Tovább a tartalomhoz

Szeptember 29-én három főszereplő mutatkozik be a tavaly bemutatott Richard Strauss-operában. A tábornagyné szerepében Szabóki Tünde, Ochs báróként Szvétek László, Sophie szerepében Kertesi Ingrid lépszínpadra. Az Andrejs Zagars által rendezett produkciót Dénes István dirigálja. Előadások: szeptember 26., október 2., 5., 7., 10.

"A rózsalovag, Richard Strauss német komponista és Hugo von Hofmannsthal jeles osztrák drámaíró az Elektrát követő második közös operája, 1911-ben, Drezdában került bemutatásra. Az ezüstösen csillogó, sokrétű, grandiózus zene már a premieren frenetikus sikert aratott, és a mű rövidesen a  legnépszerűbb, leggyakrabban játszott európai operák sorába emelkedett, sőt, 1926-ban az első filmes változat is elkészült. A Strauss által külön e célra komponált zenekari kísérettel vetített némafilm önmagában is kuriózum. A rózsalovag-láz később sem hagyott alább:  évtizedekkel később Strauss szimfonikus szvit formájában (A rózsalovag-szvit) is feldolgozta az operát.

A romantikus vígopera két főhőse, a szép tábornagyné és ifjú kedvese, Octavian, nem nézi jó szemmel, hogy a hozományvadász Ochs báró a csinos Sophie Faninal kezére pályázik. A faragatlan báró Octaviant küldi leánykérőbe Sophie-hoz, ám amikor a „rózsalovag” a hagyományoknak megfelelően átadja a lánynak a báró által küldött ezüst rózsát, nem várt fordulat történik: a fiatalok egymásba szeretnek. Az események sodrában a pénzsóvár, élvhajhász báró alaposan lejáratja magát, Sophie apja elutasítja. Miután a tábornagyné felismeri, hogy többé nem kötheti magához az ifjú Octaviant, nagylelkűen egyengeti a fiatal pár útját.

A rózsalovag a legutóbbi időkig közel azonos módon került színre, Strauss ugyanis úgy kívánta, hogy a díszlet- és jelmeztervezők minél hűebben kövessék Alfred Roller az 1911. évi ősbemutatóra készített színpad- és kosztümterveit. Bár a rendezői színház az elmúlt évtizedekben  az operaszínpadot is forradalmasította, a rendezők a zenés színházban is világszerte új interpretációkkal és új, merész vizuális koncepciókkal jelentkeztek, A rózsalovag-produkciókat mindez alig-alig érintette, az előadás az ősbemutató óta eltelt száz év alatt alig változott.

A Magyar Állami Operaház szakított e megkérdőjelezhető tradícióval. Andrejs Zagars rendező Julia Müer díszlettervező és Kristine Pasternaka jelmeztervező koncepciójában a cselekmény ideje az opera keletkezésének ideje: a századforduló, a régi világrend, az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának művészi szempontból rendkívül gazdag időszaka, az I. Világháborút megelőző, utolsó jólesően dekadens periódus, a szecesszió kora". (Jochen Breiholz)