MaszkaBál – Molnár Ágnes és Szerekován János operaestje (2021. március 12.)

Cikk borítókép

2021. március 12-én Molnár Ágnes szoprán és Szerekován János tenor válogattak kedvenc operáikból a MaszkaBál műsorában. Operaestjükön Mozart, Donizetti, Leoncavallo, Dvořák és Selmeczi György műveiből adtak elő részleteket. A közvetítés 20:00 órától volt látható a Facebookon és az Origón.

A csallóközi születésű szoprán, Molnár Ágnes operaszólistaként először 21 évesen énekelt a Győri Nemzeti Színház színpadán. 2008-ban felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Nádor Magda növendékeként szerzett művész diplomát 2013-ban. Részt vett Sass Sylvia, Marton Éva, Hamari Júlia mesterkurzusain. A Magyar Állami Operaházban Papagéna (A varázsfuvola) szerepében debütált 2014-ben, azóta Verdi és Puccini műveiben, valamint Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom című operájának ősbemutatóján is láthatta a közönség. Nemzetközi karrierje során olyan neves koncerttermekben énekelt, mint a New York-i Carnegie Hall, a pekingi Tiltott Város Hangversenyterem, a trieszti Teatro Verdi, valamint a pisai Teatro Verdi, ahol Andrea Bocellivel lépett színpadra.

Szerekován János tenor Marosvásárhelyen született, itt kezdte tanulmányait hegedű szakon, majd elvégezte az ének szakot, előadóművész diplomát szerezve. Budapesten Keönch Boldizsárnál, a Zeneakadémia egyetemi docensénél folytatta énektanulmányait. 2007-ben részt vett Thomas Houser, a New York-i Metropolitan Opera énekmesterének mesterkurzusán. A Magyar Állami Operaházban 2003-ban debütált Alberto gróf szerepében Rossini Alkalom szüli a tolvajt című operájában. Repertoárján szép számmal találunk további vígoperákat, valamint Verdi, Puccini, Wagner, Massenet és 20. századi szerzők műveit. 2014-ben Simándy József-emlékplakettel tüntették ki.

Az est művészeti vezetője: Kováts Andrea
Zongorán közreműködött: Katona Anikó
Műsorvezető: Ókovács Szilveszter

„Amikor néztem ezt az operát – este volt nyilván-, kisütött a nap, olyan gyönyörű volt” – interjú Molnár Ágnessel és Szerekován Jánossal

2021. március 12-én Molnár Ágnes szoprán és Szerekován János tenor válogatnak kedvenc operáikból a MaszkaBál műsorában. Operaestjükön Mozart, Donizetti, Leoncavallo, Dvořák és Selmeczi György műveiből adnak elő részleteket. Az est egyik különlegessége, hogy Molnár Ágnes nemcsak hangjával gyönyörködteti a közönséget, hanem a színpadkép esztétikájához is hozzájárult egy másik művészeti ággal, hiszen az ő fotóiból válogattak az est díszletét adó hátterekhez. A darabválasztásokról és az estre való előkészületekről is kérdeztük a művészeket.

Álltak-e korábban együtt színpadon, láthatta-e önöket együtt a közönség?

Molnár Ágnes: Operai előadásban klasszikusan nem, ám néhány koncerten szerepeltünk együtt. Egy Ave Maria-duettben énekeltünk már, amire emlékszem. A mostani munka jól telt, közös bennünk, hogy mindketten határon túli magyarok vagyunk, ez is ad egy összetartozás érzést.

Szerekován János: Többnyire koncerten voltunk csak egymás partnerei, produkcióban még nem dolgoztunk együtt emlékeim szerint.

Milyen szempontok alapján válogatták az áriáikat?

M. Á.: Nagyon fontos számomra a kortárs zene, ebben van az az irány, amerre megy a világ, és ez engem vonz. János két Mozart-művet is választott, ezért én is becsempésztem a Figaro házasságából Susanna Rózsaáriáját. A Figaro 2.0-ban énekeltem is, ez az egyik kedvenc Mozart-szerepem. A Ruszalka egy örök szerelemszerep számomra. Bár nem az anyanyelvem, mégis jól értem a szlovák nyelvet is, ami nagy előny a cseh operában. Selmeczi György: Bizánc – Iréné császárné áriája egyszer csak bevillant. Egyrészt kortárs, másrészt, amikor néztem ezt az operát – este volt nyilván –, de kisütött a nap, olyan gyönyörű volt, amikor megszólalt ez az ária. Vannak bennne drámai részek is, ezért mindenképpen szerettem volna a műsoromra tűzni.

SZ. J.: Elsősorban próbáltam a repertoáromat felkutatni, több verziót követően végül a harmadik variáció mellett döntöttem. Operaházi pályafutásom előtt még inkább lírai vonalon mozogtam, próbáltam visszanyúlni ezekhez az áriákhoz, aztán végül mégis inkább karakterszerepek mellett maradtam, ezekből a legszebbeket szerettem volna megmutatni. Kivételt képez a duett, ami inkább lírai műfajú. A lírai szerepekhez kötődöm inkább, de ez most az előbb említett variációk és az idő rövidsége miatt így alakult. Leoncavallo Bajazzók című operájából Arlecchino karakterét nem énekeltem még színpadon, jó érzés lesz megmutatni ezt a részletet is.

Hogyan alakult a duettválasztásuk?

M. Á.: Nehezen találtunk közös duettet. Kevés időnk is volt felkészülni, hiszen Jánosnak most intenzív időszaka volt. Norina szólamát most tanultam meg, erre az alkalomra. Olyat sem szerettünk volna választani, amit eddig sokszor hallhattak a nézők a MaszkaBál-esteken.

SZ. J.: Donizetti Don Pasquale című operájából Ernestót sokszor énekeltem már, kedves szerep számomra. Szegeden Gregor Józseffel is volt alkalmam egy színpadon állni ebben a produkcióban, ez az első előadásom volt, neki sajnos az utolsó. Eredetileg Puccini Bohéméletéből szerettünk volna egy kettőst, de aztán örömmel álltunk át erre a duettre; passzolt Ági hangjához is, nagy belső érzésekkel adtuk elő.

Milyen különlegességgel találkozhatnak még a mai estén a nézők?

M. Á.: A mai este engem egy másik oldalamról is bemutat. Régóta fotózom – egy időben dolgoztam is mint fotós, de úgy érzetem egy idő után, hogy adják vissza a hobbimat –, így kicsit felfüggesztettem. Az estet színpadra állító Kováts Andreának jutott eszébe, hogy mi lenne, ha a fotóim adnák az áriák háttereit! Kezdetben megijedtem, hogy találunk-e megfelelő témákat, mert inkább szociofotókat készítettem, de aztán csak kiderült, hogy számos természetfotóm is van. Ezen izgultam a legjobban, hogy fognak kinézni a képeim díszletelemként!

Művész Úr, miben láthatja önt legközelebb a közönség?

Sz. J.: Hálás vagyok, hogy Strauss Saloméja után az István, a királyban, majd Mozart Szöktetés a szerájból című operában is játszhattam, remélem, a vírushelyzet lehetővé teszi, hogy folytatódjon ez a munkasorozat. Március végén Miklósa Erika gálaestjében láthatnak a nézők, de operakeresztmetszetekre is készülünk, kicsit később pedig Kálmán Imre Josephine császárné című művében is benne leszek majd.

Műsor:

Mozart: Figaro házassága – Susanna rózsaáriája a IV. felvonásból („Deh vieni non tardar, o gioia bella”) – Molnár Ágnes
Mozart: Don Giovanni – Don Ottavio áriája az I. felvonásból („Dalla sua pace”) – Szerekován János
Dvořák: Ruszalka – Ruszalka áriája az I. felvonásból  („Měsíčku na nebi hlubokém”) – Molnár Ágnes
Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo áriája a II. felvonásból („Bátran bőszen, harcra készen!”) – Szerekován János
Selmeczi György: Bizánc – Iréné császárné áriája („Nézd e kristályt”) – Molnár Ágnes
Leoncavallo: Bajazzók – Arlecchino áriája a II. felvonásból („O, Colombina”) – Szerekován János
Donizetti: Don Pasquale – Norina és Ernesto kettőse a III. felvonásból („Tornami a dir che m'ami”) – Molnár Ágnes és Szerekován János

A közvetítés visszanézhető ITT.

Fotó: Ligeti Edina