A walkür I. felvonása, a Trisztán és Izoldát megidéző Wesendonck-dalok és A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya is felcsendül a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2025. október 12-i hangversenyén. Az Andrássy úti Ybl palotában elhangzó Aranykor: Wagner című koncert szólistái Kovácsházi István, Sümegi Eszter, Cser Krisztián és Szántó Andrea, az OPERA Zenekart Halász Péter vezényli.
A Magyar Állami Operaház 142. évadában kiemelt figyelmet szentel Beethoven, Mozart és Wagner munkásságának, aminek részeként a szerzőkhöz köthető operabemutatók mellett egy-egy szimfonikus hangversenyt is dedikál a komponistáknak az OPERA zenekara.
Az Aranykor: Wagner című koncert fő műsorszáma A walkür című opera I. felvonásának koncertszerű előadása. Az ősi germán mitológián alapuló Ring-tetralógia legtöbbet játszott, önmagában is értelmezhető darabjában talál egymásra Wotannak, az istenek urának két ikergyermeke, Siegmund és Sieglinde, akik első látásra egymásba szeretnek. A hős Siegmund üldözői és a vihar elől menekülve nem csak menedéket talál Sieglinde otthonában, de atyai örökségét, a Nothung nevű misztikus kardot is. A drámai helyzetet fokozza, hogy éjszaka megérkezik Sieglinde zsarnoki férje és Siegmund egyik üldözője, Hunding is, aki bár a vendégjogot tiszteletben tartva nem támad ellenfelére, másnap párbajra hívja az ifjút.
A walkür első felvonása számos emlékezetes pillanattal gazdagította az operairodalmat. A tetralógián átívelő különböző vezérmotívumok mellett Siegmund kard-monológja és Tavaszi dala, valamint Siegmund és Sieglinde a felvonást megkoronázó kettőse a hősiesség és a beteljesülő szerelem legszebb zenei feldolgozásai közé tartoznak. A kamaradrámaként is értelmezhető operarészletet napjaink legkiemelkedőbb magyar Wagner-énekesi közül Kovácsházi István, Sümegi Eszter és Cser Krisztián tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség.
A beteljesült mitologikus szerelmi történetet a szünet előtt Wagner egy valóságos, be nem teljesült szerelmének mementói, a Wesendonck-dalok idézik fel, amelyeket múzsája, Mathilde Wesendonck költő öt versére komponált a szerző 1857 és ’58 között, mielőtt hat évig tartó plátói viszonyukat Wagner felesége, Minna fel nem fedezte. Wagner később másik híres operájában, a Trisztán és Izoldában állított emléket kapcsolatuknak: a versek közül kettő, az Im Treibhaus (Melegházban) és a Träume (Álmok) című költemények zenei motívumai a későbbi operában is visszacsengnek. A dalok és az opera közti kapcsolatra erősít rá az eredetileg énekhangra és zongorára írt Wesendonck-dalok most hallható szimfonikus változata is, amit Wagner kérésére ebben a szellemben egyik karmestere, Felix Mottl hangszerelt át. Az örök szeretetet, a vágyakat, vágyódást és az elmúlást kifejező költeményeket az Operaházban most az avatott Wagner-énekes, Szántó Andrea előadásában ismerhetik meg az érdeklődők.
Az évadnyitó OPERA141 koncert után két héttel újabb Wagner-opera ünnepélyes nyitányával vezeti fel a hangversenyt a Magyar Állami Operaház Zenekara. A nürnbergi mesterdalnokok a szerző egyetlen felnőttkori vígoperája, ennek megfelelően könnyedebb, játékosabb elemeket is tartalmaz, és nélkülözi a misztikumot, amit Wagner más, már említett zenedrámáiból is megszokhatott a közönség. A nyitányban megjelennek benne az opera főbb motívumai: a kimért, fennkölt mesterdalnok téma és a lírai, szerelmi motívum, valamint a szembenállás, ami a mesterdalnokok szigorú hagyományos struktúrája és az ifjú Walther által képviselt, Hans Sachs támogatta újító szellem közt húzódik. Bár a teljes operát csak 1868-ban mutatták be Münchenben, a nyitányt Wagner már 1862-ben a lipcsei Gewandhausban elvezényelte.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát az esten Halász Péter első vendégkarmester vezényli, aki többek közt a Zürichi Operaházban, a Mainzi Állami Színházban, az Aacheni Színházban és a Rajnai Német Operánál szerzett évtizedes tapasztalatai nyomán, valamint a Magyar Állami Operaház Ring-ciklusának karmestereként számít Wagner és a német zeneirodalom avatott tolmácsolójának.
