Az Operaház aulájában felravatalozott Kossuth-díjas művésztől családja, barátai, kollégái és tisztelői vettek búcsút. Seregi Lászlót délután a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra.
Az Operaház zsúfolásig megtelt aulájában elsőként Mozart művéből, A varázsfuvolából csendült fel a Papok kara - Seregi László kérése volt, hogy ez a muzsika szóljon búcsúztatásakor. Ezután Ókovács Szilveszter idézte fel a Mester emlékét. A kormánybiztos elmesélte, hogy meghatározó személyes élménye kapcsolódik Seregi Lászlóhoz, hiszen élete első balettlátogatásán az általa koreografált Shakespeare-balettet, A makrancos Katát látta. "Egy 55 éves operaházi, földi pályafutás ér véget ma" - mondta Ókovács - "azért csak földi, mert az örökkévalóságban Seregi László művei megmaradnak." Solymosi Tamás balettigazgató felidézte a legendás alkotó profizmusát, táncos-generációkat formáló és nevelő tehetségét, belső erejét, humorát és szerénységét. "Bár mindannyian felnéztünk rá, soha nem szerette, ha Mesternek hívtuk. Szólítsatok Lacinak - mondta mindig" - idézte az elhunytat a balettigazgató. Legközelebbi művészbarátai közül Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója búcsúzott, majd Volf Katalin, a Magyar Nemzeti Balett Kossuth-díjas első magántáncosnője, aki Seregi szakmai irányításával, Júliaként kezdte szólókarrierjét az Operaházban, és ezt a szerepet 25 éven át táncolta.
Seregi László 1977-től 1984-ig volt az Operaház balettigazgatója. 1985-ben született Shakespeare-trilógiájának első darabja, a Rómeó és Júlia, majd 1989-ben a Szentivánéji álom, 1994-ben A makrancos Kata. Koreográfiáival a Magyar Nemzeti Balett az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön is. Műveit a világ jelentős balettszínpadain (többek közt Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Leningrád, Kijev, Berlin, Monte Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London, Zürich és Sidney színházaiban) bemutatták és műsoron tartják.
Seregi László díjai:
Erkel Ferenc-díj (1969), Érdemes művész (1972), SZOT-díj (1975), Osztrák Nagyérdemrend (1976), Kiváló művész (1978), Kossuth-díj (1980), Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1989), A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003), A Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíja (2003), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004), Hazám-díj (2005), Prima Primissima díj (2005).