viszont mind énekeltem. Kothnerrel kezdtem az operaházi Mesterdalnokokban, aztán később voltam Pogner is a Müpában. Dalandot először Klangenfurtban majd Budapesten alakítottam, de voltam A hollandi is Németországban egy nyári fesztiválon. Hermann a Tannhäuserben szintén a Wagner-napokon voltam. A Parsifalból Gurnemanzot először Bolognában énekeltem, majd szintén Budapesten, ezt most tavasszal várhatóan új rendezésben is bemutatjuk, ezt az áriát, illetve szerepet pedig Brüsszelben énekeltem két évvel ezelőtt, tehát Wagnerből jobban állok, mint Verdiből. Egyrészt azért választottam Henrik királyt, mert ez is a kedvenceim közé tartozik, másfelől pedig egy nagyon érdekes ária, mert nagyon jó előénekelni: nagyon szép legatót kell benne énekelni, nagyon magas, nagyon mély, és lassú hangvételű, de rövid ária, viszont rögtön minden kiderül, hogy valaki hogy tudja elénekelni.

Verdi, Bellini és Mozart műveiben most olaszul énekel, míg Wagner a német, Halévy A zsidónője pedig a francia műveket képviseli a repertoárján. Az operák tekintetében van valamilyen nyelvi preferenciája?

Nincs, ilyen szempontból mindenevő vagyok, szeretek olaszul, franciául, németül is énekelni, vagy akár csehül is Janáček operáiban. Oroszul nem volt alkalmam sokszor fellépni, de erre most tavasszal Párizsban lesz lehetőségem az első Pikk dáma-produkciómban, tehát minden nyelven szívesen éneklek.

A zsidónő Brogni bíborosát énekelte már színpadi produkcióban?

2004-ben a Zsidó Nyári Fesztiválon a Dohány utcai Zsinagógában koncertszerű előadásban énekeltem már A zsidónőben, de akkor még nem Brognit, hanem egy kisebb szerepet, Ruggierót, a polgármestert. Ennek az áriának az ad különös jelentőséget a pályámon, hogy ezzel felvételiztem a Zeneakadémiára. Nem tudom, hogy én vagy a zongorakísérőm izgult-e jobban. Sarastro F-dúr áriája után énekeltem, és noha a végére értünk, szerintem nagyon lassan és döcögősen jutottunk a befejezésig, de szerencsére felvettek.

Műsor:

Verdi: Ernani –  Silva áriája az I. felvonásból („Infelice!... e tuo credevi”)
Halévy: A zsidónő – Brogni bíboros áriája az I. felvonásból („Si la rigueur et la vengeance”)
Mozart: Don Giovanni – Leporello áriája  a II. felvonásból („Ah pietà, Signori miei”)
Bellini: Az alvajáró – Amina áriája a II. felvonásból („Ah non credea mirarti”) – előadja: Miklósa Erika
Wagner: Lohengrin –  Henrik király imája az I. felvonásból („Mein Herr und Gott, nun ruf’ ich dich”)
Bellini: Az alvajáró –  Rodolfo áriája az I. felvonásból („Vi ravviso, o luoghi ameni”)
Mozart: Don Giovanni – Don Giovanni és Zerlina duettje az I. felvonásból („Là ci darem la mano”) – közreműködik: Miklósa Erika

A közvetítés visszanézhető ITT.

Fotó: Nagy Attila