Forrás: Libri Könyvesboltok
Elveszni a telefonod friss zenei ajánlatai között vagy elveszni a könyvespolc friss kötetei között? A kettő majdnem ugyanaz. De csak majdnem.
Az agy egy különös szerv. Ő a felelős a gondolatokért, az ő segítségével fedezzük fel az ismeretlent, rajta keresztül válik a külvilág a belső világunk részévé. Szeretünk hozzákötni mindent, ami friss és új. A valóság ennél persze sokkal árnyaltabb: az agyunk épp annyira felelős a friss élményekért, mint a lustaságunkért. Sőt, ha nem figyelünk, az elménk igen gyorsan oda terel minket, ahol állandó energiakímélő üzemmódban működhet.
A zene éppen úgy stimulálja az agyunkat, ahogyan az olvasás: váratlanul képes hihetetlen erős reakciókat kiváltani, felépíteni, aztán pillanatok alatt lerombolni hangulatokat, érzelmek egész skáláját bejárni néhány perc leforgása alatt. Csodálatos dolog – éppen addig, amíg az agyunk nem vált már megint energiakímélő üzemmódba.
Taylor Swift az új Depeche Mode az új Mozart
Nem sokkal a zenei streaming-korszak teljes diadala előtt jelent meg az a tanulmány, aminek a tanúsága szerint 30 felett az emberek egyre kevesebb új zenét hallgatnak és egyre inkább a nosztaligafaktort keresik minden számban. Nem csoda, hiszen eddigre legtöbben már túl vagyunk jó pár kedvenc dalon, előadón, zenekaron és zenekaros plakáton. Agyunk érési folyamata igen nagy valószínűséggel lezárul, egyre több alkalommal kell a megtanult sémákat alkalmaznunk, és bár az elme tárhelye látszólag végtelen, egyre jobban kezdünk vonzódni az ismerős felé: egyre kevesebb új zene, egyre több ismerős akkordmenet. A világ legjobb zenéje körüli vita a legtöbbször a generációk vitája is.
Pedig 2023-ban zenét hallgatni nem nagy ügy. Olyannyira nem, hogy a komfortzóna fontos és nagyon is szerethető iparággá nőtte ki magát: néhány gombnyomás után már indul is a hangulatunk és a korábbi kedvenceink keresztmetszetéből összeállított lejátszási lista. A napunk tökéletes háttérzenével indul és zárul. És ha valaha nehéz volt új zenéket, stílusokat megszeretni, most egy kicsit még nehezebb lett – az agyunk pedig még gyorsabban kapcsolhat pihenő üzemmódba.
Attól még semmi nem lesz jó, hogy új. De rosszabb se.
Az elmúlt években rengeteg jó könyv jelent meg a zenéről, és ami még jobb, hogy ezek egy része korosztálytól függetlenül nyitja ki az újabb és újabb zenei dimenziókat. A klasszikus zene nagykönyve szúrópróbaszerűen felütve is segít fogást találni egy-egy megközelíthetetlennek tűnő, nagy komolyzenei darabon. A Klasszikus zenemesék-sorozat ugyan eredeti szándéka szerint gyerekeknek készült, valójában a felnőtteket is őrülten izgalmas pillanatokkal képes megajándékozni, és a különböző kompozíciós mesterfogásokat hallhatóvá, érthetővé és csodálhatóvá tenni. A Pepe-sorozat olyan összetett zenei világokról mesél gyermeki könnyedséggel, mint a jazz vagy az opera, a Meséld el a zene nyelvén! pedig a popzenét nyitja ki, sőt ad útmutatót ahhoz, hogy miként vághatunk bele saját zenei karrierünkbe a nulláról.
Nem maradt más hátra, minthogy meghívjunk egy komfortzónán kívüli útra, amelyiken rengeteg, eddig felfedezetlen zenei birodalom vár: ez a hangokhoz vezető út pedig mint olyan sok minden, ezúttal is az olvasással kezdődik.
Ilyen és ehhez hasonló írásokat, könyvrészleteket, ismert emberek cikkeit olvashatod a Libri 20 perc könyvklubjában, amelyhez bármikor csatlakozhatsz, ha úgy érzed, hogy készen állsz egy 30 napon át tartó könyves edzéstervre, emellett pedig a programhoz tartozó zárt csoportban bármikor ki is beszélheted legfrissebb könyvélményeidet!