Főlépcsőház

Cikk borítókép

Az előcsarnokból induló, két irányba tartó lépcsőkön juthatunk el a főlépcsőházba, ahol az esztétikai élmény tovább fokozódik.

A főlépcsőház fölötti aranykazettás tükörmennyezet kilenc téglalapjában Than Mór festményei láthatók, amelyek a Zene ébredése és a Zene hatalma gondolati téma alapján készültek. Az oldalt megfigyelhető, hosszúkás téglalapokban a lanton játszó Apollón és a pásztorsípot használó szatír, Marszüasz zenei versenyének kulcsjelenete látható, Tólosz ítélete címmel. A mitológiai történet szerint Tólosz folyamisten döntése alapján a nemes küzdelmet Apollón nyerte meg, a szatír pedig lenyúzott bőrével és életével fizetett a vakmerőségéért.

A csillár körüli kép Hérára, Hádészra, Zeuszra és Poszeidónra utal, míg a falszalag lunettáiban Orfeuszhoz kapcsolódó három jelenet látható: megfigyelhetjük, ahogy az alvilág bejárata előtt áll, majd azt, ahogy felhozza Eurüdikét az árnyak birodalmából, és végül Orfeusz halálának víziója tárul a néző elé Than Mór festményén. A Feszty Bár bejárata felett a Képzőművészet és az Építészet allegóriája látható, utóbbi az Operaház alaprajzát tartja kezében.

A főlépcsőházban található, szép vonalvezetésű, balluszteres korlátokkal kiegészülő díszlépcsők különleges térkompozícióban vannak elhelyezve. A főlépcső ágai az előcsarnok két széléről egyenesen vezetnek fel a földszinti, nézőtéri bejáratokig, így a nagyszerű térkompozíció késleltetve, csak a félemeleten bontakozik ki. A központi márványfal előtt található Erkel Ferenc (1810–1893), a magyar opera megteremtője és az Operaház első főzeneigazgatójának szobra, ami Strobl Alajos munkája. Vele szemben áll Telcs Ede Ybl Miklósról készült büsztje. Sándor Erzsi (1885–1962) császári és királyi kamaraénekesnő és a legendás intendáns, gróf Bánffy Miklós (1873–1950) fehér márvány portréja az oldalfolyosókat díszíti.