MaszkaBál – Fodor Gabriella és Megyesi Zoltán operaestje (2021. március 14.)

Cikk borítókép

A MaszkaBál sorozat 50. adásának műsorát 2021. március 14-én Fodor Gabriella szoprán és Megyesi Zoltán tenor Csajkovszkijnak, valamint a francia operairodalomnak szentelte. A közvetítés 20:00 órától volt látható a Facebookon és az Origón.

Fodor Gabriella tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének és opera szakán végezte. Tanárai voltak Andor Éva, Kovalik Balázs és Németh Judit. Emellett Anna Reynolds, Laki Krisztina, Hamari Júlia, Ralph Döring és Martina Veh mesterkurzusait látogatta. A Magyar Állami Operaházban 2004-ben debütált Britten A csavar fordul egyet című operájának magyarországi ősbemutatóján. Repertoárja barokk operáktól kortárs művekig terjed, és gyakran hallható oratóriumok szólistájaként is. Munkásságát 2003-ban Artisjus díjjal, 2009-ben dr. Mándi Andor-díjjal tüntették ki.

Megyesi Zoltán énekesi tanulmányait szülővárosában, Szegeden végezte. Első énektanára Berdál Valéria volt. Számos hazai és nemzetközi énekverseny győztese, változatos operarepertoárján kívül rendszeresen lép fel oratóriumok, misék, passiók és kantáták szólistájaként. A Magyar Állami Operaház közönsége először Ferrando (Così fan tutte) szerepében láthatta 2006-ban, az azóta eltelt másfél évtizedben pedig barokk művektől kezdve kortárs operákig számtalan produkcióban fellépett. Nemzetközi karrierje során Európa számos országában, valamint az Egyesült Államokban, Japánban és a Koreai Köztársaságban is énekelt.

Az est művészeti vezetője: Niklai Judit
Zongorán közreműködött: Katona Anikó
Műsorvezető: Ókovács Szilveszter

„Sokat tanultam magamról ebben az egy évben” – interjú Fodor Gabriellával és Megyesi Zoltánnal

Orosz és francia szerzők műveiből válogatta a MaszkaBál-sorozat jubileumi 50., és egyben záróadásának műsorát Fodor Gabriella és Megyesi Zoltán. A két kiváló operaénekes az Opera Facebook-oldalán 2021. március 14-én 20:00 órától látható koncert előtt mesélt Csajkovszkij és preromantikus francia szerzők iránti vonzalmáról, korábbi közös munkáikról és várható további fellépéseikről is.

Nem először állnak együtt a közönség elé, milyen emlékeket őriznek a korábbi közös fellépéseikről?

Megyesi Zoltán: Valóban dolgoztunk már együtt, de sajnos nem túl sokat. Viszont az a kevés alkalom mindig nagyon pozitív emléket hagyott. Mozart Ascanio Albában című operájában működtünk együtt a legszorosabban 2010-ben az Operaház színpadán, de kedves emlékeim vannak még egy közös Schubert-dalestről is, amit a 2011-es Schubert-maratonon énekeltünk együtt a Müpában. Ezt igyekeztünk utána többször megismételni, a mostani koncert nagyon hasonló helyzetet teremtett, ezért szerintem mindketten nagyon örültünk, hogy közösen kaptuk a felkérést.

Fodor Gabriella: Zolival többnyire hasonló repertoárral rendelkezünk, főleg Mozart- és barokk darabokban találkoztunk színpadon, de az egyik legkedvesebb élményem vele nekem is az említett Schubert-dalest volt, ami egy igazán bensőséges, szép estre sikerült. Nagyon szeretek Zolival dolgozni, mert nagyon intelligens, képzett, tanult énekes, és nagyon finom megnyilvánulásai vannak a színpadon.

Duettnek Don José és Michaëla kettősét választották a Carmenből, mennyire volt nehéz megtalálni a közös nevezőt?

Megyesi Zoltán: Sokat nem kellett rajta vacillálni. Olyan kettős ez, amit igazából már én is nagyon régóta el szerettem volna énekelni. Bár maga a szerep nincs a repertoáromon, ez a kettős Don José szerepének pont a leglíraibb megszólalásai közé tartozik. Van egy régi Caruso-felvételem is belőle, amit nagyon szeretek hallgatni. Gabi sokszor énekelte már Micaëlát, így adott volt most a lehetőség, hogy együtt előadhassuk.

Fodor Gabriella: Nagyon szeretem Micaëla szerepét, több rendezésben is énekeltem. Alapvetően a karakterek szempontjából indulok ki, nem is elsősorban az éneklés vagy az ária, hanem a tartalom, egy lelkiállapot az, amit közvetíteni akarok a nézők felé. Ennek megfelelően építem fel a karaktereimet, ami néha-néha eltér a hagyományos szerepformálástól. Micaëla szerepe hangtechnikai szempontból igen nehéz énekelnivaló, nagyon a váltóhangok körül mozog, viszont fantasztikus zene, amit nagyon jó hallgatni. Zoli többségében francia, én pedig orosz műveket hoztam erre az estére, és a kettőnk metszéspontjait végigvéve esett a választásunk Don José és Micaëla kettősére. 

Milyen szempontok alapján válogatták össze a műsoruk önálló részét?

Fodor Gabriella: Mindig is nagyon megérintett az orosz operairodalom, az első egész estés színpadi szerepem is Tatjána volt Csajkovszkij Anyeginjéből a 2004-es Miskolci Operafesztiválon. Akkor találkoztam először nagyszínpaddal, zenekarral, ami nagyon-nagyon megfogott, és egy remény beteljesülését jelentette, hogy ilyen szerepben léphettem ki a közönség elé. Csajkovszkij zenéjében is tetten érhető az a felfogás, hogy karaktereket jelenít meg. Az áriákat is rájuk építi, nem valamiféle népszerűségi szempont alapján osztja ki őket, ezért azok kicsit nehezebben fogyaszthatók, viszont nagyon sok lehetőséget adnak, hogy az ember megtalálja magát egy-egy szerep megformálásakor. Tatjána fiatal pályakezdőként talált meg, ezért nagyon nagy lehetőség volt, mert igen kidolgozott figura, akivel sok minden történik. A szerep a nővé, a felnőtté válás problémakörét járja körbe, és egyben feszegeti a kor társadalmi elvárásainak határait.

Jolantát és A pikk dámából Lizát még nem volt alkalmam szerepszerűen énekelni, de nagyon nagy élmény lenne. Teljesen más típusú figurák: Jolanta inkább egy meseszerű karakter, bár Csajkovszkij itt is a felnőtté válás, a szerelem tárgykörét járja körbe, míg a legérettebb figura Liza szerepe. A műsor felépítésénél az is a célom volt, hogy ezeket a ritkábban hallható operaáriákat is megmutassam ezen az estén, amire a közönség is egy kicsit rácsodálkozhat.

Megyesi Zoltán: Ahogy arról már esett szó, alapvetően francia operarészleteket választottam, Lenszkij áriája azonban olyan részlet, amit szintén nagyon szeretek, viszont ritkán énekelem, így ez is egy természetes választás volt.

A szempontom az volt, hogy mivel az Opera színpadán leginkább Mozart-, illetve karakterszerepeket éneklek, itt egy új arcomat is megmutassam. Mostanában sokat foglalkozom a francia koraromantikus repertoárral, amit nagyon élvezek. Ez is egy olyan része az operairodalomnak, amit általában nem ismerünk, engem pedig mindig érdekelnek a felfedezésre váró művek. Hangilag is úgy érzem, hogy ez a repertoár nekem nagyon jól fekszik, egyben egy kis továbblépés is a Mozart-szerepek irányából, de mégsem egy Cavaradossi. Hangképzés szempontjából is olyan speciális követelményeket kíván, amelyekkel úgy érzem, érdemes foglalkoznom. Vasco da Gama áriája Meyerbeer Az afrikai nőjéből ezzel együtt olyan ritkaság, ami valamennyire mégis slágernek mondható, egy ismeretlenül is ismert ária, nagyon szép dallama van. Mylio áriájával Lalo Ys királyából már nagyon rég, egészen a stúdiós idők óta foglalkozom, és ebbe a műsorba is nagyon jól illeszkedett.

Az Opera és az ország is ismét a kényszerű leállás pillanatait éli, éppen egy éve tart már ez a szerencsétlen időszak. Önök hogy élték meg mindezt, és ezzel együtt van-e kilátásuk további fellépésre, amiben a közönség viszontláthatja önöket akár az online térben?

Fodor Gabriella: Elvileg húsvéthoz közeledve Bach Máté-passióját fogjuk előadni Mendelssohn átiratában az Opera közvetítésében, ahol Zolival ismét együtt dolgozunk majd, én a szopránszólót fogom énekelni. Ezen kívül lesz egy Figaro<sup>3</sup> című kortárs bemutató, ami ugyancsak nagy kihívásnak ígérkezik szakmai szempontból. Itt Beaumarchais Figaro-trilógiáját járjuk körbe olyan szempontból, hogy Rossini, Mozart és Darius Milhaud operaváltozatai lesznek egy estébe gyúrva, ami olyan lehetőség elé állítja az operaénekeseket – köztük engem is – hogy három különböző stílusban kell majd énekelnünk és Rosina, a Grófné szerepét bemutatni a közönségnek. Ez énektechnikailag és színészileg is egy nagyon nagy lehetőség elmélyülni egy-egy figura lelkivilágában. 

Megyesi Zoltán: A Máté-passióban én Evangelistát éneklek, ami egyike azoknak a feladatoknak, amiért énekes lettem. Nagyon örülök, hogy ha a teljes előadás nem is, de jelentős részleteit az OperaSzerda sorozatban, ha minden igaz, közvetítjük. Az Operán kívül is, úgy tűnik, megvalósulhat néhány koncert a húsvét környékén.

Nagyon furcsa visszagondolni az elmúlt egy évre, amiért igazából nagyon hálás is vagyok. Persze, nem az elmaradt előadásokért és a bezártságért, de rengeteg lehetőséget adott az év az újragondolásra, hogy az ember tudja értékelni mindazt, amit eddig elért és megóvja magát annak a veszélyétől, hogy belefásuljon a folyamatos előadásokba. Így tudjuk újra értékelni igazán, milyen csoda is az, emberek előtt énekelni. Sokat tanultam magamról ebben az egy évben, így minden nehézséggel együtt örülök, hogy a Gondviselés minket így próbára tett, ezáltal sokat gazdagodtunk. Ezzel együtt remélem, hogy ennek hamarosan vége lesz, és visszatérhetünk a rendes kerékvágásba.

Műsor:

Csajkovszkij: Jolanta – Jolanta áriája („Otcsevo eta prezsgye ne znála”) – Fodor Gabriella
Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája a II. felvonásból („Kuda, kuda”) – Megyesi Zoltán
Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana levéláriája az I. felvonásból („Puszkaj pogibnu ja, na prijezgye”) – Fodor Gabriella
Lalo: Ys királya – Mylio áriája a III. felvonásából („Vainement, ma bien-aimée”) – Megyesi Zoltán
Csajkovszkij: A pikk dáma – Liza áriája a III. felvonásból („Uzs polnocs blizitszja”) – Fodor Gabriella
Meyerbeer: Az afrikai nő – Vasco da Gama áriája („O, Paradis!”) – Megyesi Zoltán
Bizet: Carmen – Micaëla és Don José kettőse az I. felvonásból („Parle-moi de ma mère!”) – Fodor Gabriella és Megyesi Zoltán

A közvetítés visszanézhető ITT.

Fotó: Berecz Valter