Oratórium egy részben, német nyelven, magyar és angol felirattal
„Ahogy múlik az idő, úgy nő Bach muzsikájának súlya és jelentősége” – mondta Pilinszky a János-passió kapcsán. „Ez a barokk muzsikus napjaink legmodernebb szerzője lett. Örök és hipermodern egyszerre, vagy pontosabban: rá van a legnagyobb szükségünk.”
Johann Sebastian Bach János-passiója Jézus szenvedéstörténetét és halálát jeleníti meg János apostol evangéliuma alapján. A mű 1724 Nagypéntekére íródott; csodálatos keveréke színházi műnek és oratóriumnak.
„Máté” sír és tűnődik, míg „János” továbbmutat ennél. A „Máté” mise, a „János” pedig opera. És mégsem. Tudósok kutatásainak köszönhetően sokat tudunk arról, hogy az opera milyen szerepet töltött be Bach korában. Valamiért azonban a szerző maga sosem írt operát, csak olyan oratórikus műveket, melynek közreműködői igazi dramatikus szereplők. A János-passió talán legnagyobb erénye, hogy a nagypénteki történetet – minden kegyetlensége és fájdalma ellenére – igazán pozitív kicsengéssel mutatja be, melynek fényes és reményteli zenéje megelőlegezi a Feltámadás örömét.
Eperjes Károly rendező stilizált arénába, ókeresztény közegbe vitte a műfajt.