1884–86-ban épült fel a magyar vasúttörténet európai viszonylatban is párját ritkító legnagyobb csarnokrendszere, az Északi Járműjavító, amely több éven át tartó átalakítást és felújítást követően 2020-tól a Magyar Állami Operaház új logisztikai és művészeti központjának ad otthont.
Az Opera korszerűsítésének legnagyobb és legszembetűnőbb fejezete az új játszóhely, raktár és látogatóközpont, vagyis az Eiffel Műhelyház kialakítása. Az épülettel infrastruktúrát és próbarendet érintő problémák egyaránt megoldódnak majd.
Az Eiffel-csarnokot valójában Feketeházy János (1842 – 1927) tervezte, akit a magyar építészet egyik szürke eminenciásaként is emlegethetnénk. A vágsellyei születésű tervező a bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult. 1866-ban gyakornokként részt vett a Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért, és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást.
Bár az elképzelés részletei változtak, egy dolog a projekt első percétől biztos: az Eiffel Műhelyház tiszteleg majd az épület vasutas múltja előtt, és egy gőzmozdony kiállításával fogja minden nap emlékeztetni az odalátogatókat az egykor a járműjavítóban folyó munkálatokra. És ha még csak egyetlen mozdonyról volna szó…
Az Opera több mint 135 éves történetében sohasem volt az Eiffel Műhelyház megnyitásához fogható volumenű fejlesztés. Hosszú időnek kell azonban eltelnie még, mire a színház dolgozói helyiségről helyiségre birtokba vehetik a hatalmas komplexumot. Ebben segítségükre – és a közönség segítségére – lesz, hogy a legfontosabb tereket és termeket régi operaházi nagyságokról nevezzük el.