Rost Andrea és Kovács Zoltán kapták a Bartók–Pásztory-díjat

Cikk borítókép

Rost Andrea operaénekesnek és Kovács Zoltán zeneszerzőnek, a Magyar Állami Operaház I. fagottművésznek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat idén a kuratórium. Az átadóünnepséget a hagyományoknak megfelelően Bartók Béla születésnapján, ám a járványhelyzetre való tekintettel online tartották meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, és 1984 óta minden évben egy-egy kimagasló tevékenységet végző magyar anyanyelvű előadó és zeneszerző kaphatja meg. Olyanoknak ítélik oda, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez – közölte a Zeneakadémia.

Rost Andreáról szóló méltatásában Medveczky Ádám így idézi fel az operaénekes zeneakadémiai felvételijét: „megjelent egy kedves fiatal hölgy, megállt a színpadon, és kinyitott egy könyvet. Természetesen rögtön sejtettük, hogy Norina áriáját fogja énekelni, hiszen az kezdődik egy romantikus regény felolvasásával. Ahogy dalra nyitotta ajkait, elfelejtkeztünk könyvről, mindenről. Elmerültem hangjának színében, kifejezésének gazdagságában.” Mint hozzáteszi, Rost Andrea pályafutása viharos gyorsasággal ívelt fölfelé, hiszen még növendékként debütált Gounod Júliájaként, ám sűrű foglalkoztatottsága ellenére lelkiismeretesen, felkészülten látogatta a szerepgyakorlat órákat, és nem felmondta a leckét, hanem előadta. „Szakmai tökéletesség és költészet, ezek sikerének alappillérei. A bel canto nála anyanyelvként szerepel, de koncertjein bebizonyította, hogy minden zenei stílusban képes nagyszerűt produkálni. Gyönyörűen énekel dalokat, és megigéző kedvességgel olykor operettet” – hangsúlyozza Medveczky Ádám.

Kovács Zoltánról Fekete Gyula írt laudációt, amelyben rámutat: akadémiai székfoglalóját a komponista Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt! – ókori legenda egy XXI. századi programzenében címmel tartotta meg 2015-ben, és a választott idézet egyben hitvallása is, hiszen egész életművét áthatja e konfuciusi gondolat. Műveinek hosszú sora a szóló művektől a kamarazenén át a versenyművekig, szimfóniákig, oratorikus kompozíciókig terjed – olvasható a méltatásban. Hangszere, a fagott természetesen több kompozíciójában is kiemelt szerepet kap. Legutóbbi művei közül kiemelkedik többek között a Missa Pannonica című oratóriuma, valamint a Három a tánc... és a Taorminai képek című szimfonikus alkotásai.

Szívből gratulálunk a díjazottaknak!

(Forrás: MTI nyomán)

Fotó: Emmer László és Lugosi Lugo László

További híreink

2022. szeptember 19. 13:38

Tosca Rómából Budapestre költözik

A napóleoni háborúk hajnalán a spanyol és nápolyi erők által megszállt Római Köztársaságot az 1950-es évek kommunista diktatúrájának fojtogató légköre …

2022. szeptember 16. 09:28

Próbatánc a Magyar Nemzeti Baletthez (2023)

A Magyar Állami Operaház 138 éves balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett próbatáncot hirdet vízumkötelezettség függvényében azonnal, illetve 2023. július 15-től …