Az Opera több mint 135 éves történetében sohasem volt az Eiffel Műhelyház megnyitásához fogható volumenű fejlesztés. Hosszú időnek kell azonban eltelnie még, mire a színház dolgozói helyiségről helyiségre birtokba vehetik a hatalmas komplexumot. Ebben segítségükre – és a közönség segítségére – lesz, hogy a legfontosabb tereket és termeket régi operaházi nagyságokról nevezzük el.
A Műhelyház oldalain lévő utak névadója két olyan igazgató, akik a 20. század második felében meghatározták az intézmény arculatát. A leendő Közlekedési Múzeum, az úgynevezett Diesel Csarnok felőli oldalon lesz a Tóth Aladár út. A legendás direktor, aki 1946 és 1956 között állt a színház élén, mindent elkövetett, hogy a műfaj ne csak a kiváltságosokhoz jusson el, hanem a nagytömegekhez is, és az ő vezetése alatt csatolták az Operához az Erkel Színházat. A Kőbánya felé eső oldal útjának névadója Lukács Miklós, aki 1966 és 1978 között vezette az Operaházat. Ez időre esik a repertoár kiszélesítése: számos magyar és külföldi kortárs bemutató mellett preklasszikus darabok is színesítették a műsorrendet. A hosszú bezártság után számos világnagyság kereste fel hazánkat, és az Opera együttesei is megmutathatták tudásukat a világban.
A Tóth Aladár úton két önálló épület áll. A Kőbányai úthoz közelebbiben kap helyet az üzemeltetési központ. Ennek névadója, Tolnay Pál 1926-tól több mint két évtizeden keresztül volt az állami színházak műszaki vezetője, és számos színpadtechnikai megoldás fűződik nevéhez. E mögött áll a Márk Tivadar jelmeztár, ahol az operaházi kosztümök ezrei kapnak végre tágas raktárat. Az épület névadója a magyar jelmeztervezés legnagyobb alakja. Márk Tivadar majd’ ötven éven keresztül állt az operaházi jelmezműhely élén, de emellett számos színház és film számára tervezett kosztümöket. A tervek szerint 2021 tavaszán kerül kialakításra az épületet körülvevő park, amelyben többek között szőlőskert és rózsalugas is található majd. Ennek névadója Kodály Zoltán, aki az Operaház épületében vészelte át Budapest ostromát.
Az épületkomplexum legkésőbb átadásra kerülő része a Műhelyház háta mögött lévő egykori vonatállomás lesz. Ebben kap helyet a Radnai Miklós oktatóállomás. A tervek szerint itt tartanának kurzusokat magánénekeseink és zenekari művészeink profiknak és a kerületi gyerekeknek egyaránt, de a kialakításra kerülő ötven fős kisterem kiválóan alkalmas lenne kamarakoncertek megrendezésére is. Radnai Miklós nemcsak a zeneszerzői és kritikusi pályafutását hagyta félbe, hogy az Opera igazgatója legyen, hanem zeneakadémiai katedráját is feladta érte.
Belépve a Műhelyház hatalmas előcsarnokába, a tekintetet azonnal a frissen felújított, 1910-es években készül MÁV 327.141 pályaszámú szerkocsis gőzmozdonya vonja magára. A mozdonyhoz kapcsolódik a WR 2354 pályaszámú étkezőkocsi, amelyben a századfordulót idéző Orient Restaurant került kialakításra. A tíkfa burkolatú étkezőkocsit a csehországi nesseldorfi vagongyár készítette 1912-ben. Baloldalon található a Bánffy Miklós terem. A névadó az Operaház történetének legsokoldalúbb vezetője. Tizennyolc éves korától írt színdarabokat, amelyek közül többet a Nemzeti Színház mutatott be. Operaházi ciklusához köthető Bartók első két színpadi műve, A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára ősbemutatója. A több mint 400 fő befogadására alkalmas, az operaházi színpad méreteivel megegyező nagyságú és korszerű technikával felszerelt új színházterem nemcsak próbateremként fog üzemelni, hanem számos bemutatóval is várja a közönséget.
A Bánffy-teremmel szemben, azzal azonos méretben két nagy helyiség került kialakításra, a Fricsay Ferenc stúdió, illetve a Hevesi Sándor háziszínpad. Fricsay a 20. század második felének egyik legismertebb és nemzetközileg legmagasabban jegyzett magyar karmestere volt. Néhány évnyi operaházi működés után Salzburgon át Berlinből indult világhódító útjára. A stúdió nemcsak zenekari próbaterem, hanem hangfelvételek készítésére is kiváló helyszín. A tervek szerint Plácido Domingo vezényletével készül majd az első CD. A háziszínpad névadója, Hevesi Sándor az 1910-es években reformálta meg a hazai operajátszást. Újszerű Mozart- és Verdi-rendezései hosszú ideig meghatározó produkciók voltak.
Az előcsarnokból két lépcsősor vezet fel az első emeletre. A jobboldalin a Feketeházy János látogatóközpontba érünk. Innen indulnak az épületkomplexumot bemutató túrák, és itt kap helyet a Közlekedési Múzeum kiállítása is. Feketeházy János, a jeles hídépítőmérnök nemcsak a vasszerkezetek tervezése terén végzett számottevő munkát, de ő a Szabadság híd, a Mária Valéria és a komáromi Erzsébet hidaknál használt szerkezet tervezője is. Nevéhez fűződik a Keleti pályaudvar és az Operaház 1912-ben készült új acél tetőszerkezete is. A színházterem felső bejárata a Podmaniczky Frigyes terasz. Podmaniczky Frigyes az Operaház első intendánsa volt, nevéhez kötődik a korábban összezárt műfajok – az opera, a próza és a népszínmű – szétválasztása. Rendkívül sokat tett az épülő Operaház biztonságos működéséért és a korszerű technika megvalósításáért.
Az első emelet végén – részben a látogatók számára is nyitottan – három világos terem kerül kialakításra. A Kertész István pavilonban fogják kialakítani azt a télikertet, amely a dolgozók és az előadások szüneteiben a közönség pihenését hivatott szolgálni. Kertész István a 20. század második felében egyike volt a jelentős magyar disszidens karmestereknek. A Pless László nevét viselő teremben az énekkar kap beéneklési lehetőséget. Pless László Kossuth-díjas karigazgató volt az, aki a világháború után a szétzilált énekkart európai nívóra fejlesztette. Jan Ciepliński lengyel koreográfus 1931-ben érkezett Magyarországra és a következő másfél évtizedben számos egyfelvonásost alkotott a balettegyüttes számára. A róla elnevezett terem a balettegyüttes próbahelye lesz.
Az Eiffelnek csak kisebbik része közönségforgalmi terület. Jóval nagyobb a hátsó traktus, amelyben a díszletraktárak és a műhelyek kapnak helyet, itt fog zajlani a mindennapi élet. Egy színház egyik központi helye a művészbüfé, melyet a színház egyik legnépszerűbb énekesnőjéről, Házy Erzsébetről nevezünk el. Az étterem a szintén közkedvelt, a kulináris élvezetekre egykor híresen sokat adó Gregor Józsefről kapja nevét.
Az Eiffel Műhelyház négy műhelye is nevet kap, az Oláh Gusztáv festőterem, a Csikós Attila lakatosműhely, a Borsa Miklós díszletállító és a Löwenrosen Károly asztalosműhely. Az Operaház negyedik emeletén nemcsak a méltán híres díszleteket festették, de itt volt a színház mindenkori szcenikai vezetőjének irodája is. A hatalmas belmagasságú különleges szoba legnevesebb lakója Oláh Gusztáv volt, a magyar operatörténet egyik legjelentősebb díszlet- és jelmeztervezője. Szintén ezt az irodát lakta utódja, a 2017-ben elhunyt Csikós Attila, akinek ma is több díszlete látható. Borsa Miklós hosszú ideig segítette a társulat munkáját műszaki igazgatóként. Löwenrosen Károly a panteon kakukktojása. Sohasem volt operaházi alkalmazott, asztalosmesterként dolgozott a századfordulón az Északi Járműjavítóban. Az Angliát járt „Csárli bácsi” nevéhez kötődik a futball magyarországi meghonosítása, késő öregkoráig vezetett meccseket is.
A Műhelyház még egy nevesített termet rejt, a Járay József pályát. Járay a legsportosabb magyar operaénekes volt: fiatalon bokszolt, dekatlonbajnok volt, több mint 200 érmet nyert. A sportpálya volt az első terem, amelyet ünnepélyesen felavatott az Operaház vezetősége. 2020. február 23-án hat csapat részvételével (az Opera mellett: Nemzeti Színház, Parlament, Színészválogatott, Strabag és KÖZTI) egy futsal-körmérkőzés előtt került a terem falára a Mátai és Végh Kreatív Műhely által tervezett plexi tábla.