MaszkaBál – Szemere Zita és Biri Gergely operaestje (2021. január 24.)

Cikk borítókép

2021. január 24-én a fiatal operaénekes-házaspár, Szemere Zita és Biri Gergely adott áriaestet az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán. Műsorukban Mozart, Donizetti és francia szerzők műveiből válogattak. A közvetítés 20:00 órától volt látható a Facebookon és az Origón.

A Junior Prima díjas szoprán, Szemere Zita a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 2014-ben szerzett diplomát. Énektanára Ks. (Kammersängerin) Nádor Magda volt, akit a mai napig mesterének tekint, de részt vett többek közt Sass Sylvia, Nicolas Clapton, Marton Éva és Hamari Júlia mesterkurzusain is, három éve pedig Komlósi Ildikó irányításával mélyíti szakmai tudását. Még egyetemi évei alatt nagy sikereket ért el: 2011-ben megnyerte kategóriájában a VII. Országos és II. Nemzetközi Simándy József Énekversenyt, majd 2012-ben Gildaként debütált a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi Rigolettójában, s ebben a szerepben láthatta őt 2013-ban a KlassicFestival Schloss Kirchstetten (Ausztria) komolyzenei fesztivál közönsége is. A Magyar Állami Operaházban 2014-ben mutatkozott be Norina szerepében a Don Pasqualéban. Repertoárján Mozart és Donizetti művei mellett barokk, romantikus és kortárs szerzők darabjai is megtalálhatók. 

A nyíregyházi születésű tenor, Biri Gergely operaének-művész diplomáját 2017-ben szerezte a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán. Az egyetem befejezése után énektanulmányait Bátori Évánál folytatta magán úton, jelenlegi mestere Komlósi Ildikó Kossuth-díjas operaénekesnő, de részt vett Perencz Béla és Timothy Bentch mesterkurzusain is. Több verseny díjazottja, a Székely Mihály Énekes Találkozón 2016-ban, a Petrovics Emil Énekversenyen 2017-ben ért el 1. helyezést. A Magyar Állami Operaházban Nemorino szerepében debütált az intézmény 2018-as székelyföldi turnéján, ahol Szemere Zita partnere volt a Szerelmi bájital című produkcióban. Repertoárját olyan lírai tenor szerepek alkotják, mint  Tamino (A varázsfuvola), Don Ottavio (Don Giovanni), Calandrino (A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény), Ottó (Bánk bán) és Acis (Acis és Galatea), de rendszeres közreműködője hazai komelyzenei koncerteknek is.

Az est művészeti vezetői: Kovács Katalin és Lázár Katalin
Zongorán közreműködött: Tóth Sámuel Csaba
Műsorvezető: Ókovács Szilveszter

„Kétfelé húz a szíved” – interjú Szemere Zitával és Biri Gergellyel

Francia művek és Mozart-áriák mellett abból a Szerelmi bájitalból is hallhatók részletek a MaszkaBál 2021 január 24-i adásában, aminek próbafolyamata során a pár is egymásba szeretett. Az Operaház Facebook-oldalán 20:00 órakor kezdődő koncert előtt Szemere Zita és Biri Gergely meséltek megismerkedésükről és a műsorválasztásról, valamint arról, hogy milyen kettősség dúl bennük a koronavírus idején.

Az Opera 2018-as erdélyi turnéelőadása, a Szerelmi bájital próbafolyamata során ismerték meg egymást és lettek egy pár. Ezen a produkción kívül találkoztak még a színpadon?

Biri Gergely: Korábbról is ismertük egymást, legelőször 2012-ben egy soproni koncerten találkoztunk, ezt követően 2016-ban, a Bátori Éva szervezésében évente jelentkező World Voice Day – hangvilágnapi eseményen, majd végül a Szerelmi bájital-előadásának próbáin.

Szemere Zita: Az első két alkalommal azonban csak a köszönésig jutottunk, és hogy tudtuk egymásról, ki-kicsoda. A Bájitalt kétszer három hétig próbáltunk, a kettő közt volt egy nyári szünet, és a szünet előtti héten dolgoztunk először közösen. Akkor elindult valami, és utána nagyon rövid időn belül kiderült, hogy mi vagyunk egymás számára a nagy ő, és ez a szerelem azóta is tart.

A Szerelmi bájital a koncerten is megelevenedik, hiszen Adina és Nemorino kettőse, illetve Nemorino románca is elhangzik az esten. Milyen emlékeik vannak erről az előadásról?

SzZ: Számunkra ez az egész próbafolyamat és előadás-sorozat annyira gyönyörű volt, hogy valahol sorsszerűnek is érzem, hogy ez velünk megtörtént. Ha bárhol bárminek kapcsán a Szerelmi bájital felmerül, rögtön a mi szerelmünkre asszociálunk. Az a csoda, ami velünk azóta is történik, olyan dolog, amit ha valaki csak egy pillanatra megérzett már az életében, akkor érdemes volt miatta élni. Az, hogy most egy színpadon újra ezt a duettet elénekelhetjük, nagyon nosztalgikus – nem minthogyha olyan régen történt volna, de hát azóta egy kislányunk is született.

BG: Azért volt ezt egyszerű és jó a turnén énekelni, mert igazából az alapvető rendezői utasításokon kívül sok mindent nem kellett nekünk mondani, mert adottak voltunk, mint szerelemes pár, és igazából csak magunkat kellett alakítani.

Az idei, A francia múzsa szezonja tematikus évadhoz kapcsolódva mindketten énekelnek részleteket francia szerzők műveiből. Miért ezeket választották és milyen kötődésük van francia operairodalomhoz?

BG: Lalo Ys királya című operáját nem hiszem, hogy valaha játszották Magyarországon, de az ária és az opera is nagyon szép zene. Lalo spanyol származású francia zeneszerző, és ez az áriából is érződik. Azzal együtt, hogy lírai hangvételű, a zongoraszólamban vannak játékosabb, mozgalmasabb részek. Egy tenorária-kötetben találtam ezt a nagyon érdekes és szép darabot, és mikor utánakerestem, láttam, hogy a világ legnagyobb tenoristái is a koncertjeik repertoárján tartják. Ezt leszámítva francia szerzőktől én inkább dalokat énekeltem, így számomra ez még újdonság.

SzZ: Az évad kapcsán is jobban kedvet kaptunk a francia művekhez. Gounod Rómeó és Júliája eleve nagy kedvencem már csak a történet miatt is. Az a fiatal, szerelemes lángolás érződik ki belőle, amiről korábban A varázsfuvola apropóján is beszéltünk. Nagyon könnyű átélnem ezt az áriát, mert annyira én vagyok, és az ária annyira az én heves, színes, robbanékony érzelmi világomat adja vissza mind zenében, mind dallamvilágában, hogy igazából alig várom, hogy kiállhassak és átadhassam a hallgatóságnak, amit érzek. Emellett hat évvel ezelőtt volt szerencsém a Szegedi Nemzeti Színházban a Hoffmann meséiből Olympia szerepét elénekelni, az ő áriáját is felelevenítettem erre az alkalomra.

Mozarttól is mindketten válogattak egy-egy művet, itt milyen szempontok alapján döntöttek?

BG: A Szerelmi bájital után 2019-ben A kairói lúd volt a második operaházi produkcióm, és ezt szintén Toronykőy Attila rendezte, akivel nagyon szeretünk dolgozni. Calandrino szerepét is élvezettel alakítottam, mert ő egy olyan figura, aki az egész történeten keresztül úgy szövi a szálakat, hogy a fiatal szerelmesek végül egymásra találhassanak, a két öreg pedig hoppon maradjon.

SzZ: Blonde-féle cserfes karakterek mindig is közel álltak hozzám, ez az ária pedig olyan virtuozitást igényel, amit most szívesen megmutatok. Ilyesmire az Olympia-ária is lehetőséget kínál, de Blondét már volt szerencsém énekelni a diákoknak szóló OperaKalandban, így talán azt is lehet érzékeltetni, hogy az ember hogy fejlődik. Akkoriban ugyanis még más volt a tanárom, és most az, hogy már harmadik éve tanulok Komlósi Ildikó művésznőnél, nagyban segít, hogy olyan dolgokat is megvalósítsak hangilag, amihez eddig nem voltak meg az eszközeim. Szeretek Blondét énekelni, ahogy majdnem minden mást is, és alig várom, hogy újra a színpadon lehessek.

Hogy viselik a jelenlegi körülményeket?

SzZ: Van egyfajta kettősség, mert nagyon szeretünk itthon lenni együtt hármasban, főleg, hogy a babóka még csak másfél éves, de emellett természetesen borzasztóan hiányzik a színpad és benne lenni a körforgásban. Kétfelé húz a szíved. Ami fantasztikus, hogy Villő már 15-20 féle dallamot felismer és mondja, hogy mit éneklünk, úgyhogy úgy látszik, ő is örökölt tőlünk némi zenei hajlamot. Közben pedig közeleg már Marie szerepe Az ezred lányából, amit már nagyon várok, többek közt azért is, mert Gergővel újra együtt lehetek a színpadon, aki egy kisebb szerepet alakít majd.

Műsor:

Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia áriája az I. felvonásából („Je veux vivre dans ce rêve”) – Szemere Zita
Lalo: Ys királya – Mylio áriája a III. felvonásából („Vainement, ma bien-aimée”) – Biri Gergely
Mozart: Szöktetés a szerájból – Blonde áriája az I. felvonásából („Durch Zärtlichkeit und Schmeicheln”) – Szemere Zita
Mozart: A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény – Calandrino áriája az I. felvonásából („Dove mai trovar quel ciglio”) – Biri Gergely
Verdi–Liszt: Rigoletto-parafrázis, S. 434 – Tóth Sámuel Csaba
Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia áriája az I. felvonásából („Les oiseaux dans le charmille”) – Szemere Zita
Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca a II. felvonásából („Una furtiva lagrima”) – Biri Gergely
Donizetti: Szerelmi bájital – Adina és Nemorino kettőse az I. felvonásából („Ó, itt vagy hát, bájital”)  – Szemere Zita és Biri Gergely

A közvetítés visszanézhető ITT.

Fotó: Berecz Valter