Feketeházy János – a tervező

Cikk borítókép

Az Eiffel-csarnokot valójában Feketeházy János (1842 – 1927) tervezte, akit a magyar építészet egyik szürke eminenciásaként is emlegethetnénk. A vágsellyei születésű tervező a bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult. 1866-ban gyakornokként részt vett a Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért, és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást.



A fémszerkezetek talán legnagyobb hazai tudoraként olyan műalkotások fűződnek a nevéhez, mint a szegedi közúti Tisza-híd (1883), a szolnoki vasúti Tisza-híd (1888), a komáromi Erzsébet híd (1892), az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd (1894) vagy a budapesti Ferenc József (ma Szabadság) híd, illetve az Összekötő vasúti híd (1873-76). Tetőszerkezetei közül kiemelendő a Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884), a Fővámház (ma Corvinus Egyetem) és a Magyar Állami Operaház acél tetőszerkezete (a színpad feletti tető, a zsinórpadlás acélszerkezete, illetve a nézőtér és a tetőszerkezet közötti közbenső födém, 1884). 

Furcsa fintora a sorsnak, hogy egyik legszebb alkotása, a szegedi Tisza-híd ugyanúgy Eiffel terveként vonult be a köztudatba, mint az Északi járműjavító gőzmozdonyjavító csarnoka, az „Eiffel-csarnok”. 1933-ban Móra Ferenc irányította a figyelmet a magyar tervezőre, ennek köszönhető a szegedi emléktábla, s ő tudatosította, hogy a szegedi „Eiffel-legenda” téves: a pályázaton nyertes Eiffel-cég terveit valójában Feketeházy készítette. Eiffel és Feketeházy neve tehát ekkor – 1883-ban – kapcsolódott össze, így „tapadt rá” az Eiffel-csarnokra is (amiben nyilván része volt annak is, hogy Gustav Eiffel tervezte viszont a Nyugati pályaudvar csarnokát).

Most, hogy az Opera belakja a hajdani mozdonyjavítót, itt az ideje, hogy megjegyezzük az igazi építész, Feketeházy János nevét, annál is inkább, mivel óriási része volt az Ybl-palota „betetőzésében” is. 

Feketeházy János „operai szereplése” emblematikus: neve nem szerepel a ma elérhető dokumentációkban, noha a tetőzet jelentős része – a színpad feletti tető, a zsinórpadlás acélszerkezete, illetve a nézőtér és a tetőszerkezet közötti közbenső födém – az ő tervei alapján valósult meg. 1884-ben nemigen találhattak volna rátermettebb embert a feladathoz. A szegedi Tisza-híd és a Keleti pályaudvar tetőzete alighanem kellő referencia volt az Ybl Miklós vezette építészirodának is.

Feketeházy János emlékét az Eiffel Műhelyház egyik csarnoka fogja őrizni, melyet róla nevezzük el.