Mivel több mint harminc éve annak, hogy utoljára renoválták az Andrássy úti Ybl-palotát, időszerűvé vált az épület rekonstrukciója. A művelet során számos helyiség funkciója változik meg, és egy sor, a művészi munkát hátráltató probléma is megoldódik.
Az Operaház korszerűsítésének kronologikus háttere
Az intézményt 2011 nyara óta kormánybiztosként, majd megbízatással vezető Ókovács Szilveszter 2013. január 28-től kapta meg öt évre szóló kinevezését a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára. Tervei között már ekkor szerepelt az Operaház korszerűsítésének gondolata, amelyet pályázatában is megfogalmazott. „Amit én szeretnék: a büdzsé rendezése, az Erkel megnyitása, az integrált műhely-, raktár- és próbacentrum, az Üzemház és az Andrássy úti palota felújítása – 2015-től három nyáron át –, a kísérőprogramok megvalósítása, valamint a repertoár több mint felének lecserélése – mindez elvégezhető öt esztendő alatt, a Jóisten segítségével” – mondta. A nyári szünetek idejét felhasználva a felújítás és a belső terek átrendezése tehát már akkor elkezdődött. A keletnémet gyártmányú színpadtechnika cseréje, a zenekari öltözők megújítása kezdetektől kiemelt téma volt. Az összköltségeket 20 milliárdra becsülték, amelyben az Üzemház és az új – akkor még Zuglóba tervezett – logisztikai központ, vagyis a Műhelyház kialakítása is szerepelt.
2013 őszén Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a kormánynak lesz pénze a nagy múltú kulturális intézmények, köztük a Magyar Állami Operaház felújítására is. Mindez azért is nagyon lényeges, mert csak ez által érhető el, hogy az elkövetkező évtizedekben európai szintű legyen a magyar opera- és balettjátszás infrastruktúrája. „Becsült költségeink már vannak, a csomag legnagyobb eleme az Ybl-palota felújítása, amely 10 milliárdos nagyságrendű. [...] A színpadgépészet teljes cseréje elengedhetetlen, a ház összes elaggott vezetékrendszerét korszerűsíteni kell, és a műemléki nézőteret, nézőforgalmi területeket is fel kell frissíteni, hisz bár restaurátorok folyamatosan dolgoznak nálunk, egy ilyen volumenű munka – az ország egyik emblematikus épületének méltó állapota – komolyabb beavatkozást kíván” – nyilatkozta Ókovács Szilveszter. A gyártóműhelyek Műhelyházba való átköltözésével számos terület szabadulna fel, ami más funkciót kapna. Így például a festőműhely helyén egy világszínvonalú gyakorlóterem állna a balett-táncosok rendelkezésére, felette pedig tágas házi színpad várná az énekeseket. „A műhelyek távoztával 2015 nyarán áthangolnánk az Ybl-palota megüresedett üzemi tereinek funkciót, és megkezdenék a nézőforgalmi területek korszerűsítését, restaurálását, 2017 nyarán pedig megvalósulna a színpadtechnika cseréje, amely a legnagyobb körültekintést és a legnagyobb forrást igényli” – tette hozzá a főigazgató.
A terv tehát készen állt, Horváth Endre, az Emberi Erőforrások minisztériumának kabinetfőnöke pedig ígéretet tett arra, hogy a tárca támogatni fogja a felújítást. Az előterjesztésben 18 milliárd forint szerepelt, a célokról az Opera főigazgatója az Országgyűlés kulturális bizottságának az Operaházba kihelyezett 2014 novemberi ülésén is beszélt. Az akusztika és a tűzvédelem is fókuszba került és ekkor derült ki az is, hogy a Hajós utcai Üzemházat annak idején azbeszttel szigetelték. (A hetvenes évekig népszerű villamosipari szigetelő és hőszigetelő anyagról csak a felhasználást követően derült ki, hogy egészségkárosító és rákkeltő hatású, ezért alkalmazását a továbbiakban betiltották.) A kettős fejlesztés tervének első részét a kormány 2015 elején elfogadta, a második részről pedig bővebb, megalapozottabb előterjesztés készült. „A realitás az, hogy saját, évközi beruházási és szponzorációs összegeinkből már 2015 és 2016 nyarán elvégzünk néhány fontos, a nézőforgalmi tereket és az öltözőket érintő fejlesztést, s azután 2017 júniusától 11 hónapos leállással oldanánk meg a nagy léptékű fejlesztéseket” – mondta erről Ókovács Szilveszter. Ez utóbbiak közé tartozik a több mint harmincöt éves alsó és felső színpadgépezet cseréje és az 500 négyzetméteres liftszerkezet beépítése. A nézőforgalmi területek és a vizesblokkok 2016 nyaráig meg is újultak, mégpedig intézményi pénzből.
2015. augusztus 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 1555/2015. számú kormányhatározat, majd 2015. augusztus 22-én napvilágot látott kormányhatározat (1452/2016.) és kiemelő rendelet (249/2016. (VIII. 22.) döntött az Operaház korszerűsítésének megkezdéséről. A 2015. novemberében már csak kilenc hónaposra tervezett leállást azonban a kormánynak is jóvá kellett hagynia. „A döntésnek jövő január-február körül meg kell születnie” – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy 2017. június 25-én a Csillagóra gálaesttel búcsúzna a Ház, és 2018. május 24-én nyitnák meg a kapukat A kékszakállú herceg vára opera bemutatójának centenáriumán. A döntés azonban váratott magára, az összköltségek pedig 23,8 milliárdról szóltak, ami az Operaház és az Üzemház felújítását is magában foglalta. 2016 júliusában Lázár János kancelláriaminiszter a Kormányinfón azt nyilatkozta, hogy a korábban becsült 23 milliárd helyett 25 milliárd forintot szánnak az Operaház felújítására. A 2016. augusztus 22-i Magyar Közlöny szerint mégis 23,2 milliárd forintból valósul meg a rekonstrukció.
A munkálatok fontossági sorrendjében első helyen a színpadgépezet áll, ami majdnem 900 négyzetmétert érint és 5-6 milliárd forint áll rá rendelkezésre. Kiemelt helyen szerepel a színpad megújítása is, amihez liftrendszer és az úgynevezett „utcák” és „pódiumok” is hozzátartoznak. „Itt ugyanis 1961-es tervezésű, 1982–83-ban beépített NDK-gépek működnek, és az egész szerkezetet egy Trabanthoz tudnám hasonlítani” – hangsúlyozta a főigazgató. A második helyen a nézőtéri akusztika és kényelem javítása, valamint a zenekari árok bővítése áll. A harmadik helyen a strangok cseréje, a negyediken a helyiségek funkcióváltása, az ötödiken pedig az épületen belül és a fronton található történelmi díszítések helyrehozatala szerepel.
A költségvetés több ezer tételből áll. 5 milliárd az áfa, és tíz százalék tartalékot is képezni kell majd. Körülbelül másfél milliárd forintba fog kerülni az Üzemház felújítása és a homlokzat átalakítása is, hogy „jobban illeszkedjen az Operaházhoz és az egész, Világörökség részét képező negyedhez” – árulta el Ókovács Szilveszter. A beázások megszűntetésére, az új bútorokra és a szoborpark cseréjére is el kell különíteni bizonyos összeget.
2016. szeptember 16-án az évadnyitó társulati ülés előtti sajtóbejáráson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is részt vett, aki kiemelte „a 21. század elején eljutottunk ahhoz, hogy az intézmény teremtette belső tartalomhoz és művészi produkciókhoz méltó környezetet, megfelelő infrastruktúrát teremtsünk, ami elkerülhetetlenné vált.” A 2016/17-es évad végén tehát bezár az Operaház, de a korszerűsítés ideje alatt is fogad látogatókat: nyitva marad az Opera Café és az Opera Shop, valamint bejárhatók lesznek az épület egyes részei az OperaVisit vendégei számára.